Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

1935 december 23. DÉI MAGYARORSZAG 33 fi szegedi ipari vásár jeEenfősége város gazdasági életének szempontjából Irta KÖRMENDY MÁTYÁS v. országgyűlési képviselő, as ipartestület elnöke. A szegedi ipartestület vezetősége elhatározta, hogy a szegedi ipari vásár íejlesztése érdekében a Horváth Mihály-ucca 5. számú ház helyén modern kiállítási csarnokot építtet. Az állandósult szegedi ipari vásár már tulnöU a helyi kereteken, a vásárra kerülő értékes ipari cikkeket az eddiginél megfelelőbben kell elhelyezni, igy ennek megfelelően létesítenünk kell végre egy, a követelményeket kielégilő kiállítási csarnokot. Az utolsó pár hét tapasztalatai alapján Őszintén az az érzésem támadt, hogy egyes vezető gazdasági tényezők résziéről, ha szórványosan is, «okkal nagyobb a mogueuiértés és lekicsinylés a •zegedi ipari vásárral szemben, mintsem azt eddig gondoltam volna. Itt mindjárt hangsúlyosom, hogy megnemértés és közönyösség lassítani fogja a fejlődés tempóját, de a vásárt már nem ölheti meg. Nem szóltam volna az aggályoskodókról, ha él nem jut hozzám az a hír, hogy egyesek félremagyarázzák a szegedi ipari vásár kőlcsönjegyeési akcióját. Az az értekezlet, amely Pálfy József dr. polgármester urnák a 20000 pengős kölcsönre vonatkozó indítványát egyhangúlag elfor gadta, tökéletesen átértette ennek a megmozdu lásnak lényegét és jelentőségét. Sajnos, alig egyötöde jelent meg a meghívottaknak ezen az értekezleten és csak ennek tudható be, hogy a távolmaradottak kőzött akadnak olyanok, akik aggódalommal tekintik ezt az akciót és nem kisérik teljes szimpátiával a megmozdulást. Ezen a helyen nem kivánok annak részletezésébe bocsátkozni, hogy miért építkezünk a Horváth Mihály-ucoában és miért nem máshol. Ezt a kérdési a gazdasági értekezleten tökéletesen tisztáztuk és remélem, hogy eljön még az az idő, amikor a Horváth Mihály-uccai épületet is használni tudjuk és az alapvető munkánk eredményeképpen utódaink majd nagyobb területe®, szélesebb lehetőségekkel kezdenek hozzá a jövő vásár grandiózus méreteinek kiépítéséhez Egyenlőre azonban ettől a megoldástól messze vagyunk. A szegedi ipartestület alapelgondolása az, hogy a szegedi ipari vásár menetének irányításánál soha se térjen le a realitás útjáról és a közérdeket igyekezzék mindig összhangba hozni az üzleti érdekkel. Az üzleti szempont viszont nem szorítkozhat másra, mint arra, hogy a vásár rendezési költségeit biztosítsuk és fedezetet teremtsünk a kővetkező vásár rendezésének elindítására, vagyis a vásár fejlődését bizto-rithassuk. Ezen elgondolásból emelkedik kl azután a szegedi ipari vásár négy alapvető pillére, a kézműipar, a háziipar, ai iparművészet és a népművészet ¿mellett szerepet kívánunk juttatni elsősorban Szeged gyáriparának, nagyvállalatainak és a vásár iránt érdeklődő kereskedőknek Is. A vásár igy meghatározott Karakteréből megállapítható. de különben nem tételezhető fel rólunk olyan rövidlátás, hogy a szegedi ipari vásárral a jelenlegi körülmények és adottságok mellett versenyezni kivánnnk a budapesti nemzetközi vásárral, amelynek tudvalevőleg más tániogatástót eltekintve, olyan anyagi lehetőség áll rendelkezésére, amely lehetetlenné teszi, hogy vele bármiféle vonatkozásban versenyről leh"S•wn beszélni. Ezt is szóvá kellett tennem, mert egyesek különösen ott, ahol az ilyen észrevételre illetékes tényező azonnal válaszolni nem tud, hajlandók ezt a beállítást érvül felhozni annak dokumentálására, hogy milyen délibábot kergetünk. A szegedi ipari vásár a gazdasági haladást, a szabad kereskedelmet szolgálja. Ezt a gondolatot nem ápolni, ezt az. akciót nem segíteni, fejlődését nem biztosítani, fejlődéséhez lehetőséget nem teremteni bűn az iparossal, a kereskedővel és a várossal szemben, amelynek falai kőzött az iparos, a kereskedő és a többi fog lalkozási ág él. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogv a szegedi ipari vásár énitkezé^ének kölcsönjegyzése körül teljesen feleslege« aggodalmak merültek lel azok részei öl, akik atLoi itiaiok, nogy a jegyzett kölcsönt nem kapjak vissza. A polgármesteri értekezleten elhangzott határozat érteimében az ipartestület nevében kölosöakvtveoiy jegyzesére kerte tel a polgármester Szeged nagy vállalatait, pénzintézeteit és áltálában gazdasági tényezőit. Nem kétséges előttem, iiogy azt a ¿O.UUU peuigöt, amelynek lejegyzéséről 100 pengős címletekben szó vau, a legrövidebb ülőn belül le lógják jegyezni, hiszen jó pélüuval mar magánosok is etóijámak, akiknek imponál az ipartestület kezdeményező ereje, a keresztülvitel bátorsága és az a rendíthetetlen bit, amellyel bízik ebbeu az intézményben és eies keresztül a város fejlődéséiben. Itt csak határozottan le kívánjuk szögezni azt, hogy az Ipartestület nem ajándékot kér, ai Ipartestület nem könyömdományt gyűjt, az ipartestület könyöradományt nem is fogadna el. A kölcsön tekintetében teljes erkölcsi integritásban, egész tekintélyével áll a szegedi ipartestü| let, amely nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy 20.000 pengő miatt vagy akár annál nagyobb összegért is eljátsza tekintélyét és lerombolja azt a meggyőződést, hogy hivatott az olyan nagyszabású gondolat megvalósítására, mint a szegedi ipari vásár. A szegedi ipartesfü | let önérzete és becsülete sohasem fogja megengedni. hogy Szieged gazdasági tényezői egy pillanatig is abban a hitben éljenek, hogy az ipartestületnek nyújtott kölcsön elveszett péaz. Az épitkezé> nemcsak a szegedi ipartestület, vagy helyesebben Szeged kézmüpiarosságának az érdeke, de érdek* mindenkinek, aki Szegeden él, itt ad és vesz, adóját itt fizeti és megélhetési lehetőségét Szegeden keresi. Ennek bizonyítására szabadjon felhoznom az elmúlt hét vásár adatait, melyekből érdekes kép tárul elénk; 1930 április 12én kezdtük meg az első vásárt és abban az esztendőben két vásárt tartottunk. Az első vásáron 32 kiállítónk volt akik 247 m» területet vettek igénybe. Erre a vásárra nem volt be'épödij és hozzávetőleges becslés szerint minlegv 25.000 látogatója volt. A VII. vásárnak 204 kiállítója volt, de 127 jelentkezőt nem tudtunk elfogadni helyhiány miatt 204 kiállítónak is igényolt közel 2000 m> terűlet helyett csak 889 m*-t tudtunk adni. összegezve a hét vásár adatait, a következő statisztikai kimutatás tárul elénk: 1930-tól 1935-ig helybeli iparos 606, 56 kereskedő, 22 gyár ros, 106 vidéki iparos, 64 kereskedő, 18 gyáros, összesen 872 kiállítója volt a vásárnak. A látogatók száma kővetkezőképpen oszlott meg. 143.888 helybeli, 22.147 vidéki, §50 külföldi. Külföldiek csak 1935 óta látogatták a vásárt és a legnagyobb eredményt 1838-ben értük el, amikor 273 oly külföldi érkezett Szegedre, aki kifejezetten a szegedi ipari vásár látogatására indult el külföldről. A vásár üzleti forgalma, beleszámítva azit, hogy az érdeklődés nem szűnt meg a vásár bezárásával, elérte az 800 000 pengőt és ha a vidékiek s külföldiek költekezését fejenként osak 10 pengőjével számítjuk, akkor 700.000 pengőre becsülhetjük azt az összeget, amelyet a vásár Szeged gazdasági vérkeringésébe hozott. Ez talán mégis megbecsülendő összeg. A szegedi ipari vásár vezetősége kieszközölte, hogy o vidék sorában elsőnek féláru utazási kedvezményt engedélyezett a kereskedelemügyi mi niszter. A vásár volt az első vidéki legnagyobb megmozdulás, amely Idegenforgalmat teremtett. A vásár volt az első vidéki megmozdulás, amely a többi vidéki városokat is megmozdulásra késztette. A szegedi Ipari vásár volt az első eszköz arra, mely az elcsüggedt iparosokat dermedtségükből felrázta és munkakedvet sugárzott az ipari műhelyekbe. Igy folytathatnám szünet nélkül, nem tudnék kifogyni az argumentumokból, amelyek Igazunkat bizonyítják. Ezzel kapcsolatban kérve-kérem ne hagyjanak bennünket magunkra. Erősítsék meg támogatásukkal tettrekészségünket, jöjjenek segítségünkre — tegyék meg ezt a kisemberek ezreiért, egész Szegedért A VIII. szegedi ipari vásárt 1936 májna 81-tól junlns 11 között rendezzük meg, művészi szempontok érvényesítésével, a mai gazdasági élet követelményeinek megfelelő keretek között, olyan formában, amely Szeged vezető szerepét ki fogja dombontani. Nagyon szeretném, ha azok a tényezők is támogatnának bennünket, amelyek eddig ok nélkül távol maradtak kezdeményezésünktől Kérem őket tüntessenek ki bennünket érdeklődésükkel, figyelmükkel és segítségükkel. Bizalmukkal erősítsék meg az optimizmust, amellyel mi ezt a mozgalmat vezetjük. Ha érdeklődésük felénk irányul, be fogjuk bizonyítani, hogy erre » bizalomra érdemesek vagyunk. Ha továbbra ía nélkülöznünk kellene, sajnálattal vesszük tudomásul, de felvetjük a felelősség kérdését, azt « felelősséget, amellyel mindannyian tartozunk Szeged városának, a város polgárságának, a klebelsbergi decentralizáció gondolatának, annak az eszmének, amelynek jegyében Szeged jövőjét, fejlődését és határozott szerepét biztosítani és érvényre juttatni kívánjuk. Kérem, nagyon kérem, támogassák törekvésünket A szegedi ipartestület mindenesetre tán torithatatlanul halad a megkezdett nton, az állandósult szegedi ipari vásárt tovább vezeti, fejlődése és kiterjesztése érdekében minden lehető eszközt igénybe vesz, mert ezt parancsolja Szeged kézmüiparosságának és egész Szeged városának érdeke • jövője.