Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-19 / 15. szám

A DÉL MAGYARORSZÁG 1936 január 19. Az idei leltári vásár szenzációsa wSZEGSZURDI ^bSröndSs nagy idényvégi kiárusítása! Mélyen leszállított áron vehet b8ründSt, retikUlt és más diszmOárnL Kárász u. 14. fllapitva 1906 évben ken, amelyet nemrég a vársonak ajánlott megvételre régi tulajdonosa tizenötezer pengőért. A város azonban sokallotta a vételárat, de meg pénze sem volt hozzá, igy az ajánlat lekerült a napirendről. A telket, amelyen régi földszintes ház állott, Gergely vette meg — értesülésünk szerint — tizenkétezer pengőért. A rajta lévő régi épületet, amely kiugrott az uj uccavonalból, lebontotta, az uccavonalon kívül eső telekrészt beszerzési áron, ölenkint hatvanhárom pengőért felajánlotta a városnak. Körülbelül tizenöt négyszögölről van szó és a vásár valószínűleg létre is jön, mert a városnak előbb-utóbb úgyis ki kellene sajátítania ezt az uccaterületbe ékelődő telekdarabot. A falazási munkával már az emeleti részeknél tartanak. A kora tavasszal be is fejeződik a munka és ezzel kimerül a magánépitkezés erre az esztendőre. A raagánépitkezések elmaradása Szegeden azért Is szembeszökő, mert köztudomásu, hogy Budapesten valóságos építkezési láz tombol. Egész palotasorok épültek föl az elmúlt évben is és épülnek az idén is, a budai hegyek oldalán gombamódra nőttek ki a szebbnélszebb magánvillák, szinte mindenki építeni akar, Pest környékén nagyarányú parcellázások folynak, minduntalan uj nyaralótelepek létesülnek. Olyan nagyarányú az építkezés, amilyen csak a legboldogabb gazdasági korban volt. Szegeden viszont minden mozdulatlan ezen a téren. Eleinte azzal magyarázták az I illetékesek ezt a különös tünetet, hogy Budapesten lényegesen nagyobb adókedvezményt i kapnak az építtetők, mint Szegeden. De ez a ' magyarázat azóta megdőlt és kiderült, hogy a dolognak egész mástermészetü okai vannak. Igaz ugyan, hogy Budapesten, de nem mindenütt, hanem csak azokban a városrészekEladó olosón etry használt 6 személyes estist és egy alpakka evőeszköz tokban, antik onkordoboz, nagy brilliáns ftíggfl, gyémflnt fttgrcS ég gyürtik ítb. Tóth órás, KárAsz ucoa. m Építtetők figyelmébe I Ma már nem kell a tűzveszélyes és korbadásnnk kitelt famennyezetet épitene a padláson sem, inert olcsóbb és jobb a szab. „Berkes D."-re' dszerti alul, felül slk üreges vasbeíotiiíc'afficlém Nem kell padlás feltöltés, nincs por a padláson, tűzbiztos, örökös. A mennyezet értéke néhány év alatt amortizálódik, a megtakarított biztosítási dijakból. Díjtalan felvilágosítás Berkes Dezső építész. Berlini körút 6. sz. Telefon 30—09. ¡¡JO ben, amelyeknek kiépítését, rendezését tervszerűen átgondolt városrendezési szempontok teszik kívánatossá, a főváros nagyobbarányu adókedvezmények biztosításával könnyíti meg az építkezést és fokozza igy az építkezési készségét, de általában a szegedi építtetők sem kapnak hosszabb időre szóló és nagyobbarányu adókedvezményt, mint a pestiek. Annak pedig. hogy a nagyobb adókedvezmény sem igen sarkalja a szegedieket az építkezésre, a legfőbb bizonyítéka, hogy 1921 és 1931 között eltelt tíz év alatt, tehát abban az időben, amikor az újonnan épülő házakra harminc évre szóló adómentességet biztosított az állam w, a város is, tehát az elképzelhető legnagyobb adókedvezményt kaphatták volna meg az építtetők. Szegeden csupán két nagyobb bérház épült. Most az a helyzet, hogy az állam csak tizenöt évre szóló adómentességet biztosít az uj épületekre, a város pedig nem ad semmiféle kedvezményt, ha tehát most épít valaki bérházat, ha állami egyenes adót nem is kell érte tizenöt esztendeig fizetnie, de a városi pótadót, amely a házadó hatvannyolc százaléka, az első pillanattól kezdve kivetik rá és behajtják rajta. Az építkezések elmaradásának mégsem ez az oka, hanem az, hogy még a szegediek is jobb, gazdaságosabb föltételek mellett építkezhetnek Budapesten. A szegedi és a pesti telekárak kőzött — az építkezési költségekhez képest — lényegtélen a differencia. Azért a telekért, amelynek Szegeden mondjuk tizenötezer pengő az ára. Budapesten 24—25 ezer pengőt kell fizetni. Ez a kilenc-tízezer pengős többlet elenyészik a három-négyszázezer pengős építkezési számlán. De maga az építkezés az anyagárak szembetűnő olcsóbbsága következtében legalább tizenöt százalékkal kevesebbe kerül, mint Szegeden, mert Pesten lényegesen olcsóbb a tégla, a beton, a mész, sőt olcsóbb még a parkett ís. Az épületfelszerelési tárgyak alapára tulajdonképen azonos, de ha valaki Pesten épít, azt nem terheli ezeknek a Pesten készülő felszerelési tárgyaknak a csomagolási és szállítási költsége/ ami igen tekintélyes összegre rug egy-egy nagyobbarányu építkezésnél. Szegeden az építkezést nagy mértékben drágítja meg a vasút és az a lehetetlen tarifapolitika, amely még mindig irtózik a decentralizáció gondolatától. Mivel pedig Szeged esik a legtávolabbra az országban a beszerzési forrásoktól, itt a fuvarköltség-többlet miatt minden lényegesen drágább, mint másutt. De Budapestre csábítja azokat, akik építkezni akarnak és pénzűk is van hozzá a kedvezőbb építkezési feltételeken kívül az is, hogy Budapesten a lakbérjövedelem negyven százalékkal nagyobb, mint Szegeden. Az építkezési pangás másik, de már általános oka a hitelhiány. A pénzintézetek ma mái nem folyósítanak hosszúlejáratú építkezési kölcsönöket, ha nagynehezen adnak pénzt, ezt csak nagyon rövidlejáratra és nagyon erős garanciák mellett teszik. Az olyan embert viszont, akinek készpénzben lenne meg az építkezéshez szükséges néhány százezer pengője, nagyon ritka manapság. — Azon az aránytalanságon — mondotta informátorunk —, amely a vidéki városok és Budapest között az építkezések területén is megnyilatkozik, csak ugy lehetne segíteni, ha alaposan megreformálnák a vasút tarifarendszerét és ha végrehajtanák a decentralizáció minduntalan hangoztatott, hirdetett, de eddig még soha be nem váltott programját. Az építkezési hajlam fölkeltéséhez természetesen jelentős, komoly városi és állami adókedvezmények is kellenének. FARSANGRA Ingek, nyakkendők, harisnyák, n9l dlvatktt'ön* BEáST Poitátt lesfíérehnél. A volt vőrosotQát három Mwtü meíráéalmoz&sa miatt 400 pengő pénzbüntetésre iteiteh (A Dcmagyarorszdg munkatársától.) Szűri j Imre volt törvényhatósági bizottsági tag becsületsértést perét tárgyalta szombaton a szegedi törvényszék fellebbviteli tanácsa. Szűcs Imre a mult év tavaszán több városatya ellen feljelentést tett a járásbíróságon, mert őt az egyik közgyűlésen, amikor a görögke'eti magyar egyházközségnek nyújtandó természetbeni lakást kifogásolta, több városatya hilehagyottnak, hazaárulónak nevezte. A járásbíróság a vádlottakat felmentette és Szűcs Imrét elmarasztalta a 171 pengőt kitevő, költségekben. Amikor Szűcs Imre a városatyák védőinek: dr. Olasz Bélának, dr. Tóth Imrének és dr. Törők Bélának elküldött« az iiryvíVli k ii;. egeket, nem állotta mer", hogy sértő tnrtalmn levelet ne mellékeljen a pénzküldeményhez. »Júdáspénznek* nevezte a megállapított költségeket és az ügyvédek hazafiasságáról is sértő kifejezéseiket használt. A járásbíróság előtt megtartott tárgyaláson a hiróság bűnösnek mondotta ki Szűcs Imrét és 30 napi fogházra ítélte. Szűcs Imre nem nyugodott meg az ítéletben, fellebbezést jelentett be • törvényszékhez, amely igy szombaton foglalkozott az üggyé!. Az iratok ismertetése után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette Ítéletét, amelyben az elsőbiróság Ítéletét., megsemmisítette és fogház helyett 400 pengő pénzbüntetésre ilélte. A pénzbüntetés be nem hajthatóság esetén tíz pengőnként egynapi fogházra váltom zik. Az ité'et jogerős. RENifSSíINGE PEÜSÍO Budapest simüm !V. arányi ucca 21. a legtökéletesebb konfortot, a legkitűnőbb konyhát, kívánatra diétás ellátást is nyújt mérsékolt árak mellett. A legideálisabb tartózkodás családoknak. Minden szobában hideg és meleg folyóvíz, lift éjjel-nappal. Autóbusz és villamosközlekedés minden irányban. — Telefon; 825—27. 248