Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

fQ55 december 24. D É I MAGY ARORSZÁO A tisztviselőnő, az irónő, az orvosnő, a szalontulajdcnosnő és a szinésznő a férjhezmenésről és a házasságról A dolgozó nő és a család (A Délmagyarország munkatársától.) A karácsonyi hangulatot használjuk fel arra, hogy olyan kérdésről beszélgessünk, amely bár ma kizökkent a világ kerekeiből mindég minden embert foglal, koztat. A házasság kérdését vetettük fel dolgozó nők körében A dolgozó nő másvalaki lett, min<t az átlag aszszony volt anyja korában, igy ezekről a kérdé j sekről is megvan a maga önálló, a múltétól el- : térő véleménye. A nők reformtörekvései nem fordulnak a házasság ellen, éppen elleakezőlcg, szükségét érzik olyan társnak, aki a munkában keservesen tapasztolt egyedülvaióeágukat a házastárs közös érzésével, közös gondolataival megszünteti. A házasságnak nincs válsága, már ami a férjnezmenés iránti vágyat illeti és a dolgozó nő házasságáról talán se Plautos, se Flers és Caillavet nem irtáik volna sziporkázó csufolódásaikat. viszont talán Ibsen se átkozta volna el. A bajok mindössze ott kezdődnek, hogy — gazdasági válság van... Hogy mennyire nem elavult intézmény a házasság megmutatják: a dolgozó nők nyilatkozatai; valamemnvien leányok, modem, önálló keresettel biró, erősen elfoglalt emberek. * A városiháza egyik hivatalában kopogtatnunk be. Szűk. poros, levegőben helyen három . <'isiszeto.lt asztal körűi négy városi tisztviselőnő ölt- Sok kérdés nem is kellett, hogy az elkeseredés ki ne törjön az összet&rt nő' kedélyekbőlNincs előmenetel a városnál, segédtiszti gradusnál magasabbra nem emelkedhet a nő bármilyen tudással, ismeretekkel, tapasztalattal és bárilyen hosszú szolgálati idővel rendelkezikHozzájön az ujabb rendeleteik Damokles kardja: ha a városnál háromszáz pengőt meeha'adja a házastársak öss^flzetése- egvtknek a munkából ki kell lén*v'e- Városi tisztviselők igy természetesen kezdik kerülni egymást' jobban mondva- a hára^ság körüli kérdéseket. íme az e^yik városi tisztviselőnő nyilatkozata ezekre a kérdésekre: „Hogyan gondolkozik a féihez menésről? Adását fenntartaná-e házassága után is? Munkáia betíllti-e életét? Mi akadálya van férfliezmenetelének? Vágyódik-« családi élet után? — Vé'eményem szerint a férjbezmenteihez teljes bizalomra van szükség A bizalom és a biztonság érzése lenne alan'* az egymás Iránti srcireV- tiszte'et és kölcsönös megbecsülésnek Ez esetben, ha a férj jövedelme nem lenne elég a háztartáshoz, ugy a nő Vereseiével szívesen hozzájárul a megélhessük. bizV>sitásáhozNem csoda- hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett nő és férfi harcol a kenyérértis én joga van a létfenntartásához- mint a férfinek — Az utóbbi időben mánd jobban halljuk a leiszót: _ ..Nő vonuljon vissza a házalásba!" Vissza is vonu'na. e! sem feldúlna a kenyérkereső pályára ha az élet nem kényszerítené reáEzek a jelszók azonban ugy hangzanak- mintha a nő nem kényszerülne nagyon sokszor családfenntartásról — Megvagyok győződve arról, hogy az önálló keresettel biró férfi és nő (házasságon kívül állók) közül sokkal nagyobb _ százalékarányban nő fart el családot, vagyis örvegy édesanyát, apát. iskoláztat testvért, sfgélyez s-iejóny rokont stb. mint a a férfiak, ak'k azon a címen formálnak iogot az álláshoz, hogy családot akarnak alapítani s amikor az* elnyer .ték> állásukban előrehaladva elhelyezkednek az életben kényelmesen s anyagi jólétükben estéikbe jut a tartozásuk: nemzetükkel, társadalominai és családokkal szembenA problémák és kérdések ugyanazok, velük most egy közismert, finom tolla írónőhöz siettünk. Gondolkozó W, meleg kedély, álmokkal izzó poétikus lélek. Otthona puha fészek, a kényelem és kellem minden kellékével. Az a harmónia cseng ki minden sarokból, amelyet leszűrt életbölcseség áraszt ki magából. Egy nő, aki számol az élettel és leszámolt a mult hazug illúzióival, aki bátor és erős a harcbon önmagával, a kenyérküzdelemben és nem hagy fel a jobb jövő reményével. — A férihezmenés kérdésére nem egészen egyszerű felelni — mondja- Minden nő. tehát a dolgozó nő életében is a házasság elsőrendűen fontos• Persze a jó házasság- Sajnos, a gazdasági helyzetkép alakulásai döntik el ezt a jelentős női problémát is- Az a felfogás, amely a férjes nő munkajogait kívánja szűkíteni, nem tesz jót sem az egyénnek, sem pedig a nemzet egyetemének Azok a közalkalmazásban, vagy egyes magánintézményeknél működő leányok, akik eltávolodnak a házasság gondolatától ezt azért teszik. mert biztos állásukat — a mai viszonyok kőzött! — neim merik kockáztatni egy bizonytalan jövő házasságért- A házasság, a férihezmenés tehát fontos, de a mai. komoly dolgozó nő mérlegre teszi, hogy mit nyerhet és mit veszíthet általa- A mai nő nem áll már annyira érzelmi alapon- mint az eiöUe járó női generáció Ezt nem szabad rideg, nő'etlen. anyagias fe'fogásmak beállani, inkább okos ós józan, hűvös. előrelátó megfontolásnak, amely megelőzni k5ván— A családot főleg a gyermeket semmi sem pótolhatja — ha néha ennek az e'lenkezőiét is vélnénk lá'n5- Természetesen lehetnek kivételes egyéniségű emberek, kivételes életmóddalDe ezek ép. mert kivételesek, nem lehetnek alka'masak általános érvényű szabályok megállapítására— Minden nő vágyódik leJk?k után. amelvelk az ő gondozására vannak bízva- Ily értelemben vágyődik a nő a család után- Egyébként a magányos élethez erő kell. még pedig nagy erő és nem minden nő rendelkezik azokkal a magasabb rendű tulajdonságokkal, amelyek képessé teszik az ilyen élet elviselésére* A város együk Ismert ifjn orvosnője fogad. Elfoglalt, sokat dolgozó nő, jó orvos. A rendelője igen kedves, barátságos ,mondhatnánk derűs, ahogy csak női lélek tudja szigorú hivatásában is egyéniséggel átitatni munkahelyét. Mosolyog, amikor a házasságról kezdünk beszélgetni. — Nehéz annak beszélni, ak' annyi házban, amiyj házasfél legrejtettebb családi titkát, életé4, baját és pTob'émáját látla naponta, mint az orvos- Hogy mégis összegezzem, amit a házasságról tartok- Kayscrlinvet ídézeim- aki azt mondja: ..A házasság oly elipisz'Svonallal ábrázolható, melynek két fókuszában, külön egvenlő sugáru körrel — összevágó, de független egyéniséggel biró — két egyenlő fél., férfi és nő áH- Ezt a megfelelő partnert megtalálni, jelenti a házasság bonyodalmas, társada'mígazdasági és egyéni problémájának megoldását Esry tanulással, eksziszttuc'a teremtésével, folytatólagos felelősségteljes munkával lekötött nő természetesen nehezebben oldja meg ezt a problémát, hiszen lelki, életét nem erre az egy cé'ra koncentrálta, m'n' a. csak férjhezmenésre beállított leányok és talán néha éppen egyéb elfoglaltsáeai miatt, könnyebben hagv 31 Örömei szerez üs löt tesz, ha papirt és Írószert, karácsonyi és aiév' ajándékot a Katolikus Népszövetség állal Kossnth Lajos-sngdrnt 8- szám alatt léesltett „Szent Imre" Társulat könyv, papír és játékáru kereskedésben vesz! Az üzlet tiszta hasznából a szegénysorsu. vagy elhelyezkedni nem tudó ifjúságot óhajt támogatni a Katolikus Népszövetség Csanádegyházimegyei Szervezeteinek Kormányzó-BizottságaNagy választék! Olcsó árak! ja elszaladni maga mellett a helyes pycholog'ai pillanatot— Az életcéljai? — A munka bonyodalmas ösztönéle tünlegyik társadalmi kiélési formája- Egészsége« lelkíéletü férfinek, és nőnek egyaránt kfilönbözr irányban kell kiélnie ösztönélttért., vágyai' vagy helyes utakon szublimálni azokat. Ezer. szövevényes ulak egyensúlyban tartása harmo teában a kül- és belvilággal. ez a mai kr/ltur ember nagy életcélja — Vágyódom a család után? Egyszierrütn mondhatnám: a jó megoláás' nem rossz• de a rossznál jobb ez a nem jóA Belvárosban , fehérnemfiszalonja van- A nagy műhelyben varrónők tömege dolgozott. a másik szobában hölgyek próbálnakA fiatal szalomtulajdonosnö állja a viharokat mintha hosszít tapasztalt esztendők állanának mögö'ifce— Feltétlenül férjhez kell menni — mondja —. de nem akárhogyan Fontos az. hogy férjem százszázalékosan megfeleljen igényemnek és ami még ennél is fontosabb tökéletes apát lássak benne jövendő gyermekeim s®áimára- Az egyeMen és legfontosabb szempont az éJetban — a család — Mik lehetnek az akadályai férfit ezmenésésének? — Akadályok? Nem hasonlíthatom magam azokhoz a leánytársaVnlhoz, akiket nem munkára neveltek- Gyermekkorom óta dolgozom15 éves korom óta keresek, a munkában, élek, számomra ez a természetes és ez m'ndig igy is lesz- Tehát anyagi akadályok nincsenek- A férjemnek csupán annyit kell neki keresnie. hogy önmagát eltartsa- Dolgozni tudok, — nem félek az _ élettől- Igyekszem mindenből, ami kivenni részemet. Igyekszem tanulni művelni magamat és pedig azért, hogy a kulturát továbbadhassam— Gyermekkorom óta résztvftszek szociálh munkában Meggyőződésem- hogy minden nő nek teljesítenie kell kötelességeit a társadalom mai szemben 'sFélórával előbb még a legszenzációsabb szcdtókkal száguldozita végig a színpadot. Tapsorkán kérte uirázásra és « szőke szubrett boldogan kezdte utra a bravúrt és ismétel*. amíg kifogyott a lélekzete- Imádja a sikert — Hogy férihez akarok- e menni — kacagja Hát persze! De előbb kitombolom magam Hogy meddig fogok tombolni, egyelőre méc nem tudom, attól is függ- mikor találok megfelelő férjre— Legyen hérosz, legyen Apolló? — Megelégszem azzal, ha nagyon gazdag• ki csH. vagy nagyon arisztokrata nem kefl. hogv én peri Arisz-'idnak hívják- Legyen kicsit ördöc kicsit anrval- azt kell csinálnia föltétlenül' amit én akarok. — de azért imponáljon nekemImádjon- tapsoljon, ha játszom, mert a színpadot nem akarom elhagyni semmi körülmények között— Családnak nekem egyelőre elég a mamo — mondja még és a kék szemek huncutan kacagnak- A művésznő még nagyon ffa*»!* A házasságot és a családot a nyilatkozatok többsége alapján tehát nem kell félteni a dolgozó nőtől A családi éledhez Ősi szílak kötik a nőt és ezeket a szálakat nem lehet eltét»«1V w. It'k v