Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-12 / 9. szám

T936 iannár 12. D t í M A GY A R ORSZÁG r »Teljesen tudatában vagyok a tisztes vidéki sajtó jelentőségének és közvéleményformáló erejének« A Vidék! Napilapok Szindikátusának tisztelgő küldöttsége dr. Mikecz Ödön sajtófőnöknél Az elmúlt napokban a Vidéki Napilapok Szindikátusának népes küldöttsége tisztelgett dr. Mikecz Ödön miniszteri osztályfőnöknél, a miniszterelnökségi sajtóosztály uj vezetőjénél, hogy hivatalbalépése alkalmából üdvözölje. Az uj sajtófőnök dr. Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a sajtóosztály helyettes vezetője és vitéz Kolosváry Borcsa Mihály miniszteri osztálytanácsos társaságában a legszívélyesebb módon fogadta a küldöttséget, amelynek vezetője, Lékay-Lingauer Albin főszerkesztő, a Szindikátus elnöke kiPo;lette, hogy a Vidéki Napilapok Szindikátusában öninrült nagy vidéki lapok teljes bizalommal és szeretettel fordulnak az uj sajtófőnök felé s megértejóindulatot, támogatást kérnek ahhoz a munkához, amelyet a Szindikátus végez a vidéki elitsajtó gazdasági megerősítésének érdekében. Dr. Mikecz Ödön sajtófőnök válaszában mr.bg rokonszenvvel nyilatkozott a vidéki sajtóról, melynek közérdácü, kulturális, nemzeti és szociális működésé', igen jól ismeri, hiszen éveken keresztül egyik legnagyobb vármegyénk főispánja volt. Hangsúlyozta, hogy n legkomolyabb segíteni akarással karolja fel az érdemes vidéki ujságtf.-' ügyeit annál is inkább, mert Gömbös miniszterelnök. programjában a kulturális decentralizáció mecjo'dása is szerepel és ebből önként következik, hogy a nívós és felkészült vidéki lapoknak jelentékeny szerepe van a vidék kőzeteiében. Teljes tudatában vagyok — mondta többek között — a tisztes vidéki sajtó közvéleményformáló jelentőségének s biztosithalom a Vidéki Napilapok Szindikátusát arról, hogy méltányos céljaik elérésénél bennem mindenkor megértő barátként segítőtársra számithatna1:. A hivatalos fogadtatás végeztével dr. Mikecz Öd$n sajtófőnök hosszasan elbeszélgetett a vidéki sajtó aktuális problémáiról a küldöttség tagjaival. VÁROSI SZÍNHÁZ Ma. vu irnap és kedden délután SONJA mérsékelt helyárakkalVacárnap, kedde-n. szerdán, osiitörkökön este BUDAPEST 3 órás kacagás! tlf 9 b Nevető orkán! W I Ki II A szezon legmulatságosabb operettuidonsága Hétfőn este: Operaestül ELLA FLESGH a világhírű kamaraénekesnő LENDVAY ANDOR. FEHÉR PÁL operaértíkssek vendég-felléptével: FAUST Péntek—Szombaton, mérsékelt helyárakkal! KÖZKÍVÁNATRA! ÉRETTSÉGI. Csillárt, rádiót II Ff FDD Pc illám vár saíál szegedi uzleteben vasa mLILUll bSIIIdiyydl rolton? Néhány tájékoztató ár •4 lángú modern ebédlőcsillár P 17.Allólámpa, modern 3.SO METEOR villamossági és Csillár-Ouár R. T. Szegedi Üzlete: KARASZ UCCA II. TEffiFON. 35-76. \edvexö ftxetóal teltételeit. Való könyvecskére6 Havi hitel. Kértük 20 kirakatunk mepleklntésci Világmárkás ORION 2x1 rádió havi 8 pengős részletre kapható. Díjtalan bemutatás Egyhavi ingyen áramot kap a mos! vásárolt rádió u .ó, ti fiuk, barnák, szőkék, ti Szegednek) hősei. Szegedi rigmusokat a szegedi Hősök Kapujá-ra (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármester, a Hősök Kapuja gondolatának fölvetője, igen szép gondolatot vetett föl akkor is, amikor legutóbbi nyilatkozatában állást foglalt a tervezett műemlék szegedi jellegének minden téren való hangsúlyozása mellett. Kifejezésre juttatja nyilatkozatában a szegedi közönségnek azt a teljesen jogos kívánságát, hogy a Hősök Kapujával kapcsolatos szobrok elkészítésére szegedi művészek kapjanak megbízást. Két fiatal és tehetséges szegedi művészt meg is nevezett, T á p a i Antalt és Lő te Évát. Mindkettőnek bizonyos elsőbbsézi joga is van erre a munkára, annek a feladatnak a megoldására. Tápai Antal hősi emlék-tervét nemrégen elfogadta kivitelre a képzőművészeti tanács, Lőte Éva pályamunkáját szintén elismerésben részesítette. Pogány Móriccal, a Hősök Kapuja tervezőjével folytatott legutóbbi beszélgetésünk alkalmával merült föl a polgármesteri elgondolással kapcsolatban és annak kiegésaitéseképen az a gondolat, hogy a monumentális emlékmű szegedi iellegét még irodalmi vonatkozásokkal is hangsúlyozni lehetne. Erre módot és tehetőséget nyújt az a négy hatalmas pillér, amely a Boldogasszony-sugáruti kapupalota középső boltozatát tartja. A Pogány-féle tervek szerint a pillérek falára hatalmas kőtáblák kerülnének. Egyelőre eldöntetlen kérdés, hogy milyen szöveget vésnek majd ezekre a kőtáblákra. Eddig két lehetőség merült föl. Az első az volt, hogy a táblákra Szeged város közel tízezernyi hősi halottjának névsorát kellene bevésni. Mivel azonban a szegedi hősök névsorát a város területén emelt különböző emlékművek csoportom-kiflit megörökítik, másik lehetőségként annak a gondolatnak a megvalósítása kínálkozott, hogy a pillérek kőlapjaira azoknak a háborús helyeknek a nevét véssék, amelyeknek szerepük volt a szegedi ezredek történetében. Köztudomású, hogy a szegedi századok a világháborn minden harcterét végígesatázták, ott voltak az orowz frontokon, a szerb csatatereken, harcoltak az olaszok, a románok, a franciák ellen, sőt eljutotak még azokra a frontokra is, amelyeken az angol és az amerikai csapatokkal kerültek szembe. Ha tehát ugy döntenének az illetékesek, hogy a szegedi vérrel ftnlözött csataterek nevét örökifik meg a Hősök Kapuja pillérein, nyugodtan felsorolhatják a világháború valamennyi harcterét. Erről volt szó, amikor felvetődött az a gondolat, hogy személyi és földrajzi névsorok helyett — verssorokkal kallene felékesiteni a pillértáblákat, még pedig szegedi irők háborús verseiből vett idézetekkel, tehát olyanokkal, amelyek a szegedi hő«ök emléké! öi'ökilik meg. Ezl a ¿ondolr'tot Juhász Gyufának, a legszegedibb küllőnek a Negyvenhatotok ciraü költeménye sugalmazta. Ezt a költeményt telje« egészében föl lehetne vésni valamelyik pillértáblára, mert minden sora azt a gondolatot fejezi ki, amelyet éppen a Hősök kapuja kíván szimbolizálni. A Nefelejts című Juhász-kötetnek ez az első verse különben igy szól: NEGYVENHATOSOK — I n memóriám. — Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem, éjszínű fátyolt Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek Alom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján, Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer. Látom őket a dél kövein menetelni kitartón. Merre Sabács, Nándor, Valjevo, Nis meredé*. Látom északon is zord mezők sivatagján. Hol ugató ércek számuma förgetegez. Látom, amint dalolón nekiszegzi az ezred a mellét, Hogy fölfogja a vak északi Rém rohamát. Látom délnyugaton bástyát állitani holtak Nagy seregéből, hogy két haza védve legyen. S látom a messze, szilaj Piavénái emberi hídként Holtan is ők födözik a vonuló sereget. Ó, ti fiuk, barnák, szőkék, ti Szegednek hősei, árvák. Hol van a lant, a babér, mely dalol és koszornz? Északon és délen, keleten, nyugaton, e világnak Minden tájékán sírotok áll s nevetek I Hány hant domborodik s jelöletlen hány rög enyészik Szerbia bus terein s merre Galícia van. Lengyel síkokon és a Doberdón, távol Isonzó És Piave mélyén, messze kopár köveken! Mind csöndben szunnyad s álmát álmodja a holt otl — (Elfáradt gyermek mostoha anyja ölén) Hűs Tisza partjáról, hol a szürke fűzes szomorún leng, Nagy jegenyék dala zsong, szőke akác mosolyog. TTol Dugonics btfsong, Dnnkó muzsikál és méla Tömörkény Darvadozik anyaföld csöndes eressze alatt. Hol kis házak előtt, ha vasárnap alkonya Íjamul Ülnek a jó öregek, égnek a makra pipák S várnak a szép eladók pötykén kivirulva az ablak Százszorszépei közt és violái mögött, S! várnak néma, sötét sorban, síró szemmel feketében Fájdalmas szüzek és bánatos édesanyák. Véres idők terhét hordozza borzongva, lemondva E sereg és neki már mit hoz a vak diadal? Kedveseik vérén váltságot nyert Magvarorazás S szörnyű dicsőségük fénye ragyog Szegeden Ahogyan Juhász Nefelejcsében lapozunk, megszületik egv másik gondolat Is,. Hét szonett emlékezik ebben a kötetben hét elszakított városra, Pozsonyra. Máramarosszigetre, Nagyváradra, Aradra, Szabadkára, Újvidékre, Csáktornyán. Mindegyik szonett megérdemelne egy-egy kőtábKí nem tudja, nagyon r I t Jt a Podvcnnél a szabás titka. Eeryénmha és uri szabóság. Kígyó tu 3. Feketesas u. sarok. Cserbősifelízerelések raktára