Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-01 / 28. szám

2 DELMAGYARORSZAG 1936 február I. sági és pénzügyi válság volt. — Ennek folytán — mondotta Bethlen —, nagy tisztelettel adózom a miniszterelnök ur bátorságának, hogy ezt a javaslatot mégis elő­vette. Igaz, hogy ez a bámulatom megtorpan a 19. szakasz olvasásánál. Ma ne nyuljunk reformokhoz, amig az előfeltételek nincsenek megadva, hogyha nem biztos a végrehajtás tekintetében a gondoskodás, aktualitása egy későbbi gene­rációra maradjon. (Taps a baloldalon.) — Ha ennek ellenére kész vagvok a javasla­tot megszavazni, annak valóban nem a politikai bizalom az oka, ellenkezőleg. — Egyfelől bizonyítékot kivánok szolgáltat­ni. ho£v sohasem állott meg az a ténv, melyet a miniszterelnök felállított, hogy tudniillik nagv reformjait a béta mögött állott párt, vagy an­nak tagjai, akikhez magamat is bátor vagyok sorozni, elgáncsolni készültek. De egy másik okból is megszavazom a javaslatot és ez a fontosabb. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma hogv birtokpolitikái kérdéseket kiemeljük a pártpolitikai ellentétekből. — Engedjék meg, hogy személyes momentumokat is vigyek a kérdésbe, Matolcsv Mátvás képvi­selőtársam azzal érvelt, hogy Erdélyt azért vesztettük el, mert nem hajtották idejében vég­re a földosztást. Bármennyire is elismerem az ő jóhiszeműségét, mégis azt kell mondanom, hogy ebben szemernyi igazság sincs. Nem az idézte elő Erdély elvesztését, hogy azt a nyolc­százalékos magyar birtokot nem osztottuk el a román parasztok között, hanem hogy ezt a 8 százalékos birtokot hagytuk elporladni a román parasztság javára és nem a magvarokéra. — Foglalkoztunk birtokpolitikai kérdésekkel a háború után is. Hiszen, mint miniszterelnök Nagyatádi Szabó Istvánnal én haj. tottam végre azt a földreformot, amelyet olyan vígan és önkényesen gáncsol el az igen tisztelt túloldal. Ez a reform nagy for­radalmi hullám levezetését jelentette és ha nem történt volna meg, a túloldal képviselői nem ülnének olyan nyugodtan, mint ma — A hitbizományi intézmény elbírálásánál — folytatta Bethlen — a nagy liberális korszak nagy államférfiai, Deák, Széchenyi, Kos­sut h nem helyezkedhettek más álláspontra, minthogy a hitbizományi el kell törölni, mert a korszellem azt követelte. Ma azonban azt kell mondani, hogy ez a korszak egyoldalú volt, amikor a gazdasági életet teljesen a szabad­verseny talapzatára állították. Mindaddig, amíg nincs vagyonilag független, keresztény intelligens réteg ftaps és helyeslés a kormány­párton, a keresztény párton és a független kis­gazdapárton), amely őket a vezetésben az or­szág politikájában helyettesíti, addig a kor­látlan felszabadítás végeredményben szülő oka volt a földnélküli proletáriátus megszületésé­nek. Bethlen ezután így folytatta beszédét: — Meg kell találni a közős nevezőt abban a tekintetben, hogy milyen jiz egészséges földoszlás. Nem tudjuk, hogy ebben a tekintetben mi a kormány felfogása. Kívánatos, hogy minél több kisbirtokos legyen, aki családjával együtt nv'g tud élni és kívánatos az is, hogy megma­radjon a magyar középbirtok és a nagybirtok i«. mert ezt a magvar politikai és szociális szempontok is követelik. Ezután azzal foglalkozott, hogy hogyan ju­tunk ki a mostani helyzetből. Kijelentette, hogy földosztással semmiesetre sem. — Iparosodásunkat nagy erővel folytatni kell a magyarság érdekéhen és a falu lakossá­gának érdekében, mert csak igv vezethető le a munkanélküliség problémája. F r i e d r i c h István: Látom, már nincs sem­mi br. i. Visszamegy miniszterelnöknek, (De­rültség.) Bethlen: Az a baj, hogy naov proletártö­megek vannak, amelyekkel szemhen nem áll munkaalkalom. Ez a viszonv folvfon romlik, niert a közép- és nagybirtok folytonosan por­lik A telepítés d*ága mulatság, kár arra paza­rolni a rendelkezésre álló kevés pénzt. Mindent el kell követni, hogy a földbirtok intenzivebb müvelése újból lehetővé váljék. Ezután a javaslat részktintézkedéseivei fog­lalkozott. — Az volna a helyes — mondotta —, ha a hitbizománvnak lehetőséget adnának, hogy há­rom évtized alatt házbirtokban, iparban, vagy tőkében keresse az elhelyezkedést, ugy, hogy kötöttségét is megtarthatja. Azt halljuk, hogy ma zsidó kezében van a tőke és nagy összefo­gásra van szűkség ebben a vonatkozásban, hogy elhelyezkedhessen az iparban és a pénzügyi életben a keresztény tőke. Érdeke volna az ilyen elhelyezkedés az iparnak is. Annak, hogy iparellenes hangulat van, tulajdonképen az az oka, hogy túlnyomórészt nem keresztény kézben van iparunk és ennek folvtán az antiszemitizmus az iparellenes for­májában éli ki magát. Beszédét azzal fejezte be hogv amikor sza­vazatát a javaslat mellett adja le. kéri az igaz­ságügyminisztert, ne tekintse politikai kérdés­nek a javaslatot, hanem tartsa nvitva az ajtót a meggyőzés számára, mert csakis a kölcsönös meggyőzés és eszmék utján juthatunk el ahhoz az egészséges megoldáshoz, amelyet ha meg­valósítunk, a kormánynak legnagyobb politi­kai sikere lesz. N é m e t h y Vilmos volt a következő felszó­laló. Hangoztatta, hogy a nagy hitbizományok területének csökkentése közérdek, de nem hiszi, hogy a hitbizományi kisbirtok létesítése alkal­mas eszköz volna a birtokéiaprozódások meg­akadályozására. Erre a célra a legmegfelelőbb a családi birtok intézménye. Mélyreható földreformra volna szük­ség, de legalább a törpebirtokosokat kell akkora te­rülethez juttatni, hogy belőle megélhessenek. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Rajniss Ferenc azzal kezdte, hogy a hit­bizománv német importintézménv. A javaslat a haladó konzervativizmus jegyében készült, még rosszakarattal sem lelhető fel benne a diktatórikus intézmény. A mammut hithizrvmá­nvokra külön törvénvt kellene hozni. A javas­latot elfogadta. Kor ni ss Gyula alelnök ezután napirendi indítványt tett, amelv szerint a Ház legköze­lebbi ülését kedden délután tartja. Az ülés 8 óra előtt ért véget. Pénteki hirek szerint Imecs György lesz Szeged uj főispánja Budapest, január 31. Beszámolt a Dél magyar­ország arról, hogy Bárányi Tibor főispán legutóbbi felmentése után egymásután terjed­tek el hirek és kombinációk az uj főispán ki­nevezése ügyében. A legkülönbözőbb nevek szerepeltek a kombinációkban először löbb szegcdi névről beszéltek, majd arról érkeztek hirek, hogy a kormány más politikai tényezők közül készül kiválasztani a szegedi főispánt. Néhány nap előtt egy budapesti jelentés arról számolt be, hogy Ney Géza pestmegyei fő­jegyző kinevezéséről tárgyalnak, de ezt a hirt sem erősítették meg. Pénteken este azután ujabb tervről számolt be több budapesti jelentés, most már egészen konkrét formában. A hir szerint az uj szegedi főispán vitéz Imecfl | György belügyminisztériumi titkár ' ... akinek kinevezéséről, a jelentés szerint már megtörtént a döntés is. Vitéz Imecs Gvörgy eddig nem szerepelt a politikai életben; jólismert, becsült és értékelt tisztviselője a belügyminisztériumnak. Kiváló fiatal, energikus egyéniségnek ismerik, aki már nem egyszer tett tanúságot munkásságával értékes kvalitásairól. Imecs György erdélyi csa­ládból származik, végigharcolta a világhábo­rút és magas katonai kitüntetésekben részesült Előbb az államrendőrségnél teljesített szolgá­latot, onnan került át a belügyminisztériumba, ahol jelenleg az elnöki osztályban működik. A budapesti hirek a közeli napokra várják Ki­nevezését. tteiszűz szótöbbséggel b!zalicat szavaztak a Sarrant-kormánpak Páris, január 81. Izgalmas ülése volt pénte- i ken a francia kamarának. A tegnapi kormány­nyilatkozat után egész nap tartották az inter­pellációk, majd Sarraut mliniszterelnők válaszolt. Izgatott légkörben került sor az esti órákban a szavazásra. A helyzet még bizonyta­lannak látszott, de a szavazás eredményét tisz­tázta az a válasz, amit Sarraut León B1 u m kérdéseire adott. A miniszterelnök kijelentelte, hogy a jobb­oldali szövetségekről szóló törvényt alkalmaz­ni fogja, ha arra szükség lesz, — a közelgő vá­lasztási kampánv során pedig a rádiót az ösj­szes pártok rendelkezésére fogja bocsájtanl. A népfront erre elhatározta, hogy a kormány mellett szavaz, igy az egész baloldal támogatá­sával nagy többséggel bizalmat szavaztak az uj kormánynak. IftR szó el'w»ében fl Hnvfsslő szavazol! a kormány mellett. Menyasszonyi kelengyék készen és rendelésre, ágy és asztalnemüek, sifonok, natryon „ PoüáK TestvMnel. Kondilisz tábornok hirtelen halála Athén, január 31. Kondilisz tábornok vá­ratlanul elhunyt Kondilisz szivszorulásban szenvedett, hirtelen halálát szívszélhűdés okozta. Kondilisz legelszántabb ellenfele volt Veni­zelosznak. 1935. márciusában a forradalom el­len Kondilisz vezeti a hadmüveleteket és sike­j rül legyőznie Venizeloszt. Kondiliszt bízzák meg az uj kormány megalakításával. Népsza­vazást rendel el, melvnek az a célja, hogv el­döntse, visszajöhet-e II. György Görögországba. A népszavazás monarchista győzelmet hozott. Kondilisz elérte célját, II. Gvörgy visszajöhe­tett Athénbe és Görögország ismét királyság lett. Közben Tsaldaris tábornok és Metaxas az­zal vádolták, hogy diktatúrára tör. A király visszatérése után Kondilisz lemondott, utóda Demerdzisz miniszterelnök lett. Athénből jelentik: Minthogy olyan hirek ke­rültek forgalomba, hogy Kondilisz tábornok mérgezés áldozata lett, elrendelték a bolttest felboncolását. I Valódi ZERY/-szemüvegek legmftijhlEhmóbbMf. •• IH ARI1M KFU WER imktfMBHVn üftratz u 3. flHHMHI Építkezési BcfMcsSnt * kaphatnak bankösszekötteíésiink révén azon építtetők, akiknek az építkezéshez nincs meg teljesen a szükséges töke. Mindenfajta tégla és cser'p kiváló minőségben a legolcsóbb árak mellett. — Kiváló járdatégla is kapható. KERTÉSZ-TÉGLAGYAR* Cserepe» sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom