Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-22 / 46. szám

DELMAGYAKOKSZAG , Szerketrtfliíg: Somogyi ucca XX. L am. Telelőn: 23-33..Kladótilvalal, kOloOnkdnyvlAr «• Jegyirodát Aradi ncca S. Teleion« 13-Oe. - Nyomdai Lűw Llpól ncca Itt. Telefoni 13-06. . T&ylrall lerÉlelmi DélmagyaranzAg, Szeged. Szombat, 1936 február 22. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 46. sz. ELÜElZETtSi Havonta halybea 3.ZO, yldéken e* Budapealcn 3.ÖO, kUirntdttn « 4U pengd. — Egye* nám Ara Mik»» nap ÍO, vatdr- é* Ünnepnap Itt OU. Hirdetések lelvéfcle tarifa szerint. Meglalenlk híd > «Ivélrlíycl nnponta reggd Prologus a beiktatáshoz A legtöbben csak pesti újságok képes mellékleteiről ismerjük, az utóbbi hetekben néhányszor lent járt Szegeden, körülbelül három hete, hogy kinevezték, mához egy hétre beiktatják, díszebédet tartanak és utána negyvennyolc órával — mert közbeesik vasárnap— dr. Imecs György gyakoro'ni fogja a főispáni jogokat és végezni fogja a főispáni teendőket. Ami ebben a helyzetben — múltban, jelenben és jövőben — pártpolitika, az most bennünket nem érdekel. Nemcsak a szakadároskodni akaró kis egységespárti szárny magatartása nem érdekel, de hozzánk közel álló politikai pártok szempontjainak sem tudnánk ez alkalommal a helyzet mérlegelésénél döntő -szerepet juttatni. A város érdekeit, fejlődésének eszközeit, közigazgatási élete zavartalanságának föltételeit kutatjuk, amikor az installáció, tehát az ünnepi tartalmú és hangulatu beiktató beszédek előtt szót kérünk a kinevezéshez az önérzetes szegedi polgár őszinte hangjának. Annak előrebocsájtása után, hogy a szegedi főispáni állás uj betöltésével kapcsolatban igen érdemes szegedi és nem szegedi nevek kerültek forgalomba, ki kell jelentenünk, hogy szegedi szempontból nem lehet kifogást emelni a nem szegedi dr. Imecs kinevezése ellen. Ha más megfelelt volna, aki nem szegedi, mért ne felene meg dr. Imecs? Winkler Elemért természetesen nem soroljuk a nem szegediek közé. Vannak ugyan, akik a szegedi díszítő }elzőt a szegedi születésűek száméra akarják fenntartani, akiket tehát szegedi szempontból Winkler Elemér kinevezése sem elégített volna ki. Nekik Aigner Károly es Somosryi Szilveszter voltak csak szegedi. Persze Pálfy József is szegedi. De ki állíthatja, hogy nem veszi ki a rá eső részt a szegedi üérdekek ért való munkából Back Bernát, Berecz János, vagy Keller Mihály, hogy nem jó szegedi Pártos ErnŐ, Varga Mihály és Szalay József, hogy nem talált kitűnő főispánt minden jogos szegedi aspiráció Bárányi Tiborban és hogy a magyar nemzeti célok kiteljesedéséhez fűződő minden jogos kulturális és gazdasági érdekünknek nem elmélyedő, megértő s ha kell, tettre kész főispánja lesz dr. Imecs? ^ Nem rösteljük bevallani, mi lokalpartióták es elfogult szegediek vagyunk. De az ország második városán csüngünk szeretettel s elfogultságunk, ugv érezzük, abban nyilvánul, hogy ebből a városból, amelyet száznegyvenezer színmagyar lélek lakik, a szó nyugateurópai értelmében vett virágzó kulturvárost szeretnénk emelni, amelynek ipari üzemeiben^ élet, üzleteiben forgalom, méltó kulturális őrhelyein érdeklődés nyüzsög s amelyet büszke önérzettel lehet megmutatni a külföldinek. Akkor már nem lokálpatriotizmus és elfogultság vezet, akkor már rögünk imádata mellett külföldi tapasztalatok tömérdek tanulsága is hevit, amikor azt állítjuk, hogy Szeged egyedül alkalmas az ország valaanennyi városa közül arra, hogy aránylag szerény eszközökkel az európai érdeklődés homlokterébe kerülő Virágzó kulturvárost épitsenek belőle. Ez volt az álma annak a nagy kulturpolitikusnak is, akinek az éles profilja egyre jobban beégetődik az idők múlásával mértani arányban növekvő történelmi távlatba, aldnek az elgondolása szerint negyedmilliós város gátjait öntözték volna a Tisza finom habjai, aki messze Szegedtől látta meg a napvilágot, de aki itt alussza — e város felejthetetlen első polgára gyanánt — örök álmait. Van egy import, amelyből soha sincs elég s amely sohase sok. Ez az értékek importja. Ennek az importnak nem akarhat gátat vetni szegedi ember. A1 kotó erőkre mindig szükség van s helytelen az a politika, meiy a szegedi népszaporulatot kizárólag születésekre akarja korlátozni. Kelemen Bélának, aki valamikor nagy szerepet vitt Szeged politikai életében, hervadhatatlan érdeme marad, hogy akkor, amikor főispán volt, kitűnő érzékkel válogatta ki az egyes megüresedett helyekre a legodavalóbb embereket. 6 hozta Baksa Sándort, aki alig egy évi szegedi hivataloskodás után Pestre került, ő szemelte ki Somogyi Szilvesztert, aki a nevét a szegedi történelembe századokra szóló alkotásokkal irta be — tősgyökeres szegedi volt, mint Pálfy Ferenc, vagy Pálfy József —, de akinek a munkatársak kiválasztásához már nem volt érzéke. Importált érték volt ellenben az első nagy városépítő, Kállay Albert és persze gróf Tisza Lajos, importált érték volt Móra Ferenc, TöI mörkény István és Nyilassy Sándor. Kőnig Péter sem azért tanult meg Szegeden beszélni matyarul, mert itt született. Nincs város az országban, amelyet kormánykörök részéről — nem erről a kormányról van szó, a rendszerről — annyi mellőzés és megbántás ért volna, mint Szegedet. De olyan sincs — nem győzzük elégszer hangsúlyozni —, amelyben annyi magyar érték poshadna kihasználatlanul, mint itt. Pártszempontjaikat, az installáló közgyűlésen, kifejezésre fogják jutattni a pártelnökök. De bizonyára lesznek nekik is szempontjaik, párt és politikai kereteken felülemelkedők. Az uj főispán figyelmét mi az itt hangoztatott szempontok részére akartuk megnyerni legelőször. Még mielőtt disszel bevonul a hivatalába. Mert ezeknek az ápolásában s az értük való lankadatlanságban találkozik ebben a városban mindenki, aki szegedi a szó nemes értelmében, akit inkább leköt az egyetemesség, mint a partikulárizmus s aki épitő munkával akarja szolgálni a magyar nemzeti és a joggal nagyratörő szegedi gondolatot. Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök pénteken éjszaka átutazott Budapesten Belgrádba utazott és kitért a politikai nyilatkozat elől Budapest, február 21. Hodzsa Milán, Csehszlovákia miniszterelnöke Belgrádba utaztában pénteken éjszaka Budapestre érkezett. A Nyugati-pályaudvaron fogadására megjelentek a cseh követség tagjai. Jelen volt a pályaudvaron Vukcsevics budapesti jugoszláv követ is. A magyar külügyminiszter képviseletében Bérczy Róbert miniszteri osztálytanácsos jelent meg. A vonat éjfélkor futott he a pályaudvarra. Néhány perccel később Hodzsa miniszterelnök megjelent a szalonkocsi ablakában: — Jóestét urak! — köszöntötte magyar nyelven a szalonkocsi előtt várakozó magyar újságírókat, maid igv folvtatta: — Nincs senki az urak között, akivel innakidején együttdolgoztam, akivel együtt ültem a parlamenti újságírók karzatán? Amikor az ujságirók politikai nyilatkozatot kértek. Hodzsa így válaszolt: — Éjfélkor már nyugszik a politika. Ha majd egyszer nappal jövök, akkor nyilatkozom. Az ujságirók kérdéseire közölte, hogy visszafelé utaztában kedden érkezik njra Budapestre. — De reggel 7 Órakort — mondotta mosolyogva. Amikor az urak lefeküdni készülnek... Ezután mégegvszer arra kérte az újságírókat. hogvha találkoznak valamelyik régi ko!légá iával, akivel 34 évvel ezelőtt egvüttdolgozott Budapesten, adják át üdvözletét. A vonat 24 óra 25 perckor tovább indult. 99 Ottó királyfi: Az alkotmányosság híve vagyok és nem az erőszaké" Báró Berg M ksa visszaérkezel! Sieenockerzeelből Budapest, február 21. Báró Berg Miksa országgyűlési képviselő, a független kisgazdapárt tagja pénteken dében érkezett vissza Biitla|>estre Sieenockerzeelből, ahol meglátogatta Ollót. Báró Berg Miksa a következőket mondotta útjáról: — Steenockerzeelben egy régi magyar kúriára emlékeztető házban lakik Ottó királyfi a tes t véreivé I és Zita királynéval. Puritán egyszerűségben élnek. Ottó mindvégig a legtisztább magyarsággal beszélt és nemzetgazdasági, valamint szociálpolitikai kérdésekről a lesmagyobb tájékozódottsásrot árulta el. — Ottó királyfi kijelentette előttem, hogy sem Magyarországon, sem Ausztriában semmiféle erőszakos eszközzel nem fogja a trónt kövelelni, <* trón elfoglalását nem szorgalmazza, megvárja az. idő e'érkezéséi és azt, hogy a két nemzet vissza hivja. Kijelentette, hogy nem hive az erőszaknak, nincs értelme annak, hogy erőszakkal elfőtt lalja a trónt és egy-két nap után újra távoznia kelljen. Mindenben az alkotmányosság hive, atkotmányos uton akar a trón birtokába is futni.