Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-20 / 44. szám

DÉLM AGYAKORSZAG IBO. SzerketzIOtég: Somogyi ucco M. L em. Telelőn: 23.33.>Kladót>lvalal, UHlctHnkOnyvtAr é* JegyIroJni Aradi ncca Telefoni I3-06.- Nyomdai löw Upól ncca 1«. Telefont 13-00. m Távirati *» lerélclmi Oélmagyaroniág. Szeged. Csütörtök, 1936 február 20. Ara tO fillér XII. évfolyam, 44. sz. ELÖEIZETtSi Havonta helyben 3.20. vidéken e* Budapesten 3.00, kUlWldBn « 4U pengő. — egye» Mám Ara h«tkVinap 1U, vatár- é* Ünnepnap 1® Ml. lilrdeiéMk felvétele tarifa tzerlnl. Megjelenik héttő wlvMelérel nimanta reggel A birói függetlenség tagadói A Szegedi Egyetembarátok jogi osztálya előadássorozatot rendez a németországi nemzeti szocialista jogrendszer ismertetésére. Az, aki figyelmesen és minden előítélet nélkül hallgatja ezeket az előadásokat, kénytelen észrevenni, hogy amig ez az előadássorozat az ismertetendő anyag objektív és elfogulatlan feltárásával kezdődött, a későbbi előadások egyre alkalmasabbakká váltak olyan együttérzések fölkeltésére s olyan fogékonyságok megtermékenyítésére, melyek a tudományos előadások feladatai közé nem sorolhatók s melyek az ismeretközlések kereteit meghaladják. Az előadók felkészültsége és hivatottsága ellen észrevételt nem tehetünk. Sőt! A legkészségesebben ismerjük el, — például a kedd esti összejövetel előadójával szemben, — hogy az anyag tökéletes birtoklása, elsőrendű tájékozódottság, a tárgyalt kérdés előzményeinek és hátterének tökéletes irodalmi ismerete s emellett rendkivül szerencsés formulázó készség és szabatosság szerencsés összhangban kapott életet előadásában, de ezek mellett a halmozott elismerések mellett is észre kellett vennünk, hogy az ismertetett anyag jogi és politikai megítélése között bántó aránytalanság mutatkozott s az előadásban megnyilvánuló kiváló felkészültség sem háríthatja el magától annak a megállapításnak súlyát, hogy a társadalmi szemlélet és a politikai irányítottság terén bizonyos — előkelő és decens formában, — agitatőrikus hatást is ért el. Ha azt mondjuk, hogy ezt az — egyébként valóban kitűnő — előadást zavartalanul megtarthatta volna a mai Németországban is, akkor elmondottuk róla azt, amit nekünk az előadónak, a helynek, ahol az előadást megtartotta, az előadás kereteinek és hallgatóságának kijáró minden tiszteletünk mellett is a magyar jog szolgálata, a független magyar bíróság tisztelete s a birói függetlenségben megnyilvánuló alkotmánybiztositék lebecsülhetetlen erejének kötelező védelme a nyilvánosság előtt elhangzott előadással szemben a nyilvánosság előtt elmondani parancsol. Pár hete csak annak, hogy a szegedi törvényszék kitűnő elnöke a birói függetlenség gondolatának és követelésének — oltárra helyezésével kezdte meg a vezetésére bízott törvényszék ezévi tevékenységét s most a német jogrendszer ismertetése c i mén olyan előadást hallottunk, mely elismerő, méltató s szükségességét belátó szavakat tudott találni a birói függetlenséget elvető s azt a liberális-demokrata kor csökevényei közé utaló jogrendszer számára is. Elkedvetlenítő, egyenesen leverő hatású volt látni azt a keserves fáradozást, a lényeget formulákkal, a tényt ködös szólamokkal elfedni-igyekvést, amivel a kitűnő előadó a rémet jogrendszer birói függetleségének teljes hiányát a birói függetlenség illúzióival igyekezett behelyettesíteni s valósaggal megrendítő volt a birói függetlenséget hagyományként tisztelő jogászok számára annak az elméletnek, mint érthető és szükséges visszahatásnak fölvázolása, amelyik a birák függetlenségét csak a felekkel szemben tartja fent, de az államhatalommal, sőt a Párttal szemben már lényedében megszüntette. Magyar egyetemen helyeslő szavak adtak hangot ama változás szükségességének, amelyik a birát, — mint ők mondják —, felszabadította a törvény uralma alól, hogy azután a Párt uralma alá taszítsa őket. Magyar egyetemen lehetett — bizonyára akaratlanul — fogékonnyá tenni a lelkeket, a fiatal jogásznemzedék lelkét olyan elméletek számára, melyek a biró számára kötelességgé teszi a párt programjának törvényként alkalmazását s mely azt követeli, hogy a legfőbb politikai tekintélyek kijelentéseit a közjog, büntetőjog és mgaánjog egész területén a biró legfőbb törvényként tisztelje s Ítélkezéseiben engedelmesen végrehajtsa függetlenül a törvénytől és függetlenül lelkiismereti meggyőződésétől. Nem a polémia e sorok célja s éppen azért érinteni sem kívánja az előadás téves észleleteit es helytelen következtetéseit. Nem nagy súlyt helyezünk arra sem, hogy az előadó a német jog fejlődésében semmit sem vett észre abbói, ami a weimari alkotmány előtti időből való s érzéketlen maradt azzal a históriai ténnyel szemben is, hogy a háborús összeomlás utón a liberalizmus és a demokrácia a^ két szélsőség támadásai közben milyen példátlan erőfeszítésre volt kényszerítve, amikor a császári Németország jogrendszerét egy haladott és korszerű jogrendszerré kívánta átalakítani. Az előadót nagy tudása a jogintézmények működésének helyes értékelésére tette képessé, de ezek a jogintézmények politikai erők szolgálatára kényszerültek s politikai erők mérkőzésének eredményei szabták meg az intézmények hatáskörét s életműködésének feltételeit. A nagy tudás, a kétségtelen tehetség és hajthatatlan szorgalom azonban együttvéve sem voltak alkalmasak arra, hogy az idegen élet idegen intézményeinek szemlélőjét a történeti erők jelentőségének s a politikai erők irányának helytelen értékelésétől és téves megítélésétől megóvják. Lehet, hogy mi már öregek vagyunk s azért ragaszkodunk ilyen görcsösen ifjukorunk ideáljaihoz, a szabadság eszméjéhez s a birói függetlenség gondolatához. Lehet, hogy elmeszesedő ereink okai annak, ha nem gyulád ki az arcunk, amikor a magyar szellemtől merőben idegen, a magyar jogfejlődéstől szerencsésen távoleső, a magyar népközösség érdekeit szolgálni képtelen olyan hiteknek, dogmáknak és — mithoszoknak magasztalását halljuk, melyek másutt a politikai uralom elérésének és magatartásának harcában születtek meg s melyeket a tényleges uralom gyakorlóinak kijáró hódolattal az értelem és szellem első vonalában állók is hajbókolya igyekeztek elméletté szélesíteni. S csak, mint kortörténeti dokumentumot jegyezzük fel, hogy olyan időben, amikoi akörül folyt a vita, hogy a keresztet ki lehetett-e tűzni az egyetem előadótermeinek falára, a szegedi egyetem egyik termében minden vita és az ellentmondás minden lehetősége nélkül, sőt: éljenzések és tapsok között lehetett a magyar jogrendszer szolgálata s a birói függetlenség áhítatos tisztelete helyett fogékonnyá tenni a lelkeket olyan elmélet számára, mely a törvény független alkalmazásának s a lelkiismeret szabadságának napsugaras magasságából a tényleges hatalom és a politikai párt rabszolgái közé taszítja le a birót: (d- f.) Érdekes interpellációk mozgalmas viták a képviselőház szerdai ülésén \ felekezeti paragrafus es a magánalkalmazottak sfatlszfikáia Hozma beioaumlnlszter felhívása a társadalomhoz a csongrádme őuei miomor enyhítésére - Paur Hugó interpellációja a sofort programról - \ miniszterelnök es Eckhardt vtíáfa a kormánu munkáidról A képviselőház szerdai ülését Sztranvavszkv bandor elnök nyitotta meg- Folytatták a tűzrendészeit javaslat részletes tárgyalásátA 10- szakasznál Takács Ferenc kérte, hogy Hódmezővásárhelyen ne nevezzenek ki uj tüzoltófőparancsnokot, hanem a rég't nevezzék ki főparancsnoknakCsoór Lajos a tüzvizsgálatokat tette szóvá és kérte, hogy ezeket ne használják fel politika' célokraKozma Miklós belügyminiszter kijelentette, hogy a tüzvizsgálatok természetesen gyakoribbak, m'nt a választások és így a tiizvizsgálat összeeshet a választással- F'gyeleimmel lesz azonban arra. hogy a lakosságot ne zaklassákA többség a javaslatot részleteiben is elfogadta. Ezután a Ház mentelmi ügyeket tárgyalt- Veress ZoHán mentelmi ügyében a Ház a kéöviselő menteim' jogát felfüggpsz't'HeEsztergályos János mentelmi ügyéné1 nagyobb vita fejlődött ki- Az ügyészség egy cikk miatt emelt vádat Esztergályos ellen. A qikk a 18-as eseményekről emlékezik meg és k'emelj a szoc'áldenikrácia érdemeit akörül, hogy az október' forradalom idején nem voltak fosztogatásokÉlőbb Buchinger Manó. majd Farkas Is'ván terjesztette elő különvéleményét» hogy Esztergályost ne adják ki- A többség Duchingert még csendben hallgatta, amikor Farkas István azt mondotta, hogy 1918-ban a szemezett szociáldemokrata munkásság akadályozta meg a fosztogatásokat, gróf Pálfy-Daun József közbekiáltott; — Aztán 'epaktáltak a kommunistákkalFarkas István így felelt: A kommunizmust nem mi csináltuk, hanem maguk! (Nagy zai 'a jobboldalon•) A többség végül a menteim' ioc felfüggesztése meglett döntöttA Ház ezután Bafos Endre, R a j n i s s Fe-