Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-20 / 44. szám

1936 február 20. DÍLMAGYAROR 5ZSC5 3 A holtse^etés fóváhogQdsa nclhül nem lehet megkezdeni a városrendezési munkálatokat (A Délmagyarország munkatársától.) A város idei költségvetését mint ismeretes, szokatlanul korán és gyorsan tárgyalta le az idén a miniszterközi bizottság és annakidején a város képviselői azt a határozott Ígéretet kapták, hogy a költségvetés jóváhagyására nem kell az idén annyit várnia a városnak, mint az elmúlt években. Tavaly például szeptemberben érkezett meg az előző év novemberében fölterjesztett költségvetés belügyminiszteri jóváhagyása, tehát az évnek több, mint fele eltelt, mig végre a város hozzájuthatott költségvetéséhez. Az idei költségvetés jóváhagyását januárra Ígérték a belügyminisztériumban, de január eltelt, sőt február végefelé járunk már, de a költségvetés jóváhagyását tartalmazó belügyminiszteri leirat még nem érkezett meg. A késedelem eddig még nem okozott komolyabb zavarokat, mert a város a törvényben biztosított fölhatalmazás alapján a mult évi költségvetés keretei között gazdálkodhatik mindaddig, amig az uj költségvetés életbe nem léptethető. De ha tovább késik a jóváhagyás, könnyen bajok keletkezhetnek, hiszen az idei és a mult évi költségvetés között lényeges különbségek vannak. A legfőbb különbség a k»vezési, a városrendezési tétel, amelynek keretében a közgyűlés ötször annyit irányozott elő, mint az elmúlt évben. A város az idén százezer pengőt fordíthat a multévi húszezerrel szemben városrendezési célokra, uccaburkolásokra, csatornázási munkálatokra. Ezt a tételt változatlanul fentartotta a miniszterközi bizottság is. A városrendezési bizottság pedig kidolgozta a városrendezés öt évre szóló programját és ennek a végrehajtását, amennyiben ahhoz a szombaton összeülő közgyűlés is hozzájárul, rövidesen meg kellene kezdeni. Mindaddig azonban, amig a költségvetés belügyminiszteri jóváhagyása nincs a város hatósága kezében, nem kezdheti meg a mérnöki hivatal a munkátA városházán különben ugy tudják, hogy a jóváhagyó rendeletről, amely mindenben simul a tárcaközi bizottság határozatához, már csak a belügyminiszter aláirása hiányzik, a költségvetés minisztériumi előadója azonban még nem jutott az aktával a miniszter elé és a jóváhagyásnak ez az egyedüli késleltetője. »Rongyos ruhában, szakadt cipőben nem mehettem el a tárgyalásra ...« A makói nincsellen hiíelséríési pere (A Délmagyarország munkatársától.) A. rendőrség kedden bir6ság elé állította id- Balázs Illés makói Jakost, aki ellen hitelsértés büntetne miatt emuéit vádat az ügyészség- Báláz» Illés a mult hónapban Is meg volt idézve» da a tárgyaláson nem jelent meg, miért is elrendelték elővezetését. . — Miért nem Jött el a multkexr, amikor aa idézői ís átvette? — kérdezte az elnök a vádlottól— A nagy hideg, meg a rossz ruházatom miatt — felelte a vádlott- Pénzem nem volt vasútra, gyalog meg ebben a rongyos ruhában és szakadt cipőben nem vághattam neki az útnak• A makói járásbíróságnak bejelentettem a dolgot, de nem adtak útlevelet, hogy eljöhettem vein? • • • Az elnök ezután isimertette a vádiratot, amely szerint Balázs Illés tartozott a makói Belvárosi Takaréknak és a tartozásra vé rehajtás1 vezettek az ingat'ana ellen, sőt az árverést is kitüzették már- Balázs Illés az árverés előtt a telkén álló disznóólat lebontotta és eladta, miáltal a bankot megkárosította. —• Nem volt semmi keresetem, a gyerekeknek nem tudtam emt1 adni. azért adtam e1 a disznóólat _ védekezett a vádlott— De nemi lett volna szabad, mert az már nem volt a magáé, ezért került most ide, — viszonozta az elnökDr- Goltner Dénes ügyész vádbeszédében Indítványozta, hogy a bíróság függessze fel a kiszabandó Hélet végrehajtását, mert a vádlott nem aljas indokból követte el cselekményét. A bíróság Balázst az enyhítő körülményekra yaló tekintettel 14 napi fogházra ité^te, de aa ítélet végrehajtását próbaidőre felfüggesztette— i i —•! M i • A muzsikus cigány feljelentette a goromba „nagyságos urat" (A Délmagyarország munkatársától.) Ritkán fordult elő olyan becsületsértés! per, Amilyent most tárgyalt a szegedi járásbíróság. Egy muzsikuscigáay jelenítette fel a „nagyságos urat" durva becsületsértés cimén, mert a „nagyságos ur" mulatozás közben megütötte öt többízben is és valósággal kidobta a lakásából. A feljelentésben a cigány elpanaszolta, hogy záróra után a vendég, aki egyébként régi ismerőse volt, arra kérte, hogy menjen el a lakására, ott majd tovább folytatják a mulatást. A banda többi tagja is elkísérte a mulatós vendéget lakására, ahol eleinte minden jól ment, később a házigazda gorombáskodni kezdett, megfogta a gallérjánál fogva, a falhoz csapta, hegedüjét kiütötte a kezéből és végül is szégyenszemre kikergette őket a lakásból. A tárgyaláson a cigány képviselővel jelent meg és a biró kérdésére, hegy hajlandó-e békésen elintéző i az ügyet, kijelentette, hogy hajlandó bocsánatot adni, ha a vádlott megfizeti a költségeit .és megígéri, hogy máskor nem lesz goromba — Tekintetes biró ur, olyan finom ember volt mindég, nem tudom, mi ütött akkor hozzá — pa naszkodott a sértett cigány. Rámkiabált, hogy így, i meg ugy, te piszok cigány, mit keresel a lakásom ban, takarodj ki. ö hivott, nem mi mentünk, aztán meg igy bánt el velünk. Még csak nem is adott egy fillért sem ... A feleik félrevonultak béketárgyalásra, aztán néhány pere múlva jelentette a cigány, hogy feljelentését visszavonja, mert a „nagyságos úrral" sikerült kibékülnie egy kis fájdalomdíj fejében. A bíróság ezek után t további eljárást megszüntette és a felek békésen eltávoztak. A szegftigsegi kizonQifvdnook és a hadldzvegnek fOlditérháfraltka Indítványok és Interpellációk a szombati közgyűlésre (A Délmagyarország munkatársától ) A szombaton összeülő közgyűlés napirendjének inditványrovata, amint előrelátható volt, sokkal bővebb lesz, mint ahogyan a keddi előkészítő tanácsülésen összeállították. A szociáldemokrata városatyák szerdán két fontos indítványt nyújtottak be, benyújtottak egy interpellációt is. A SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNYOK ügyében dr. Berkes Pál nyújtott be indítványt. Elmondja, hogy január 1-től a gyógyügyben igényelt szegénységi bizonyítványok elbírálása annak a* elvnek rideg alkalmazásával történik, hogy nem kaphat szegénységi bizonyítványt, tehát betegség esetén nem vehet igénybe se orvost, se gyógyszert, se kórházi gyógykezelést az: 1. akinek az igénylés időipontjában a napi keresete 8 pengőt, ha tanyai a napi 1 pengő 80 fillért meghaladja; 2. akinek olyan ingatlana van, melynek forgalmi értéke az egyévi naipszámkeresetet, az ingatlant terhelő adósságok figyelembevételével csak 10 20 pengővel is túlhaladja; 3. a keresetek megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy az igénylő az év folyamán hány napon át dolgozott, holott gyaBudapestre KeduezmanvR^ ssoporluiaznsf rendez minden szerdán a Provincia utazási iroda (kellő számu jelentkezés esetén más napokon is) Jelentkezés: a Délmagyarország kiadóhivatalában és a fiókkiadóhivatalban: Neu Ernő banküzlet utazási ••irodájában Széchenvi tér 6. 205 kor! eset, hogy az év nagyrészébea munka nélkül , volt; 4. az elbírálásnál nem lehet figyelembe venni, hogy az igénylőnek hány családtag eltartásáról kell gondoskodni; 5. ugyanez a szempont irányadó a kisvagyonu igénylők elbírálásánál is és ha az ingatlan forgalmi értéke meghaladja az egyévi napszámkereset összegért, még ha keresete ninos is, nem kaphat szegénységi bizonyítványt — Ezeknek az elveknek az alkalmazása amellett, hogy igazságtalan — mondja az indítvány —, antiszociális, számtalan beteget foszt meg attól, hogy magát gyógykezelte*«^ Azokra nézve pedig, akik a gyógykezelést igénybe veszik, egy hosszabb tartamú gyógykezelés teljes anyagi összeomlást von maga után. D á n i János interpellációjában elmondja, hogy A GYÁRT ELEP-UCC A lakosságának régi és állandó panasaa, hogy a Tisza felé eső oldalán a fürészgyár istállója van, a büí elviselhetetlenné teszi a levegőt. Különösen nyári időben az uccában lakók még csak lakásukat sem szellőztethetik. L á J e r Dezső a kővetkező INTERPELLÁCIÓT Intézi a polgármesterhez: Van-e tudomása polgármester urnák arról, hogy a hadiözvegyek el| len az Országos Földbirtokrendező Bíróság által a város tulajdonát képező haszonbérbe juttatott földekből eredő hátralékok erejéig végrehajtás van folyamatba téve. Bár sok ok szólna amellett, hogy azok az özvegyek, akik a háború következtében veszítették el kereső férjüket, kivételes elbánásban részesüljenek, mégsem vitatom, hogy hátralékukat tartoznak m-egfizetni. Ennek előfeltétele azonban csak az lehet, hogy a hátralékosok olyan vagyon, vagy jövedelem felett rendelkezzenek, amely megélhetésük biztosításán felfll hátralékuk kiegyenlítésére is fedezetet nyújt. Ezzel ellentétben a végrehajtások folytatásából az tűnik ki, hogv a végrehajtó közegek ezt az emberies szempontot teljesen ficryelmen ktvül hagyják, minden található incó és ingatlan vatevonukat le. foarlnltík és azok elárverezésével, illetve transzferálásával fenyegetik meg őket. Pedig a végrehajtást szenvedő hadiözvegyek legtöbbjének még a mindennapi kenyere is hiányzik.