Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-01 / 270. szám

DE! MAGYARORSZÁG 1055 december f. 1

5 világrészen TMttl mllrlt» a szárazelem-gyártmányok. Az apám mesélte . . . Én láttam Amíltor fölharsantak a nemzet leikébe, a magyar szivekbe markoló „Talpra magyar, hi' a hala" eget ostromló strófái ama örökké emlékezetes naánáuai napon, megmozdult a nemzet apraja és nagyja — kezdte az apám ... Őrtüzek gyulladtak ki a szivekben. Kaszát, kapát, ásót és puskát ragadtunk kezeinkbe és mentánk a nászió alá, amelyre a magyar lelkek öröktftzü lánga oda égette harsogó betűkkel ezt a rövid, de szent szót: szabadság!... fis mentünk a rácok elé Újszegedre... Újszegedről Szőregre, Deszkre és tovább Szenttamás felé Minden volt közöttünk: nemes, paraszt, ur, jobeágy. Kálvinista, keresztény, baptista és zsidó. De eggyé olvasztott, testvérekké avatott, összeforrasztott mindnyájunkat egy szent ige... Varázsos két szó: hasa és szabadsági... Már Szőregen tul összeütköztünk... Jelasits komitácsai már odáig belopták magukat. Nekik estünk, mint oroszlánok és vertük őket szörnyűn vissza, kapával, kaszával, fustélyokkal, ki pedig puskával. Sokan pedig szóval Voltak közöttünk deákok is, tanárok is, papok Is: kálvinista is, keresrtény la, zsidó is. fis egyik buzdítót bennünket a kereszttel, Krisztus nevével, jHhásik az Ur igéjével, a harmadik a Jehova nevével, fis a szentösszhangban elfelejtettünk minden különbséget. Elfelejtettük, hogy nem vagyunk tajidag, vallásilag, rangban és osztályban egyek és nem egy a keresztünk. De egyek voltunk egy szent, közös ige hitvallásában: hogy a nemzet és a haza boldogulásának alapja az egyetértés, a testvériség és a — szabadság Előre hát! — kiáltoztunk. Előre atyánkfiai, előre magyaroki Kiáltozott a kálvinista pap. Szabadság vagy halált Harsogott szava az ifjú papnak ... Mindent nyerünk, vagy mindent vesztünk ma. Előre hát, bátran, magyar testvérek! Szólt méltósággal a zsidó rabbi. fis mentünk harsogva, augva, vadul, mint a láncaikat széttépett oroszlánok A deszki határnál nekünk estek a rácok ... Egy Hórihorgas komitáosi egyenesen a papoknak rontott. De a harkuleserejü fiatal pap: Németh Jóska, leütötte h hanzsárt ráoostól együtt. Ekkor másik ugrott elő. Ezt meg « kálvinista pap: Wargha ütötte 1« lábairól De a harmadik vadrácnak mér nagyobb toH a szerencséje. Az ő baltája mér a zsidó rabbi mellét érte. . Véres lett az atilla. De utána elbukott a rác is. A rabbi fustélya ugyanakkor érte a rác fejét, amikor annak baltája az ö mellét. Fél öra multán futottak már a ráook, mi meg utánuk. A zsidó rabbit Németh Jóska, a fiatal pap, — aki a szabadságharcban való részvétele miatt sohasem tett valóságos püspök — kapta karjai közé én emelte tovább magával. De azért Szenttamás alatt, a sáncokon innen, újra ott voltunk egyesült eröveJ és vertük a rabló komitácsikat... Ott volt a fiatal papnövendék, ott volt a kálvinista, ott volt a zsidó pap is. S amikor — folytatta apám — vérezve, sriy és lélekben sebekkel egyaránt megrakva, leraktuk a fustélyokat, a kapát, kaszát, ásót és a törött puskákat, mert Világosnál eladtak bennünket és bujdosnunk kellett: bujdostunk együtt. A nemes a jobbággyal, a paraszt az úrral, a kálvinista a keroszténnyel és a keresztény a zsidó pappal. Mert mindannyiunkra az abszolutizmus hóhérkőtele várakozott. Mert kivétel nélkül magyarok inertünk lenoi és síkra mertünk szállni a magyar szabadságért. A neveink is egy közös bitófára voltak felakasztva egymás mellett.. Ott lógott az uré, a nemesé, a kálvinista, a keresztény ós a zsidó popé egyformán. Hogy miért csak a nevek és nem mi magunk isi Mert még idejében sikerült kimenteni a hurokból nyakunkat. Később kegyelmet kapott Bécsből a bárom ifjú pap is: a kálomista Wargha, a keresztény Németi) és a zsidó Lőw Lipót Ez a három hős pap mindvégig büszkesége volt az ős Szeged népének És nemcsak mindig megfértek egymás mellett de büszkék is maradtak egymásra, — fejezte be az apám Ezt a három bős mflgyar papot én is Ismertem, mint diákgyerek. Az egyik meg is bérmált A kálvinista és a zsidó papot nagyon sokszor láttam. A harmadik elkerült innen Temesvárra a püspökséghez. Warghá-t és Lőw Lipótot mindig magyar ruhában láttam... De magyar volt nemcsak a fekete atillájuk, a zsinóros nadrágjuk éa a csizmájuk, de az volt a lelkük is. Nagyobb temetést nem látott még Szieged népe ós temetésen nem vett még részt annyi ember, mint Lőw Lipót temetésén. Ma Is előttem látom még a koszorúkkal rogyásig megrakott kocsit. Látom tengerét a néptömegnek, amely tarka, megszámlálhatatlan végnélküli tömegekben vonult a halottaskocsi után a régi zsinagóga udvarából be a mai korzóra, onnan a Kárász-uccába; a Kárász-uccából a Kálvárla-uccába és azon végig bi a temetőbe Herke Mihály. GFB kötöttáru külan'eqességek P^i'gte^véreunéi Reformkorszak kezdődik a szegedi városházán Szabályozzák a fogadási időt, ismét bevezetik a vikendszünetet (A Délmagyarország munk /társától.) Nagy reformokra készülnek a városi hivatalokban. Régi panasz az, hogy a városházán nincs szabályozva a felek fogadási ideje és a munkakezdéstől délután 2 óráig a hivatalnokoknak szinte permanensen rendelkezésre kell állni a feleknek. Nemcsak a tisztviselők részéről, hanem kívülről hangzott el az a kivánság, hogy a városi hivatalokban az ügyfelek fogadását meg kell reformálni, még periig ugy, hogy a fog irtási időt korlátoznák a hivatalos idő bizonyos óráira. A városi közigazgatás fontos érdeke volna az is, ha a polgármester fogadóóráit is bizonyos na [»okra korlátoznák. Jelenleg az a helyzet, hogy dr. Pálfy József polgármester naponkint déli 12 őrátől 2 óráig fogadja a feleket, de legtöbbször még 3 óra felé is hivatalában van, mert az előszobájából nehezen fogynak el az ügyfelek. A felek fogadása előtt az ügyosztályvezetők szinte percenkint jelentkeznek a polgármesternél és a fontosabb aklákról referálnak, úgyhogy alig marad ideje a polgármesternek, hogy más hivatali teendőit elvégezze. így megy ez nap-nap után ée sokszor délután is bemegy néhány órára a hivatalába, hogy a felgyülemlett munkáját elintézze. De a felekből még a délutáni órákra is jut é6 nem egyszer megtörtént már, hogy a benfentcsebb városatyák az esti órákban is ráloopogtatnak a polgármesterre, hogy »most már aztán zavartalanul elbeszélgessenek«. Dr. Pálfy József polgármester most rendezni kivánja ezt a kérdést, A terv szerint a mostani naponkénti fogadások helyett. hetenkint kétszer, valószínűleg szer cián és pénteken fogadja majd a polgármester a feleket. ,1» ngykeresö közönséget ezáltal nem. éri semmi-» fé'e sérelem, mert intézkedés történik, hogy az ügyosztályok vezetői naponkint álljandk a felek rendelkezésire. A fogadások korlátozása sem jelenti majd a polgármester kányáimét, hanem ez az újítás azt a óért fogja raolgálni, hogy « első tisztviselője zavartalanul elvégezhesse munkáját. A mai rendszer mellett ez ugyan» szinte lehetetlen. Ugyanígy rendezni fogja a polgármester az ügyosztályok vezetőinek referáló idejét is és előreláthatólag a nap bizonyos óráját jelöli ki erre a rélra. A városi alkalmazottak hétvégi munkaszüneti is generálisan rendezni fogja a íjolgármester. A jogügyi és a szervezőbizottság legutóbbi együttes értekezlelén egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy a hétvégi munkaszünetet, amely ssom* hat déli 12 órától hétfő reggel 9 óráig tart, landósitsálc a városi hivatalokban. A minisztériumokban is így van ez ós hasonló rendszert vo-{ wrtnek be egymásután a vidéki városokban is, A polgármester most elrendelte, hogy addig is, m% a közgyűlés hozzájárul a hétvégi munkaszünet állandósításához, szombatonkint és az ünnepnapok előtti hétköznapcícon déli 12 órától tartsanak vikendszünetet a xárosi hhxitolókban. A polgármesteri rendelkezést szombaton még nem lehetett végrehajtani, de a jövő héttől leetdoe rmbaz összes városi hivatalokban njból életbelép m hétvégi munkaszünet. ERÖS SZAKAINAK ÉRZÉKENY-BŐRNEK I perec» ppAÜnié« Íi a i> « BOBOTVAHAEEAM 1 perce» •rapmnnré KELŐK LB'I tfe0UlTon5jy arant használható Kapható minden jobb szaküzletben és gyári lcrskätbfliit KELLER irógép- és töltőtoll javító üzemében, Kárász-ucca 16., telefon 13-63. — Tegyen egy próbarendelést, hogy meggyőződjön rőla. BUTOR mérsékelt árakban Smadióiijl G4n é* Vn Isztalosmesierefc BrttrctarmKa, Tol. 19-82. Sreged, Duyonioa tér 11 nmmmmwmmmmmmmmm KI nem tud fa, nagyonrltka Podvemtál a szabás flttta. Egyenruha és uri szabóság, igyó u- 3. Feketesas u. sarok. Cserkészíels^erelések raktára