Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-02 / 29. szám

T936 február Ä. OÍLMAG7ARORSZXG YIOLNÁIÜYIÓSER O TELEFON: 13-42 készítményeinek kizárólagos áru55 sitása eredeti budapesti árakon a O E6ESVÜRY DROG ERIABAN Utazas TEMESVÁRTOL 'g Ai ottani pósta, hivatalos menetrend Timisoara csatornával, világítással ellátott uceák sorakozalatt könyveli el A boldog béke idején a benn- nak. Igaz, a városi igazgatás egyebekben, a köveszulottek Kleui-Wien-nek nevezték büszkén, meg | zéssel, a házszámozássa] csigalassan követi az uj egy kicsit pecsovicsosan is. Mára Szegedtől 8—10 óra utnyira esett el. Ugyanennyi idő alatt az egykor utánzott császárvárost innen könnyen elérjük. Az elátkozott liberális éra grúndolási idejében volt Bécsben az eleven élet lüktetés«, a mai temesvárihoz fogható. Nem túlzott a hasonlat: a kiegyezés utáni Bécs és a Bánát mai fővárosi! Azt a császár akarta ugy, de meg a világgazdaság kedvezett fejlődésének. Temesvár mai éledését a közhatalom egész biztosan nem istápolja. És mégis a világgazdaság halódása mellett is e| pur si ruuove, hogy divatos nyelmagunkat! Mozog, fejlődik, virul! "ígyazon napon, mikor a szegedi sajtó szomorún jelenti, hogy 1936-ban Szeged™, az Alföld metropolisában egy, EGY magánház fog épülni, a temesvári magyar újság boldogan közli a következőket: 1930 óta 4353 ingatlan épült és «gyedfii 1935-1»«™ 190 millió lej az épités»k őszszege! Hat millió pengőnél nagyobb értékű az egyetlenegy esztendőben egyedül az építkezés révén közvetlenül forgalmazott összeg! Ezt az építkezést kereken 32.600 munkás végezte. De hányan éltek meg belőle! Hat millió pengő egy város egy évi építkezésére! Csodákba illő összeg! Ez már nem injekció, mint holmi palota-kapus tüzfa>l épitése, hanem valóságos életelixir! Sok. sok tízezernyi ember megé'hetése, keresete! Nem is ösmerik a munkanélküliséget! Az uj épületek tetszetőse« modernek. Tágas, szellős, napsütéses szobák célszerű elrendezésben. Mé ga 6 lakásos, mindegyike 3—4 szobás, bérház is kert közepén álló villa. Egyáltalán nincs magánház ápolt kert nélkül, mik másként néznek kf, mint sugárutaink szégyenletes eltianyagoltságu előkertjei. Az uj lakóházak nagyjában mind központi fűtésesek. Minő kényelem és mennyi fűtőanyag megtakarítás! Szegedi bérházban alig ö»mert berendezkedés. De mégis létezik szegedi bérházban is központi fűtés. A városi bérpaloták egynémelyik lakásában kifürkészihetetlen okokból az éléskamrákat fülteti a házak tervezője a konvhal tüzhelv kürtőjével! Mi e mesebeli építkezésnek hajtó ereje? Talán a magasabb házbérek. Nem valószínű. Nem is számbajövőn drágábbak az ottaniak. Vagy a pénzromlástól akarják az emberek tőkéiket menteni? Másutt is romlott az utóbbi évek folvamán a valuta. Hisz még a lejt is jó 30 százalékos hivatalos felárral árulják, nem is szólva a nemesebbek 60—80 százalékos felárairól! Ez a pénzromlás mégse hozott egy éltető Iparszakmát ily lendületbe, mint odaát. 16 év óta folyik náluk az évrőlévre mind erősebb mértékben haladó, erősbödő építkezés. Az említett újságcikk szerint a város területén 1920-ban 4300 ingatlan állott Ez a szám máig megkétszereződött. Az uj, egészséges lakások száma meghaladja a régiekét. A közönség pedig szivesen cseréli föl az Ódon lakásokat a higiénikusa bbakkal. A város külső képén természetesen meglátszik, hogy az nccák amerikai módon nőnek ki a földből. Hol még nemrég szántóföld, otromba várfal volt, ott közművekkel — ó halld földim! vízvezetékkel. házak táját. De hol nem kuszóbb a közigazgatás sántikálása a való élet rohanásánál? Azt is mesélték odaát, a jelenlegi közigazgatási apparátusnak a város ez éledése körül nincs túlsók érdeme. A folytonos kormányváltozásokkal állandóan cserélődő városvezetőknek mégis vitathatatlan érdemük, hogy a liberális magyar világ alkotó polgármesterének, Telbisz Károlynak kész terveit csorbítatlanul engedik valóra válni es mentik át a századokra szóló programmot az utódjaikra. (Nekünk is volt városfejlesztőnk. Nem 1« oly régen! De mivé lesznek papírra vetett tervei, ha ércbeöntött ajándék-szobrára se tudnak a közigazgatás labirintusában nyomára akadni?! Moliére tollára méltó vigjátékfóma, ha nem volna a maga valójában oly irton elszomorító!) A temesvári nccák nyüzsgése természetes követője, kifejezője az építő ipar mindent élesztő erejének. A kitűnően megalapozott, nyugodtan haladó, uj vonalakkal folyton bővülő j villamoson napközben is sok az utas. Szinte érezni, hogy lépést tart a város folytonos fejlődésével. Kitűnő kezeik vezethetik. Hol a villamos készteti uj városrészek beépülését, hol az uj településeket követi uj vonaliakkal. Nem szorul a szegedi példára, hol ellenőrök utaztatásával pótoljak a hiányzó utasokat! A menetdíj olcsóbb a miénknél, a járatok mégis sokszorta sűrűbbek. A parádétéren csaknem percenikint követik egymást. A Mehále felé mostanában épült szárnyvonalon az ingaforgalom 6 perces, a hasonló berendezésű tiszaparti vonalunkon 12 percenkint indítják a kocsikat és még igy is, vagy tán éppen ezért üresek a kocsik. Oly városrészbe, hol pályája még nem épült ki, helyi autóbuszt állított be. Feltűnő a városbatorkoló, messzejáratu, több órás, hosszú autóbuszvonalak sokasága. Igaz, még a százados katonai uralom, a tőrökvilágutáni telepítések idejéből sokkal több kiépített müut köti össze a sflrfl lakosságú, egymáshoz elég közeleső falvakkal. Ez a koncentrikus irányú, sűrű úthálózat, melynek hasonmását Szeged környékén hiába keressük, bár hiánya a terjedni kívánkozó gyümölcstermelésünket csirájában fojtja meg, ott régtől fogva, generációkon át a város folytonos látogatására nevelte a nagy körnvék sürfl népességét. Lehetséges, hogy a' kitűnő bánáti földtől könnyebben megélő sváb lelkülete és városlátogatóbh, mint a homolkkötéssel birkózó tamyaiuké. Az Okot ne kutassuk itt. A tény a lém-reg: a magánkézben lévő, ugy látszik igen mozgékony vezetésű autóbuszvállalatok számottevő ntastömeget vísjmek be a városba és növelik a városi uccákon gyakran torlódó emberáradatot. Közelebbi adatokat az autóbuszvonalak számáról, hosszáról, a járatok sűrűségéről, az utasok számáról, menetdijről nem tudok, csak egy kicsiséget emlitek fel. Ezek az autóbuszok, akárcsak a Mávautók, podgyászt is szállítanak. Tele is vannak reggelente a városba jövő kocsik teteje gazdálkodók piacra kerülő holmijával, főképp nagy tejes kannákkal. A mi városi autóbuszainkon az ülés fölötti szűk kis hálóban épp, hogy egy kis üzleti csomag, aktatáska megfér, de a tetejére nem raknak az utas holmijából. A nagyszámú környéki tejeseink nem is veszik igénybe. Kerékpárra "rendezkedtek be és az autóbuszok forgalma nagy és naponta állandó számú, biztos utasforgalmat vesztett el egy egykor hibásan szerkesztett, célját ki nem elégítő autóbusztipus megrendelése révén. Nem kellene ezt pótolni? Ugy mesélték, hogy a vasút, meg a város ezeket a városba sok életet hozó autóbuszjáratokat ki aknrják venni a magánvállalkozás kezéből. Pedig kétségtelen, hogy felületes megállapítás szerint a temesvári autóbuszok az utóbbi években aránytalanul sokkal többet fejlődtek, még a kocsik külsejét tekintve is, mint például a város kezén lévfl szegedi vállalat. Ezzel természetesen nem a sajátunkat akarjuk ócsárolni és az idegent dicsérni A dolgok természetében rejlik, hogy egy ujrendszerü, kellő számú tapasztalatokkal még nem rendelkezhető szállító vállalkozás közkézen nélkülözi a magánvállalkozónak az újszerű, kitaposott pragmatika nélkül dolgozó üzem fejlesztésénél elengedhetetlen vállalkozói szimatnak rugalmasságát. Magától értetődő, hogy ott, ahol az uccán állandó a nyüzsgés-forgás, sok az árukkal választékosan megtelt tizlet is. A könyves kirakatok sok érdekest árulnak eJ. A szépszámú magyar könyvek nívóját nem rontják a pártpolitikai sajtónk kutmérgezései. A német könyvek már nem dominálnak, mint azelőtt és a német kulturán nevelődött könyvszeretöt vásárlásra nem késztetik, mint a Gleichschaltolás előtti kor értékei. Mintha a nyugati államok uj kiadói vásárlásra méltóbbat kínálnának. Igen előretört a korábbi évekkel szemben a román literatura. Kiállítása kétségtelenül javult. Sok a fordított tudományos msii köztük. Viszont kevesebb a kiállított francia könyv. Az emberek minttra jobban élnének odaát, bár nem látszik, hogy pazarolnának. És mesébeillő, mit némely körök jótékonyságra költenek. Általában van látszatja az emberek szorgos munkájának. Sok miegymás okból fájlaljuk, hogy Temesvár oly irtó messzire jutott tőlünk... A régi, tán igaz sem volt idők két órás utazása helyett 8—10 órát ráz minket a döcögő motoros, közben hordárnélküli állomásokon irtó magas lépc.sőjü kocsikból háromszor kell átszállni! Drágitja is az utat ar, útlevél és vízuma. De misem bizonyítja a köztünk tátongó nagy távolságot jobban, mint az. hogy újságban lehet ujat, látványosat jelenteni egy helvrőí, hová tiszita időben a Fogadalmink tornyáról át lehet látni! Há tnem lenne népeink érdekében állóbb. hazaszeretőbb. ha az örökös uszítás helyett pártjaink arra törekednének, hogy Temesvár i»mét megközelíthető közelre kerüljön hozzánk, hogy a közlekedési távolság ne lépje tul a földrajzit?! Dr. Tjőw Lipót »II Egyenruhái Krier, KlauzV lér 5 sx. 5 Csak 4-éig érvényesek a Fehércégtáblás BOROS MIKSA cégnél a tényleg hihetetlen olcsó kiárusítás! árak!