Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-04 / 3. szám

MAGYAKŰRSZAG SlcrkeMlő«6g: Somogyi ucca »*. L em. Telelőn: 23.33,.Kiadóhivatal, KUlcMnkanyvlar Jegyirodát Aradi ucca 8. Teleion« 13-OC. _ Nyomdai LOw UpOl ucca lg. Telelőm 13-00. _ Távlioll es leTtíctam OélmagyaronzAq. Szeged. Szombat, 1936 január 4. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 3. sz. ELÖE1ZETÉSI Havonta helyben 3,2«, vidéken e* Budapesten 3.60, kllllOIdOn • 4U pengd. — Sgyes MAm Ara hétkO» nap ÍO. va*6r> ét Ünnepnap ld 11U. Hlr­delétek lelvétele tarifa szerint. Megle­lealk h«M0 klvételéveunapojla rrggad. A strand Egykor, ha az emlékünk esetleg még nem halványult ki a paloták közül, gúnyos vagy hősköltemény fogja rímekbe faragni a szegedi strand építésének történetét. Regő­sök akkor is lesznek. A városházán és azon fcivül. Lesz papir, amire és ceruza, amivel ir­tanak. Kiveszni a nyomdászat sem fog. Min­dent el kell követni azonban annak érdeké­ben, hogy fölépüljön a strand legalább a most következő — két évtized alatt. Lehet persze rövidebb terminusról is be­szélni. Szerintünk például már az idén nyá­ron állhatna, egészben vagy részben, az uj strand. Ez a véleménye a polgármesternek is, aki kijelentette, hogy a partikuláris strando­kat az idén nem adja ki és a nagystrandot megépitteti valahogy, tehát vagy magánvál­lalkozás utján, vagy házilag. A polgármester­nek ezt á szilárd elhatározását csak helye­selni lehet s nekünk most az a célunk, hogy kimutassuk ennek az elhatározásnak a he­lyességét és realitását. Legutóbb egy ajánlat vonta magára a fi­gyelmet, amelyet e sorok íróra is támogatott. Néhány napja, hogy a strandbizottság foglal­kozott ezzel az ajánlattal s ez alatt a néhány nap alatt a legkülönbözőbb kételyek merül­tek fel. Ezek a kételyek eljutottak a polgár­mesterhez is, aki igyekszik tisztázni őket. A feladat elég egyszerű. Az érdekek urak azt vállalták, hogy öt év alatt a Bertalan-emlék­től a közúti hidig kiépitik az egész nagy­strandot és hogy ötvenezer pengőt invesztál­nak az első évben, ha harminc éves koncesz­sziót és évi ötezer pengőt kapnak a várostól. A polgármesternek viszont az az álláspontja, hogy az évi ötezer pengői s a koncessziót is, tíz évre adja meg és ha az érdekeltek ez alatt eleget tesznek vállak kötelezettségeik­nek, a koncessziót meghosszabbítja további husz évvel és biztosítja erre a további husz évre az évi ötezer pengő szubvenciót is. A polgármester álláspontja helyes. De ha Így van, akkor le kell vonni belőle a konzek­venciákat. Meg kell haladéktalanul állapítani, hogy megvan-e az ajánlattevőknek az ötven­ezer pengőjük. Ha megvan, akkor nincs mit tárgyalni tovább erről a kérdésről. Ha nincs meg, el kell dönteni, tudnak-e teljes biztosí­tékot nyújtani arról, hogy idejében meglesz. Azt mondják, hogy nem az egész ötvenezer pengőt akarják pénzben behozni, mert az ötvenezer pengő egyrésze fejében bejönne a vállalatba a régi strand felszerelése. Meg kell ezt is haladéktalanul vizsgálni. Azok, akik a régi strandot fönntartották, nagy szolgálatot tettek a városnak. Ebből nem okvetlenül kö­vetkezik, hogy veszítsenek is. Ez nekünk régtől fogva álláspontunk s ha mér a város nem tett, vagy nem tudott eddig semmit se tenni ebben az ügyben, akkor most nem aka­dályozhatja meg, hogy az uj strandba bein­vesztálják a régi strand használható berende­zési tárgyait. Természetesen ki kell elégíteni a terveknek az igényeket, tehát nagy­strandnak kell lenni, amelyet az érde­keltség öt év alatt fölépít. Ha nem lehetne letenni megbízható magán­vállalkozói kezekbe a strandügy közérdekein­ket kielégítő megoldását, akkor bizony elő­térbe kell nyomulni a másik megoldásnak, a városinak. Nem látjuk be, hogy miért ne tudná a város beosztani a munkát öt évre, miért ne1 tudna a város érdekeltséget terem­teni és miért ne tudna a város a nyomasztóan nehéz pénzügyi viszonyok ellenére annyi pénzt szerezni, amennyi a szerényebb tem­pójú építkezéshez kell. Mért ne vehetné át a város is a régi strand berendezését s mért ne fogadnának el a várostól részvényeket azok, akik a régi strandot fenntartották s egy magánérdekeltségtől elfogadnának. Helyes a mérnöki munka védelme, amint he­lyes minden más munka védelme, de hogyan hozható ezzel a védelemmel kapcsolatba az a követelés, hogy az évi százezer pengő költ­seggel ronntartott mérnöki hivatal strandter­veket nem készíthet? Hol van az megírva, hogy a városi mérnök nem alkothat, csak el­lenőrizhet? Ebben a kérdésben is csak n7 erély és határozottság segit. Ha a polgármr« ter el van határozva, hogy az idén felépitte' a strandot, természetesen idejében és ha > magánvállalkozás bekapcsolása terén nem tuc megnyugtató helyzetet teremtem, akkor sür gősen kell gondoskodni az idén szüksége? tervről és a közgyűlési határozatról. Bün lenne még egy évig — ugyan egy ével jelentene-e? — strand nélkül haeyni a várost Állandó angol-francia tanácskozás a genfi döntés előtt Az o'ajszankc'ók a megbeszélések középpont jóban - Amerika állásfoglalását várja London és Páris &ra?lanl ujabb nagy offenzívát készít elő - Második mozgositás Abessziniában — Az olasz repiilötámadások 1.ondon, január 3. Diplomáciai körökben egyre nagyobb hullámokat kavar a dolói svéd vöröskeresztkórház bombázása. A politikai vi­lág ujabb bonyodalmaktól tart. Svédországban még mindig izgatottak a kedélyek és nem le­het tudni, mi lesz a következménye az olasz re­pülők támadásának. Nemzetközi politikai kö­rökben azt hiszik, hogy a bombázás ügyében különösen Anglia és Amerika fog elsősorban a svédek mellett állást foglalni. Anglia közvéle­ménye fel van háborodva és azt hiszik, hogy ez siettetni fogja az olajtilalom bevezetését. Ügy tudják, hogy az olajtilalom ügyében Bald­w i n a jövő hétre minisztertanácsot hívott ösz­sze. Róma sajnálkozását fejezte ki Róma, január 3. A külügyi államtitkár teg­nap felhivta a svájci követet és közölte vele ér­tesüléseit a Dolo mellett lefolvt bombázásról és a svéd Vöröskereszt igazgatójának megsebesü­I léséről. Kijelentette az államtitkár, hogy az olasz bombázás az abesszinek által olasz fog ­lyokkal szemben elkövetett kegyetlenség meg­torlásaképen történt. A svéd orvosok megsebe­sülése felett kifejezett sajnálkozása után az ál­lamtitkár felhivta a svájci követ figyelmét a célzatos beállításokra, amelyeknek célja a svéd közvélemény fellázitása. Munkában a repülőgépek Addisz-Abeba, január 3. Olasz repülők Oga­den tartományban a Daggaburtól délke'eti irányban fekvő kutakat bombázták. A repül ő­támadásnok hat halálos áldozata van. Addisz-Abeba, január 3. Nasibu tábornok je­lenti, hogy olasz repülöraj jelent meg a Bula­lei kútnál, valamint Sasabenes felett és nagy­mennyiségű bombát dobott le. Az olasz repü lök ezután alacsonyabban repülve, gépfegyver­tiizzel árasztották el az abesszineket, öt abesz­szin elesett, kettő megsebesült. Újrakezdődik a megtorlás! csata Genfben London> január 3- A népszövetségi tanácsülés közeledd isimét a megt óriási frontra terelte az angoí politikai világ figyelmét- A miniszterta­nács a jövő héten adja meg Eden külügyminisz­ternek a Genfben követendő eljárásra vonat­kozó utasításokat­A lapok szerint Genfbein két irányzat küzd majd egymással, az egyik tartózkodásra int a további megtorlások terén és az esós idő­szak beálltától várja a hadmüveletek megszű­nését> a másik sürgősen M akarja terjeszteni a megtorlásokat minden nyersanyagra Egyes londoni lapok azt hiszik, hogy a Nép­szövetség tartózkodni fog a megtorlások to­vábbi alkalmazásától• A News Croniele ugy tudja, hogy a látszóla­gos diplomáciai szél-csend leple ala't további békeközvetitési kísérletek folynak, amelyeknek szálai a belga király kezében futnak össze, aki már egy hete Angliában tartózkodik. Anglia megvárja Amerika állásfoglalását London, január 3. Illetékes helyen még ko­rainak tartják azt az értesülést, amely szerint Eden a megtorló intézkedések megerősítése mel­lett foglalt állást és azok sürgős megszavazásá­ra tesz előterjesztést. E kérdésben a követendő politikát még nem határozták meg. Az ango'-

Next

/
Oldalképek
Tartalom