Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-09 / 6. szám

T«ntfffr Nagoszaltásn (ervek a JlösöK Kapnia mcövalűsltásara Pogány Móric szerdán bemutatta pompás művészi tervelt a Paloiakapu kiképzésére — Megkezdik a íervek kivile­iének előkészítéséi (A Détmagyarorszdg munkatársi) Dr­Palfy József polgármester — mint ismeretes — régóta foglalkozik azzal a kérdéssel, mi­ként állíthatna Szeged méltó és művész» emlé­ket a háborúban elesett szegedi hősöknek• Leg­utóbb azt a gondolatot vetette fel, hogy a Gi­zella-tér és a Boldogasszony-sugárut torkola­tánál, ak>l Pogány Móric tervei alapján a pa­lotakapunak nevezett tanítói internátus épül, a Hősök Kapujá-va] emelhetné a város a legmél­tóbb hós* emléket, amely eltérne minden ed­digi emlékmü-sablóntól és amely idegenforgal­mi érdekessége is lenne a városnak­Mielőtt a polgármester közölte volna a nyil­vánossággal elgondolását, azt minden részlete­ben letárgyalta az illetékes körökkel- így töb­bek között Pogány Móric építésszel, a tanítói internátus tervező-művészével is, aki nagy lel­kesedéssel vállalfa az elgondolás megtervezé­sét- Néhány héttel ezelőtt már készitett is né­hány tervvázlatot és azt bemutat'« a polsfár mesternek, majd Hőman Bálint kultuszminisz­ternek is- A vázlatok alapján azután megkezdte a részletes tervek kidolgozását és most Sze­gedre jött, hogy munkájának eredményéi kö­zölje a polgármesterrel­Pogány Móric szerdán délelőtt látogatta meg hivatalában a polgármestert, akinél jelen volt dr- Shvoy Kálmán ny- altábornagy is- A polgár­mesteri szobában teregették ki a hatalmas raj­zokat, amelyeken teljes szépségében és monu­mentálitásában bontakozott ki a Hősök Kapujá-nak művészi képe. Pogány Mórte a szép és művészi gondolat­nak megfelelően dolgozta át a tanüói interná­tus kereszthomJokzatának tervrajzát- A Gizella­téri oldalon, amelyre eredetileg hat erkélyt tervezett, az uj terv szerint csak egy erkély marad meg, még pedig a középső- Az épület tetejére hatalmas kőtömbökből timpanonszerü, lépcsőzetesen kiképzett emelkedés kerül, a kö­zepére magas zászlótartóruddal- A középső, ti­zenöt méter széles boltnyilás belső mennyeze­tére helyezik el a mozaikkal kombinált dom­borművű kompoz'ciót• amelyre a bolthajtások alól két oldalról öröklángok hintenek világos­ságok Az aranymozaik ebben a lobogó fényben fog ragvo®ni- A középső bolthajtást tartó négy hatalmas pillér tizenhat oldalára széles kőtáb­lákat szerelnek fel, ezeken a kőtáblákon örö­kítik meg vagv Szeged tizezer hősi halotíjának a nevét, vagy pedig azoknak a haditetteknek a földrajzi nevét, amelyekben a szegedi ezredek­nek, vagy ka^nai alakulatoknak szerepük volt­A Gizella-téri fronton, a széles, középső bolt­hajtás két szélső pilléréhez egy-egy szoborcso­portozatot tervezett Pogány Móric, aki igy megváltoztatta az eredeti elgondolást, amely szerint az épület homlokzatára öt szo­boralak került volna­— Ennek a változtatásnak művészi célja az — magyarázta —> hogy az épület megkapja azt a nyugalmat, amelyre a Hősök Kapuja jelentő­ségének hangsúlyozása céljából szükség van- Ez a nyugalom kiemeli azt az elgondolást, amely­nek magia. középpontja a középső boíthajás­Ezért töröltem le a homlokzatról a fölösleges­sé vált erkélyeket — mindkét oldalon csak egy­egy erkély marad meg, ezért szüntettem meg a Boldogasszony-sugárut felé néző homlokzaton a bolthajtás fölött jobbról és balról egy-egy ab­lakot, amelynek helyére lobogótartó kerül és ez­ért választottam a pillérek lábához építendő szoborcsoportozatot a homlokzatra tervezett szobordíszek helyett- Az elérendő hatást! a tető <;mpanonszerü kiképzése és a magasra szökő zászlóárbóc meg inkább fokozza­Ugv polgármester, m'nt Shvoy altábornagy a lernrsrvobb elragadtatással gratulált a terve­zőnél • aki kijelentette, hogy megítélése szerint a Gizella-tér parktükr cinek átren­dezésére is szűkség van. Ez a kérdés azonban igen egyszerű eszközök­kei megoldható- Elgondolása szerint a sok, apró parkfükröt egyesíteni kell hogy nagyobb legve« a, zöld terület a Hősök Kapuja előtt A villamos­sínek zavaró hatását ugy lehetne megszüntet­ni, ha a sinek is a zöld területen haladnának keresztül­A tervek megtekintése után a polgármester Pogány Móric társaságában látogatást fett Glattfelder Gyula püspöknél, akinek szintén bemutaták a terveket­— Rendkívül nagy jutalomnak érzem azokat az elismerő szavakat, amelyekkel a megyés­püspök ur tüntette ki terveimet — mondot'a Pogány Móric — és azt hiszem- hogy ezekulán nyugodtan gondolhatok a tervek kivitelére. — A püspök ur olyan kifinomult művészi Íz­lésről, olyan nemes szakértelemről tett tanúsá­got már eddig is az előkészítő megbeszélések során, amilyent hosszú pályámon rajta kivül még csak az egyeien Prohászka Ottokárnál észlelhetten és amelynek a részletes tervek el­készítésénél nagyon sok hasznát vettem­A megyéspüspöknél tett .látogatás ulán dr­Pálfy József polgármester is elismeréssel nyi­latkozott Pogány Móric munkájáról- Kijelen­tette, hogy a bemutatott tervek minden tekintet­ben megfelelnek az ereded elgondolásnak és azt igen értékes művészi eszközökkel hangsú­lyozzák­— Most már, azt hiszem — mondotta a pol' gármester — nyugodtan megkezdhetjük a ter­vek kivitelének előkészítését Egyelőre megol­datlan probléma a szoborkérdés. SZIVARKAH UVEty ÉS PAPÍR Ffielárusitó: Traub B. és Tsa., Szeged Szeged egész közönségének véleményét feje­zem k' akkor, amikor azt hangsúlyozom, hogy Szeged város társadalma azt szeretné> ha a Hősök Kapujára tervezett szobrászmunkák megalkotására szegedi művészek kapnának meg­bízást- Kél fiatal és elismerten tehetséges mű­vészünk van, az egyik Tápcd Antal, aV'nek hő­si emlékmütervezetét elfogadta a művészeti ta­nács és Lőte Éva, akinek pályamunkája szintéi elismerést ér eteméit ki- Nincs semmi vagy művészi akadálya tehát annak- hogy a Hősök Kapujának szobrait is ezzel a hét művésszel ké­szíttessük el Ezek a szegedi szobormtivek fe­jeznék ki a legművészibb formában azt, hogy a Hősök Kapuja a szegedi hősök emlékét örökítik . meg. Azt hiszem, hogy ez eBen a teljesen jtr I gos és méltányos kívánság ellen az illetékes kö­| röknek sem lehet kifogásaik, hiszen mindkét . művész elismeri tagja a magyar müvészsát" • dának­Zárt ajtók mögött tartotta meg első ülését a földbér-bizottság 4 múlt év végéig 970 ezer pengő volt a főldbérháiralék összege — Shvoy Kálmán a magas haszonbérekről és a bérlő-morál fej­lesztéséről — Indítványok a bérlő-kérdés megoldására — H va­talból kell elrendelni a magas bérek revizfóiát (A Délmagyarország munkatársától) A tör­vényhatósági bizottság —_ mint» ismeretes — nyolotagu bizottságot alakított azzal a mandá­tummá], hogy ez a b'zottság vizsgálja felül a földbérlök körében felmerülő panaszokat' dol­gozzon ki tervezeteket a bajok orvoslására és kisérje állandó figyelemmel a földbérkérdést­A nyolctagú bízottságot később kiegészítették a bérlők képviselőivel és a bizottságnak jelenleg igy huszonnégy tagja van- Legutóbb kifogásol­ták többen is, hogy a bizottságot nem foglal­koztatja a város hatósága, az — megalakítása óta még egyetlen egyszer sem tarthatott üT&st és igy nem kezdhette meg munkáját- Most végre Balvéireal Heil CsfltSrtökön Az uf földesúr Sséchanyl Mesi Csütörtökön és pénteken Szökik a menyasszony Egy nászéjszaks bonyodalmas története. Főszer.: Evelin de Venable és Reginaid Danny. Egyidejűleg Grata Qarbo életének legragyo­góbb alakítása Krisztina királynő Egv királynő tragédiája, Á férfi főszerepben John dltbart, a da iís filmamoroso. Előadások 5 órától folytatólag. megtartotta a bizottság első ülését, dr- Tóth Béla polítármesterhelyet-tes elnökletével, még pedig Z(}rl ajtök mögött' bár a közigazgatási törvény csupán a közgyűlés által alkotolt szak­bizottságok üléseiről rekeszti ki a nyilvános­ságot, az ilyen ad-hoc bizottságok nyilvánossá­gát nem érinti- A bizalmasnak nyilvánított ülés­ről dr- Tóth Béla polgármesterhelyettes adn'l ki hivatalos tájékoztatót- Tájékoztatóiában töb­bek között ezeket mondja: — Az ülés tárgya a haszonbérek rendezése volt. Dr- Csonka Miklós gazdasági tanácsnok, mint a bizottság előadója ismertette a he'yze­tet, az egyes dűlőkben kialakult bérese', el­mondotta, hogy hol mennyi az előirányzott bér­összeg és ebből mennyi a tényleg befizetett bér­Közölte. hogy mennyi a holdankinti átlagbér­Elmondotta, hogy a közel ötvenezer katasztrá­lis hold bérföld évi bére címén 1936- évre 905-000 pengő bevételt irányzód elő a költség­vetés, ezzel szemben a mait év végéig a főld­bérháiralék 970000 pengőre szaporodott­— Az előadó tájékoztatójához elsőnek dr- vi­téz Shvoy Kálmán országgyűlési képviselő szó­lalt fel- Megítélése szennt a bérhátralékok sza­porodásának három oka van: a magas haszon­bér, a nagy hátralékok és a fizetési készség hiánya• A város hatóságának arra kell töreked­nie- hogy a* bérlők körében magasabb morál fejlődhessen hogy a bérlők első és légion"rr sabb Hitelességüknek a haszonbér!'zetést tart­sák- Természetesen ezzel kapcsolatban ®on-

Next

/
Oldalképek
Tartalom