Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

19*55 december 25. Díl MAGYARORSZÁG 3 Hogyan jött létre a háborús kivételes hatalomról szóló törvény (Visszaemlékezés) Irta Dr. POLNER ÖDÖN egyetemi tanár. Xét évvel a világháború kitörése előtt. 1912­ben alkotott a magyar országgyűlés törvényt a háború esetére szóló kivételes hatalomról A kivételes hatalom, mellyel a törvény a kor­mányt akkor felruházta, most a háború elmul­ával is több irányban fennáll a háború után 'vdt törvények további felhatalmazásai alapián­h v korlátolható és korlátolt ez alapon ma is "gyesWésl és gyülekezési jog. az időszaki Io­nok megjelenése, a személyes szabadság, a ta­laj do liog. az esküdtszéki bíráskodás stb Nem lesz tailán érdektelen e törvény létrejövetelénck Ismeret­len körülményei közül egyet-mást előadni­A «örvény megalkotásában mint akkor az igaz­ságiigymini-ztérium tisztviselőiéinek, kötél es* ségszerüleg részt kellett vennem s ezért szíve­sen teszek eleget e lap t- szerkesztősége azon óhajának. ho?y visszaemlékezéseimből valamit közöljek­Az úgynevezett koalíciós kormány ideiében átirat érkezett az igazságügyminisztériumba a honvédelmi minisztériumból, mely közölve kü­lön német füzetben azoknak az intézkedések­nek szövegét, melyeket esetleges háború esetére Ausztriában már előre elkészítettek, hasonló in­tézkedések elkészítését hozta iavaslatba ná­lunk ¡5- Az átr'at. mint a minisztérium közjogi előadójának, az én kezeimbe került- Áttekintve á javasolt intézkedésieket- valósággal megdöb­bentett- önmagukban háború esetére tfibbé­kevésbbé indokolhatók voltak s részemről Is beláttam azoknak részbeni szükségét, de e rész­ben tol messzemenőknek találtam- Az Ausztriá­ban tervezett intézkedések egyike az volt. amely szerint az a közieazsratási hata'om. melv békében az osztrák tartományok élén álló helytartók, tartományi főnökök hatáskörébe tartoz'k. részbem átmegy azon területek ka­tonai parancsnokainak kezébe; a másik szerint pedig a háborúval kapcsolatos oly bűncselek­mények felett, amilyenek a felségsértés, hűt­lenség. lázadás, emberölés- testi sértés, külön­féle közveszélyü cselekmények stb-. a bírás­kodás polgár' egyének felett is átmegy a ka­tonai hatóságok hatáskörébe, amelyek e cselek­ményeket az akkor még az 50-fts évekbeli osz­trák büntetőtörvénnyol azonos katona1 bünte­tőtörvények szerint fogiák elbírálni­Ezeknek megfelelő rendelkezés Magyaror­szágon azt jelentette volna> hogy a noleári közigazgatásnak és igazságszolgál­tatásnak> tehát az állami végrehaj­tókat a1 ómnak nagvrésze nemcsak katonaivá válik' hanem idegen ha­talom kezébe kerül, mert azok a katonai hatóságok, amelyek köz­igazgatási és igazszágszolgáltatási hatalmat nyertek volna, túlnyomó részben osztrákokból állottak­Áttanulmányozva azután a kérdésnek már hatalmasan nagy csomagra szaporodott élő­iramait. láttam, hogy a háború esetére szóló törvény előkészítésére vonatkozó előmunkála­tok már igen régen, röv'ddel az 1867- évi ki­egyezés után megindultak• Horváth Boldizsár, a ki-egyezés utáni első igazságügyminiszter 1868-ban nyújtott bc törvényjavaslatot a kato­nai bíráskodás tárgyában s ennek e^y'k sza­kasza ugy intézkedett, hogy háború és belhá­ború esetén a bíráskodás bizonyos bűncselek­mények tekintetében polgári egyének felett js Katonai biróságokra száll- A törvényjavaslat a képviselőházban erős ellenzékre talált s Deák Ferenc »s kifogásolta egyes intézkedéseit. ,bár általános tárgyalás alapjául elfogadta (1- Ké­ny; Manó: Deák Ferenc beszédei VI- k- 122— 134- !•)• A törvényjavaslatot azután a kormány a részletes tárgyalás során visszavonta­Az 1878- évi büntetőtörvénykönyv alkotója. Csemegi Károly, még mielőtt e törvény életbe lépett, szántén dolgozod k' törvényjavaslatot, amelynek értelmében háború esetén a büntető­törvény egyes és pedig méjr aaon szakaszai he­lyett is. amelyek világosan háború esetére is szólía. (p- o 142—154 . 453-. 454- szakaszok), az osztrák katonai büntető törvény rendelkezé­sei lettek volna alkalmazandók- Később pedig. Tisza Kálmán kormányának idejében Fabtnyi Teofil igazságügymmiszter dolgoztatott ki 1888-ban oly törvényjavaslatot, amely szerint a kormány általános korlátlan felhatalmazást nyer. hogy háború esetén minden szükséges­nek látszó intézkedést megtehessen- Hasonló rendelkezés volt tervben 1895-ben- E törvény­javaslatoknak azonban egyike sem jutott az országgyűlés elé s m5nd csak tervezetek ma­radtak­Ilyen előzmények után kerültek a szóban for­gó intézkedések tárgyalás alá 1909- év tava; szán. mikor a boszniai annexió a nemzetköz1 helyzetet igen feszültté tette, a különféle mi­nisztériumok kiküldötteiből álló értekezlete­ken­Részemről, a fentebb jelzett két nehéz kér­désben a miniszterem részéről is.jóváhagyott azt a javaslatot tettem, hogy a közigazgatásnak a felvonuló had-sereg területén a katonai parancsnokokkal egyetér­tő intézésére kormánybiztosi állá­sok szerveztessenek• a szóban forgó bűncselekmények elbírálása végett pedig a meglevő polgári bíróságokból a hadsereg különféle _ tagozatai mellé mozgó, úgynevezett tábort b'rósánok küldessenek k5. amelyek gyorsított eljárás szerint ítélkezze­nek- A bekövetkezett minisztériumközi értekez­letek mind a két javaslatot elfogadták- Az utolsó ilyen értekezletet 1909 március hó _17-én tartottuk meg gróf flad'k .Hnos belügyminisz­teri államtitkár elnöklete alatt s azon. mely éjfél után két óra tájban végződött, a készülő törvényjavaslat végleges szöveeét megállapí­tottuk. hogy abban a nemsokára megtartandó minisztertanács határozzon­A törvényjavaslat vég*? menvén az összes szabadságjogokon- egyenként ál'arritotta meg. hoey azok a kivételes hatalom alarján meny­nyiben korlátolhatók s pontosan me<rá11aTvtotta azokat a feltételedet, amelyek mellett a kivéte­les hatalom igénybe vehető­A minisztertanácsot március 2>-én tartották meg- Másnan a minisztertanács akkori iesrvző­je. báró Skerlec Iván (a későbbi bán) Wekerle miniszterelnök megbízásából átjött az ígazsásr üsrvminicztériimrba és oM Töry államtitkárral (a Véisőbbi i«awíá«üa3nainiis7.ter és kúriai el­A Színházi Élet ez Idei ajándéka egy nagyon szép 100 cm-es tüllte­ritő modernszines filorátéttel — teljesen készen. A diszteritőt a szegedi Mus­kátli-bolt készí­tette. — A teritő eredeti példánya a Muskátli Kárász­uoca 8 . alatti ké­z imunkaboltjában tekinthető meg. nök) és velem közölte, hogy a minisztertaná­cson az előbb jelzett értekezletek által kidol­gozott javaslatok helyett Wekerle miniszterel­nök egy másik- egészen rövid törvényjavasla­tot vett elő és bocsátotta tanácskozás alá­amely a minisztériumnak általános korlát­lan felhatalmazást aáott volna a háború esetére minden irányú In­tézkedésre s azt a minisztertanács el Is fogadta két ki­egészítéssel- Megtekintvén a szóban forgó ja­vaslatot megállapítottuk, hogy az az 18S8-ikt javaslattal azonos- A két kiegészítés egyike gróf Andrássy Gyula belügyminiszter kívánsá­gára a kormánybiztosi intézményre vonatkozó, más'ka Gttnther Antal 1 gazsá gürymintszter kí­vánságára ama mozgó, tábori bíróságokat ki­mondó intézkedés volt s feladatunk lett e két ki­egészítéssel a törvényjavaslatot véglegesen megszövegezni­E némileg meglevő fordulatnak oka bizonyá­ra az volt. hogy Basznia úgynevezett annexió­jával kapcsolatban Karagyorgvevics György szerb trónörökös agtfációja folytán a hábom kitörésének veszélye a küszöbön állott A megszövegezés azonnal megtörténvén, a törvényjavaslat mésr aznan- rmárc'uis 23-án fel­terjesztetett Bécsbe a királyhoz az előzetes felhatalmazás megnyerése végett­Március 28-án vasárnap délután sürgős te­lefoni meghívás következtében fel kellett men­nem a minszterelnőkségre. _ alhol megjelentek még a többi érdekelt minisztériumok előadói és képviselői. Gttnther Antal igazságűgyminísz­ter és Hoffmann Hugó altábornagy, a közö? hadügymin'szitérium volt osztályfőnöke- Ez utóbbi közölte, hogy egyenesen őfelsége me<i b5zásából jön azért, hogy az előbb jelzett tör­vényjavaslatokkal szemben a közös had'isrvni: nisztérium által tett kívánalmaknak mesfelelőer a törvényjavaslat módositfassék­E kívánalmak egyike a kormánybiztosi in tézményre vonatkozólag az volt. hogv a kaVr •-wra« Mindig az első í Életrevaló, pompás lurkó lett a vézna csecsemőből, mert édesanyja, az orvos tanácséra, hanaui uj kvarclámpát vett és otthon rendszeresen „napozott" a kisgyerek. Az uj automatikus hanaui lámpa épen ugy gyullad, mint a villany­körte; az elavult, billentős gyúj­tású hanaui lámpák gyártása meg­> szűnt. Az eredeti hanaui ujtypusu lámpák otthoni használatra 220 pengőtói 480 pengőig a szaküzletekben kapható! SiEMENS. Budapest, VI., Nagymező ucca 4 száné

Next

/
Oldalképek
Tartalom