Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-03 / 2. szám

T936 Január 3. DÍT MAGYARORSZXG mmm ííl éltei Dirid király a hold sülére ült. Aa acél égen sima csönd fe»zült Hogy szent Dávid itt megjelent, legott kicsfidBltek a boksl eeillagok. ö hárfázott, a kórus énekelt s a föld vacogva fülelt idelent. • szél » fákat ostromolta, majd fölborzolta a sápatag avart, majd aztán bizarr körtáncba fogott, letépett három ócska ablakot • odábbcsörömpölt, messzi tftra kelt, — Dávid király a holdban énekelt ö énekelt, a föld itt hallgatott, — «• éjjelen hát szegény megfagyott 6 veréb megfagyott száz ez éjszakán, — a hold megült egy tar platán fokán. Ott ült szent Dávid, vígan énekelt. — nagymessziről egy sovány eb felelt. PerkAtM László. Az idő A 8zegedi Meteorologinf Obszervatórium feüenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 11.3, a legalacsonyobb 0.8 C. Á barometer adata milliókra és tengerszintre redukálva reggel 759.5. este 758.2 mm. A levegő páratar­talma reggel 92, délbe® 77 százalék. A szél irá Hya délkeleti, erőssége 3—4. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Élénkebb déli-délnyugati saél, több helyen, főként a Dunántulon eső. * hegyeken esetleg havaseső. A hőmérsék­Vt alig változik. — A tanárképző igazgatótanácsának aj tagjai, tíudapestről jelentik: A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Firbás Oszkár reáliskolai a szegedi középiskolai tanárképző ín­igazgató-tanácsának tagjává az 1935—36. tanévtől számítandó 5 év tartamára kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. So­mogyi József főiskolai tanárt, az 1933—34. évtől számitott ötévi ciklus hátralevő részére a szegedi állami polgáriiskolai tanárképző főis­kola igazgató-tanácsának tagján] kinevezte. — Tudományos előadás a Munkásotthonban Pénteken este fél 8 órakor Hubay János, a magyarországi bőripari munkások szövetségé­nek titkára „Mi a szocializmus" cimmel tudo­mányos előadást tart a Munkásotthonban. — Széngáz. Csütörtökön este súlyos állapot­ban vitték a mentők a közkórházba Pa pp Ka­talin 29 éves bejárónőt. Papp Katalin a szobá frában tartózkodott és a kályhából kiszivárgó szén gáztól rosszul lett, majd elvesztette eszmé­letét. A szerencsétlenséget a szomszédok észre­vették és nvomban értesítették a mentőket, akik • közkórházba vttté*. Állapota snftros. de nem életveszélves. Felel«* szerkeszt«: PÁSZTOR JÓ7SKR lyomatott a kiadótulajdonos Déltnagyarorszá»' Hírlap- és Nvomdavállalat Rt. könyvnvomdájában Petel«< tMüíwwföf Klein fándor ítenje fel ujj&val vékonyan az arcra a seZOlltC-ftOPld gyoreborotvakrémet és min­den további várakozás nélkül borotválkozhat. — Nem kell az arcbőrét percekig dörzsölni, nem kell türelmetlenkelnie, mert a l!eZOllle-Rapld arcápoló gyorsborotva­krémgiel viz, szappan és ecset nélkül egy perc alatt tökéletesen bovotválkozhatik, nem pattan ki az arcbőre, megszűnik az arcbőr száraz felkaparlsága és bársonyosan üde lesz. Próbadobos 24 fillér. 4xt 1« visumatéiiíem axuíán eretleli dobos vagy íabus vdadrldsdnd 1. Eredeti csomagolások : Nagy tubus 88 tillér, nagy doboz P 1.5O. órtdsl tubus 2 pengő. Csaldei dobox 3 pengő. KAPHATÓ MINDEN SZAKÜZLETBEN És A KÉSZÍTŐNÉL; DR. HOLCZER VE­GYÉSZ ILLATSZERTÁRABAN, BUDAPEST, VI., TERÉZ KÖRŰT 8. SZAM. Téli üzemzavar Az ember, Így ojévl hangulatban hajlamos nemlétező dolgok meglátására is. Eleinte azt hittem, hogy káprázatok játszanak velem, hogy az, amit látok, nincs, mert hiszen a létezésével megcsúfolná a természet törvényét és megdön­tené a természet logikájába vetett hitemet. Hu­nyorgattam tehát, dörzsölgettem a szememet, megcsípem a karomat és aztán ismét néztem. És ismét láttam a csodát. Még mindig nem hit­tem benne. Ujabb próbákon törtem a fejemet, ámelyre ráizzad a nehéz, téli kalap. Le kellett venni, hogy megtöröljem a homlokomat A friss levegő simögatása viszont nagyon jól esett. Körülbelül ugy, mint mikor meleg nyári napo­kon árnyékba ér az ember. Hajamon keresztül te éreztem a nap langyos simogatását és arra gondoltam, nem is lenne bolondság valahol, afc uj szegedi parton, a meleg homokra kifeküdni, könnyű fürdőtrikóban és barnulni, mint vala­mikor régen, nyáron. — Szamárság káprázat — intettem le ma­gamat —, hiszen Szilveszter volt tegnapelőtt és bennem tálán még a szilveszteréji kalóriák dolgoznak. Újból a esőd a felé néztem és most már kezdtem hinni benne Egyelőre kicsit ugyan fönmfiarfésokkal és bizonytalanul. Közelebb lépkedtem hozzá, hogy a szemem megbízható­ságát az ujjaim hegyével, tapintó idegeimmel ellenőrizhessem. Ezek az idegek pedig igazol­ták a szememet. Tényleg kövérrednzzadt, hal­ványzöld, fesledező rügyek fittek az orgonabo­Páratlan Kedvezmény a Bíinauararszaq süasM! A főváros egyik r elsőrangú családi szállodájával, w a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZBLLQDH VL, PODNANICZKY UCCA 8. $ 2. igazgatóságával sikerölt olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékos kedvezménnyel kaphatták a szálló minden mcdem komforttal (hideg-meleg folvóviz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatala állit ki a jelentkező olvasók részéra kor ágain. Akárcsak tavaly, márciusban, vagy április elején. A nap simogató, ajnározó me­legséggel ringatta őket és saép. tavaszii álmo­kat bocsájtott rájuk, vagy — ha igy jobban hangzik, — tavaszi ébresztőt muzsikált a szi­vükbe. Ha igy tart még néhány napig - gondol­tam ujjongó őrömmel —, a kövérre duzzadt rü­gyek halkan kipattannak, kifestik belőlük a zsenge levél és megcsúfolva, megtréfálva min­den nagyszakállú kalendáiiumcsinálók száz­esztendős bölcset, itt lesz visszavonhatatlanul a tavasz. Valahonnan, nagyon messziről Ady rigmusok harsonázták: Ihaj, Evoe, Tavasz! Január másodilrín Ar trf ^c'ptfíő második napján. Éreztem, hogyan barnul a homlokom és a» arcom bőre és láttam hogy egy padon szin­tén hajadonfővel két öregúr üldögél. Télika­bátjuk szelesre tárulkozik. Az egyiknek kopacz a feje és a fejebtibja ugy sziporkázik a nap­fény zii'hatagban, mint vaílami píros bidliárdgo­lyó, a másiknak kusza őst: haja van, ez pedig ezfrstös csillogással lángol A levegő ujjongással van tele, a vereboli pacsirtát játszanak a porban, a gyerekek fcis­Kabátban futkároznak körülöttem és egy nyi­tott ablakon fehér játsrint csókolja vissza a n apot. Valahol, messze, mnasikálwi kezdett egy harang. A harangszó flérfíett kissé magamhoz rbből a tavaszi mámorból és megborzadva gondoltam arra, hogy mégis csak január má­sodika van, a téí kettős közepén állunk, előt­tünk van még a java, az egész január és az egész február. Ráeszméltem arra, hogy még március is tél lehet, hiszen márciusi, áprilisi hófúvásokra is emlékszem. Tehát ezt a tavaszi káprázatot valami üzemzavar okozhatja csak. Talán rövidzárlat keletkezett valahol, a természetben. A hibát már keresik, biztos, hogv meg i* talál iák és akkor... Mi lesz ezekkel a szegény, felébresztett, ta­vaszá álomba ébresztett orgonarügyejjkel. Mi lesz szegényekkel, ha holnap meybőrősődnek a vizek, eltűnik minden ragyogás, januári szür­ke, hideg ködök borítják el ismét a világot, ahogy szokás, ahogy illik. Könnyezői fognak fájdalmukban, de könnyük is mégfagy és apró. kegyetlen jégcsapokká dermed halott seetmn­köo a halálos fé&úkaet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom