Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

ÁLTALÁNOS ZENEI PROBLÉMÁK Irta Dr- BELLE FERENC» a Városi Zeneiskola igazgatójaA magyar zenekultúra — sajnos — nagyon fiatal- Nagyon jól tudjuk, történeti okai vamnak. hogy miért nem fejlődhetett ki. miiért nem is gyökeresedhetett meg nálunk az európai ér Jelemben vett zeneművészet- Amig a 16—19századig a nyugati szerencsésebb népeknél a reraissance. a barokk, a rokokó és a 19- század nemzeti ébredése a zeneművészetben is nagy stílusváltozásokat, formákat teremtett és virágzásba borította a zenekuliurát is. addig a magyarság elsőrendű létszükségleteiért küzdött és az európai szellemi mozgalmak körén kívül rekedt- Csak a 19- század és annak is inkább második ,fe!e és a legutóbbi évtizedek adéak inspirációt és tteret az önálló magyár zenei termés kifejlődéséhez és a zenekultúra moghonositásának- Ezek az események is köztudomásúak. azonban bizonyos mértékig összefüggenek a reánk váró megoldandó kérdésekkelA gróf Klebelsbetg-féle kulturális elgondolás természetszerűleg nem lehetett más. mint a magyarság szellemi megmentése és megerősítése- Ezen épült fel az egész iskolapolitika és továbbra is csak ez maradhat irányadó: a magyarság kulturértékeit a megmaradt területre koncentrálni, hogy adandó alkalommal az, expanziós erőt a kultumemzetök közö't' értékei. megbecsülést növelje, hogy az életakaraitot és a nemzeti önbizalmat. önérzetet erősítseTermészetes, hosv ez a munka terflletfletr az elmaradottabb Alföldre koncentrálódott, gazdasági és népesedési okoknál fogva és hocrv az általános oktatás kérdésének megoldásával kezdődött- De épp olv természetes áz i's- hosry 'tt nem állhat meg- hogy az egyetemek- a közérr és alsóbbfoku iskn'db nrob1 fáinak • val"m'lyen megoldása írtért sorra kellhogy kerüljenek a mogvnr kul'vrdt terjeszteni és kénviselni hivatott egyéb Intézményekamelyek között belső értékénél, ered»^ saiátnágainál és nemcsak nemzeinevélő. de egyetemes nyelvezeténél fogva kifelé is nagy hatóerőt képviselő zeneművészet és ezzel kapcsolatban a magyar zenei intézmények ügye első helyen állNagymagyarországon a zenekultura és zeneoktatás súlypontja — Budapestet- kiknnc«o1va — szentén a perifériákon nyugodott- Fm1 ékezünk még. hogy Pozsony—W'en hatása alaU zeneileg is előbbre volt az alföld', városoknál. Brassóban> Nagyszebenben régi imoortált zenekultúra volt német mintára- Általában a német nemzetségi vidékeken. Temesvár ott' Kassán- Sopronban stb-. sőt még, kisebb városokban az anyagi jó'ét mellett virult a művészetei poi4Sa.klsebb nagyobb körökben- A műveltségh ^r'ozónak érezték a gyermekek zenére való taníttatását és sok jó m"z«!kus élt és mű ködött azokon a helyeken- Több városban már ' akkor volt például komoly értelemben vett zenekari élet és .rendszeresített városi zenekaramikor ilyesmíről fe'énk csak m'nt megva'ós't 1 hatatlan álomról beszéltekAm' óriási haladást a ma megmaradt vidéki i városok tettek, azt Budapest közvetlen hatáisán kívül a maguk erejéből és a korszellettt Segítségével tehették meg- Pedig a zene kérdésének fontossága' a kor k'vdnalmai és szükségletei feltétlenül követelik' hogy a zeneoktatás kérdésében és a zeneélet fenntartása és kifeileszlése érdekéhen olvan intézkedések >s történjenek• ame- | lyek előre meghatároz ott tervszerű 0 program szerint hivatva vannak' nj éldet. több frisseséget, elevenséget, eredményesebb működést biztosítani Ugy a zeneiskoláknak• mint a külső zeneéletnekMár többszőr .felmerült szakkörökben, külö nősen az utóbb' időkben az a terv. hogy egyes zeneiskolákat kiemeljenek az átlagból és bizonyos jogokkal ruházzanak fel. mert érezték, hogy valamit tenni kellene, azonban ennek kivitele. részben, mert a körülmények erre nem elég érettek, részben 'etán érdekösszeütközések miatt elodázódott- Hogy valaminek történni kell- az ma már a levegőben van. mert éppen az az irányzat, amely bizonyos kulturális decentralizációt hozott lé^re. követeli a folyta•ást. a kiegészítést és itt éppen az egyetemékre hivatkozhatunk és utalhatunk, amelyeknek beköltözésével három magyar vidéki városba európai tudományos és társadalmi élet költőzölt és fog mind nagyobb tért hóditan', amely magasabbrendü szellemi életnek feltétlen 'űr tozéka egy megközelítően hasonló színvonalon álló zeneoktatás és intenzív zeneéletA megoldásra váró feladat kettős- Egy külső és egy belső. A külső -feladat anyagi kérdésekkel ftí^g összeA zer.ének olyan megfelelő otthont adn'> ahol mindenféle irányú zene' működés e legkedvezőbben biztosítva vanA megvalósítás szemponMából ez a nehezebb, mert félmegoldás nem biztositéka a kérdés lövőjének és ezért, csak a legnagyobb előrelátással és körültekintései kidolgozott tervek szerinti télies megoldás lehet célhoz vezető és megnyugtató A másik, a megvalósíthatóbb feladat a zeneiskola be'ső_ szerevzefére vonatkozik- Tt1 viszont a vidéki zenetanárok helyzetének fontosságára és exponáltságára kell rámutatni és ezzel kapcsolatosan arra a tényre, hogy a vidék' városok egész zeneélete, az egész jövő gererác'ója és a zenének úgyszólván minden ü<rye egy n.'.r ott élő zenetanár kénesséeénektpWségé'riek. eevén'ségének, munkakedvének, lelkiismeretességének füegvénve- Tehát a zeneoktatás intenzitása, szakszerűsége és isrv, nivóia aszerint eme'hető. amin4 az az* vd?7Ő is utv a pedagógiában gyakoriat'lag és elméletileg. valamint hangszerjátékos is művészileg is fejlődik- Itt egy elég könnyen megvalósítható kérdés volna a Zeneművészeti Főiskolával szorosabb kapcsolatot keresni azon célból- hogy a vidéki zenetanítás ne legyen teljesen elvágva a főiskolától, hanem onnan bizonyos 'rányitdst nyerhetne' Ez 'ulajdonképen kettős érdek, mert, a zeneiskolák egyik főcélja a szakszerű kiképzésre való előkészítés és igy csak a főiskola kap jobb anyacot és a tanárok is eredményesebb munkát végezhetnek- A tanítás n'vójdnak emelésén kivül egy másik feladat• a gyakorlat' zeneélet követelményeinek kielégítése Ugy a színház', mint a szimfónikus. általában a zenekar' zene jó vonósokat k'ván. ezek vannak hívatva elsősorban a kamarazene müvelésére is de az intenzív hegedű- és gordonkaianitás mellett feltétlen szükséges ma már a fttvóhangszerek tanításának bevezetése 's- Itt js már k'termeltek bizonyos anyagot a fuvózenekarok ahonnan feltétlenül nyerhetők tehetségek ezek majdnem olyan módon volnának a társa dalomban elhelyezhetők, hogy a zene iitrvénok is használhassanakAz általános érdeklődés és közfigyelem utób b' időkben mind élénkebben fordul a zene cc zenei kérdések felé- Szeged városa a F'lhnrmo nikus Zenekarnak 17 éves működése, a Harmónia nagyszerű hangversenyei és egyéb zere' mozgalmak révén joggal igényelheti, hogy ez a zeneéleté el ne akadjon, hanem 'nkább fejlődjék és más irányban is gazdagodjon- De éppúgy elvárhatja azt is. hogy iskolája is rdsegittessék arra a halaáó útra. amelyet a város kulturd' ja más téren megtett és amely egy 'gazí kulturcentrum kifejlesztéséhez van hivatva vezetniA kultúra kényes, finom virág, amelynek kinyitásához. kivirágoztatásákoz hosszú időn ke resztüli gondos ápolás, szakértelem és nem csüggedő munkásság szükséges- Évtizedek suhannak el a generác'ók fölött, am'g az ilyen friss kultura, mint az 'de importált európai zeneművészet oly mélyen gyökerezik a s^ j^l homokba, hogy áthasonulva szükségletté, sajáttá. magvarrá rs válik- És ezí a plán'áló nemes és lelkesítő munkát tovább végezni a m' kötelességünk- Egy ilyen becsületes törekvés* támogatni és sikerre vinni egyaránt érdeke a szakkörök, a magyar kulhiréJet vezetőinek« VE* la/mint e város vezető társadalmán?kPESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTÁSI ÉV 1841 SZEGEDI FIÓKJA SÜRGÖNYCIM: COMMERZ SZEGED ALAPTŐKE: 25 MILLIÓ PENGŐ KIMUTATOTT TARTALÉKALAPOK 35.5 MILLIÓ PENGŐ. BETÉTÁLLOMÁNY ÖSSZEGE IMS JOTITI HÓ VÉOÍT»: TAKARÉK-KÖNYVBEN 153-8 FOLYÓSZÁMLÁN . . . 13B-9 ÖSSZESEN 290-7 MILLIÓ PENGŐ « LEBONYOLÍT MINDEN BANKÜGYLETET