Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-22 / 46. szám

a D11. M A G y A R O R S Z A G 1036 február 22. Értesítem a n. ó. közönséget, ncg üzletemet áthelyeztem Kárász u. 10. sz. alá, a rj«..a ^ Szent István Társulat könyv- IClUillSZ1 kereskedés régi helyére. — kesxlyO te fOzAhésxiIft szaküzlet. A reklám Dr. Landesberg Jenő, a kereskedelmi és iparkamara ügyvezető titkára tegnap este a borbélyipari továbbképző tanfolyamon a reklám ról tartott általános érdeklődéssel kisért előadást. Az előadása végén dr. Landesberg Jenő vetített képeken bemutatott több világhíres reklámot, ismertette a bécsi kereskedelmi és iparkamara iparfejlesztési osztályének az ipari továbbképzés terén kifejtett 25 éves tevékenységét. Érdekes előadásban többek között az alábbiakban határozta meg a reklám fontosságát és jelentőségét: A reklámnak a nyilvánosság meghódításának legrégibb eszköze a kikiáltó, aki az ucca, a piac, a vásár, a népgyűlés sokadalmát használja fel valamely üzleti jellegű oél elérésére Ebben a görög agóra kikiáltója rokon a középkor heroldjával és a magyar falu kis bírójával, aki a hivatalos hirdetések mellett dobszóval hívja fel a figyelmet, hogy ki akarja árubabocsájtani szőlőjét, kÍDél lehet beszerezni az olcsó népruházati akciónak szöveteit és mikor kezdi meg a vásártéren a cirkusz előadásait. Az élőszóval történő hirdetés lehetősége azonban főleg időben nagyon korlátozott, csak annak szól, aki véletlenül jelen van és a szó elhangzásával együtt a hirdetés is megszűnik. Ez vezetett már a legrégibb időben a hirdetés és reklám állandóbb formáinak alkalmazásaira* Az egyiptomi, babilon-sziriai görög és római ásatásokból ismerjük a falakra alkalmazott hirdetések és üzleti cégérek legősibb formáit. Különösen PompéJinek és Herkulánumnak a lávatakaró alól kiásott romjai szolgáltatnak gazdag anyagot a reklám történetére. A tejkereskedő falrafestett kecskéivel hivja fel üzletére a közönség figyelmét. A borkereskedő üzlete fölött dombormüben Bachus képe, vagy amforát vivő ember képe látható. Egy nocai falfestmény Ámort ábrázolja, amint egy pár női szandált emel magasra Hogy cipőüzlet reklámja volt-e a kép, vagy más, afelett még vitatkoznak a tudósok. A modern reklámnak két igazán hatásos fajtája varn, az újsághirdetés és plakát. Jelentőség és hatás dolgában mellettük a reklámnak minden más fajtája eltörpül. Olyan tömegekhez semmiféle reklám nem tud beszélni, mint a százezer példányszámban megjelenő újsághirdetések, vagy a plakát amelyet tetszésszerlnti példányszámban lehet kiragasztani szanaszét az országban, sőt az ország határain kiivftl is mindenfelé. Felesleges hangsúlyozni, hogy mindkettőt ugynne találmánynak, a könyvnyomtatásnak elterjedése és technikai eljárásainak tökéletesedése tette lehetővé. A mai értelemben vett plakát ősének minden valószínűség szerint azt • rostocki lottóhirdetést kell tekinteni, amelynek tervét feberhard Altdorfor metlemburgi udvari festő készítette és nyomdai uton sokszorosítva hirdette a szerencsés nyerő gazdag kilátásait. 1518 az első művészi plakáí születésének az esztendeje. Hogy a reklfim menrvtrc rétkflMishetetten hfv detésd eszköz, azt Móra Feren* irta m*tf valamelyik Írásában, amikor a kukucska piacot irja le, a szegény emberek vagyonmentő vásárát, ahova mindenki kihordja azt, amit el akar adni, ha ugyan akad rá vevő. Van ezen a kukucska piacon minden használatból kiment petróleum lámpa, menyasszonyi koszorú, színehagyott viganó, rézmozsár, haldokló Petőfit ábrázoló kép, amint vérével rajzol belüket a segesvári mezőre, fületlen porcellán és kicsorbult színes pohár, amiért pénzeket szoktak adni az úrfélék és vitrinben gyűjtik egybe őket. Tökéletes tartós hullám olajpakolAs, hajfestés legs«akszerübben hosszú gyakorlat alapján Szántai Uri- 6« hölgy fodrásznál, Dugonics tér 11. Telefon 14—51. Ezen a kukucska piacon ül a tanyai magyar és egy pár csizma van előtte. A magyart óriási tó meg veszi körül és bámulja, mert kócmadzagon a csizmafüléhez kötözve egy veréb ugrándozik Valaki a tömegből megkérdezi: — Mi az bácsi? — Mi fogyön? — Hát nem látja, hogy esizma. — Azt látom, de a veréb — — A venSb az kérőm a lekrám... Minden reklámnak tulajdonképpen az a oélja, hogy a hirdető részére vevőkört biztosítson. Az amerikai reklámnak általánosságban véve az a törekvése, hogy a közönségre hasson, szóval a reklámnak a közönségből magából kell kiindulni, ezzel szemben az európai hirdető önöromagából indul ki, másszóval az amerikai reklám a szükségletből indul ki az európai ezzel szemben magából a produktumból. Az európai hirdető áillandóan azt hangoztatja, hogy: él, az amerikai reklám ezzel szemben azt hangoztatja, hogy 81. Világossabbá téve ezt a különbséget példával illusztrálom azt, „Az ön kalapja tisztázásra szorul," tehát nem azt hirdeti az amerikai, minit ahogy hirdetné az európai, hogy mi kitisztítjuk az ön kalapját Az amerikai hirdetésnek ez a mentalitása teszi azután lehetővé azt, hogy egy közigazgatási hatóság egy veszedelmesebb útkereszteződésnél vörös betűvel csupán azt a figyelmeztetést irta ki: „Nem tudod, hogy a pokol még csak félig van tele?" Nem meggyőzőbb-e ez a hirdetés, mint hogyha azt hirdetnők, hogy tilos az uton át hajtani, ha a piros lámpa ég. Kétségtelen, hogy ezek a példaként felsorolt reklám, vagy figyelmeztetés nálunk nem érné el a kellő hatást, mivel mi rezerváltahbak vagyunk és nem £gen törjük a bensőségesebb barátságosabb hangot, amelyet megüt az amerikai hirdetés Hogy általánosságban véve mi a reklámnak a jövője, azt prÓMtai módra előre meghatározni nem lehet. Az irány általánosságban véve afelé mutat, hogy az egyéni reklámokat fel fogja váltani aa összesített reklám. Az x csokoládégyártmány nem az y csokoládé ellen küzd, hanem maga a csokoládéiipar összessége küzd az alkoholkereskedők ellen, az antomobil küzd a rádió ellen, hogy ezziel a rádióhallgatókat a lakásukból kicsalja. A reklámiparnak beláthatatlanok a lehetőségei. Hogyha egyszer beláttuk azt, hogy a reklám minő fontos eszköze még a« egésnégügynek is, ugy hatalmas lépéseket teszünk előre és ezáltal oly eredményeket érhetünk el, amelyet Iskolákban és felolvasásokkal harminc évi feív+tágosrtó munka atán sem érhettünk volna «4 KISKVMDOROZSMAN Welvárf József exülárukereskedésében (Petőfi ucca 2.) fchet hirdetést feladni a Délmaavarország részérc Hz iparügyi minisztérium megbízottja a szegedi iparosok továbbképző tanfolyamán „Örömmel tapasztattam, hogy milyen szép számmal látogatják a szegedi iparosok a tanfolyamokat" (A Délmagyarország munkatársától.) Megemlékeztünk arról, hogy legutóbb megkezdődtek az ipari továbbképző tanfolyamok. Közel négy hét óta működnek a tanfolyamok; a férfi szabóknál nyolcvannál több, a női szabóknál pedig harminc a hallgatók száma. A borbélyoknál 53 a hallgató. A tanfolyamok ellenőrzésére Szegedre érkezett az iparügyi minisztérium továbbképző tanfolyamának vezetője: Gaul Károly, aki Antal Dénes iparostanonciskolai igazgató kisérelében végiglátogatta a tanfolyamokat. A szemle után Gaul Károly a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — örvendezéssel tapasztaltam, hogy a továbbképző tanfolyamokat dyen szép számmal látogatják, ez a szegedi iparosok fejlődésére kedvező fényt vet. Remélem, hogy ezidén a tanfolyamok még jobban kiójjrithelők lesznek Szegeden, erre különben gorancm a szegedi kamarának a tanfolyamok. szez vöitijtíiicl ku'ejíett rcadkivüii 06 szívós tevékenysége, amely áldozatokat nem kímélve fáradozott a tanfolyamok megindításán. A tanfolyamok hallgatóinak létszáma oly nagy, hogy helyi oktatók nem is tudják ellátni, valószínűleg Budapestről kell majd leküldeni szakelőadókat. Megemlítésre méltó a kamara áldozatkészsége abban az irányban is, hogy titkárait nemcsak a nagy munkával járó szervezésre, hanem szakelőadások tartására is rendelkezési« bocaájtotla. — A minisztérium részéről köszönetet keK mondanom az előadóknak, különösen dr. Landesberg Jenőnek, dr. Cserzy Mihálynak ós Pleskó Aladárnak, továbbá dr. Rejtő Kálmán egyetemi magántanárnak, dr. Hargittay János OTI fogalmazónak, Győry Vilmos mérnöknek és a többi előadóknak is, akik fáradtságot nem kiméivé, odaadással állanak a tanfolyamok rendelkezésére, hogy a vidéki iparosság továbbképzését tőlük telhetőleg mindenben elősegítsék. A miniszteri megbízott a pénteki napot is Szögeden töltötte és a kamarában tartott érfriheafaQm a további tanfolyamok szervezéséről folytatott tárgyalásokat. Versenytárgyalási hirek A szegedi ipartestület elnöksége a Horváth M4-> hály-ucca 5. szám alatt építendő vásári csarnok összes épité« munkálataira hirdet versenytárgyalást. A lejárat napja: február 29., déK 12 óra. A Szegedi Máv. üzletvehetősége a Tiszahid vasszerkezetének mázolási munkálataira hirdet versenytárgyalást, március IS. lejárattal. A Délmagyarorsaági Magyar Közművelődési Bgyeafllet pályázatot hirdet a Tisza Lajos-körat 58. számú ház, Forbáth-palofca melletti feJénds modernizálására és átépítésére Pályázat beadandó 1938. márcios 31-ig a DMKE elnökségéhez, Szeged; jeligés levéllel. Pályadíjak: l díj 600 pengő, n. dtj 400, ITT. (Hí 300 pengő. Budapestre kedvezményes csoportm rendez minden szerdán a Provincia utazási iroda (kellő számú jelentkezés esetén más napokon is) Jelentkezés: a Délmagyarország kiadóhivatalában és a fiókkíadőhivatalban: Neu Ernő banküzlet utazási Hirodáiában Széoheny i tér 6.