Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-01 / 1. szám

I03Ö január T. DE I. MAGYARORSZÁG Ujabb terv a szegedi műjégpálya mscRvaíósitására (A Délmagyarország munkatársától) Szeged a tél' sportok szempontjából mostohasorsu vá­ros- Itt nem fejlődhetett ki rendszeres téli sportélet- A hosszuramyuló, kemény telek nyújtanak rém' lehetőséget a korcsolyázók számára, de ha enyhe a tél, sokszor megtör téruük' hogy a korcsolyázószezon egy-két nap­ra zsugorodik csak össze- A si-spor* számára «incs alkalmas terep és nincs ródlipálya sem­A korcsolyázás szép sportjának állandó le­hetőségét azonban meg lehetne teremfeni a műjégpálya régi tervén ék megvalósításával­Most valósaiimileg a jégteleníti és hótalanul végződő deoember hatására, ismét fölbakkant a műjégpálya terve­Holczer Dániel nyújtott be a polgármester­hez beadványt, amelyben többek között ezeket mondja: «Külföldön m%id«n nagyobb városban, nö­ftirrk Budapesten rövídélettartalmu természeites jégpályák mesterséges pófíására műjégpálya­kait létesítették' ma már december végén va­gyunk s hiába várjuk, hogy a természetes jég­pályát használhassuk. Tudomásomra jutott, hogy a szegedi folyam mérnökséghez Budapest­ről Baner Sándor műszaki főtanácsost nevez­-e ki, aki a budapesti műjégpályát létesítette 5 e téren külföldi tapasztalatokat is szerzett, készségesen áM önzetlen® az ügyben rendel­kezésre* benne elsőrangú szakértőt nyer Sze­ged' városa­Tiszteletteljesen kérem jelein tervem meg­valósítása érdeütében Bauer Sándor urait sür­gősen tanácskozásra meshlvn1- amidőn a sür­gősség okát szóbelileg .sa«^-¿esz előadni, ami a létesítendő vállalaitra nagy ¿.ouyt rog | fog ideo'teni­Szegedet minden tekintetben na«> vaiossá fcell fejleszteni s minden körülmények között megalakítani a szegedi műjégpályát. melynek alapjait még évben le kell rögzíteni, hogy a iövő év szeptemberében megnyitható legyen" A polgármester, értesülésünk szerint komor !ya,n kíván fogVkozni a kérdéssel Ha nem volt meo ?ó ©rája, vegyen egyet Téthnál Egy év alatt: 56 tllz A városi tűzoltóság elkészítette a mult eszten­dőben végzett munkájáról a statisztikát. A tűzoltó­ság testülete a következő: főparancsnok, helyet­tes főparancsnok, egy tiszt, 2 gyakornok, 6 al­tiszt és 34 tűzoltó — ezt a létszámot egészítik ki a város külterületén működő önkéntes tűzoltó­testületek 52 főnyi legénységgel és nyolc tiszttel. Az elmúlt esztendőben aváros belterületén ősz­ízesen 56 tüzeset vo't, közülök a legtöbb kémény­tüz. A legtöbb tűz éjjel tört ki, a teljes készenléti; őrség 21 esetben vonult ki. A tüzeket legtöbb esetben gondatlanság okozta, de szép számmal akadt gyújtogatás is. A külterületen 59 tüzeset történt, ezek közül tetőtüz 26 esetben volt. A bel­területen a tűz tizenhétezer pengő értékel pusztí­tott el, a külterületen kétszeres volt a kár ösz­6zege, valamivel több mint 34 ezer pengő. A szegedi tűzoltóság a szomszédos községeknek négy esetben nyújtott segélyt. Külön fejezetbe tartozik a tűzoltóság müszsiki mentétsi szolgálata, ] mint például a utó felborulás, viljamoselgázolás. j Műszaki mentést kilenc esettben végzeit a tűzoltó- j 6ág. A mult esztendőben is folytatta a tűzoltóját: : megelőző tüzrendészeti munkásságát. Ezzel kap­csolatban 2049 ügydarabot intézett el. A szegedi tanítóképzőintézet negyedéves tanulói részére a tűzoltóság a mult esztendőben is rendezett tan­folyamot. A tűzoltóság mult esztendei sattiszliká­ját Horváth István helvettes fŐDarancsnok állí­totta össze. j TUNGSRAM (ÁAAjrtCUÓ &4^7í££cLttLt>4L Az ellenzék feladatai az uj évben Irta Bajcsy Zsilinszky Endre­Az ellenzék feladatait felfogásom szerint el­sősorban a kormány céljai és általános politi­kai magatartása szabja meg- A kormány rend­kívüli feladatokkal próbálja elérni, amelyet ..egypártrendszernek" mondanak maguk 's­Ilyen körülmények között az ellenzékre is rendkívüli feladatok hárulnak a magyar alkot­mány ós a parlamentarizmus megvédése cél­jából- A legutóbb mpfényre került pártszerve­zési szabályzat ós annak sokféle utas'tása, en­nek nyomán erőlködéssel és kínos szívósság­gal végrehajtott szervezkedés semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy az alkotmányosság és a demokrác'a uiáról letért ez a rendszer, cs^k még a kifelé való formát írem találta meg­Ilyen rendszerrel szemben az ellenzéket fo­kosott köte&ségek terhelik és erélyesebb él­lerdlldsra- nagydbbszabdsu akcióra késztetik Normáli's körülményék között nem volnék hí­ve az ellenzék nagyon szoros együttműködé­sének, amely talán átmeneMleg elmossa a kü­lönböző célkitűzéseket, de a mai körülmények és adottságok között egyesegyedül az elvi alapon való szoros ellenzéki összefogás hozhat sikert, lassú pozációnyerést és aztán a győzelmet Érmek a közös ellenzéki programnak négy alapvető kérdésben kellene nyílt- és határozott állást foglalnia és világos célkitűzéseket tar­taniaznia­Az első és a legközvetlenebb elvi alap az ellenzéki összefogásra: a közös erővel meg­vívandó alkotmányvédelmi harc- A 67-es világ második felében és közveMenitl a háború élőt' résztetcélok érdekében is hajlandó volt a nem­zet ellenzék' összefogásra az alkotmány vé­delmében, most azonban a parlamentáris elvről, a demok­rácia alajairól van szó. Csak természetes, hogy mihelyt a kérdés mind nyíltabbá válik, annál inkább magától is meg­ér'k a komoly ellenzéki összemtiködés­A második alapelv a kívánatos együttmű­ködésre: a magyar parlamentarizmus gyors­ütemű továbbfejlesztése, amelynek legfontosabb eszköze az általános titkos választójog. A harmadik elvi terület, ahol komoly ellen­zéki megegyezésre van szükség: a külpolitika területe- Azt merném mondaná, hogy először az ellenzék külpolitikai összehangolódása és AZ UJEVBEN IS nagy vála&sziéteoi, Mlünö minőségei, remek modelleke! fiókunk. HA- HA cipőáruház, Szeged,Kelemen a. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom