Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-24 / 288. szám

4 DELMAGYARORSZAG TQ35 deceml** 24. Az 0X1 szegedi választmánya az orvosok fizetésének felemeléséért 4 tanoncok orvosi vizsgálata •'A Défm agyarország munkatársai ól) Az Or­szágos Társadalombiztosító Intéz** szegedi pénztárának választmánya dr- fíarír Jenő igaz­gató elnöklésével most tartotta meg értekezle­té*- A székesfehérvári OTI választmány átiratát tárgyalták- A székesfehérvári választmány azt találná helyesnek, ha az OThorvosoknak olyan fhetést adnának• amelyből teljes megélhetésü­ket fedezni tudnák Az OTI-orvosok — mint is­meretes *- nagyon gyengén vannak fizetve, ez­ért kényttleWk máshol, egyesületeknél. a vas­iénál és a postánál ls vállain* orvosi szolgála" tokát A szegedi pénztár választmánya a székesfe­hérvári javaslatot teljes egészében magáévá tette• sőt még meg is toldotta azt A szegedi választmány ugyanis már jóelőre tiltakozott az ellen» hogy az orvosok dotác'ójának emelését •setieg Ugy próbálják megoldani, hogy a kör zel orvosok s»ámát csökkentsék- Ez a megoldás nem vezetne eredményre, hanem a működő or­vosok fizetésiéit lényegesen lel kell emelni. lefl­lemző- hogy az OTI milyen keveset fordít az orvosok fizetésére. az kttttmlk a bevételek szsá* zatékszer'nti hovafordltásából Amíg ugyanis a bevétel 36 százalékát fordítják az OTHál ai irodai adminisztrációra. az orvosok fizetése nem éri el a 11 százalékot sem• A szegedi pénz­tár választmánya helyesnek tartaná, ha az OTI­orvosok olyan f'zetést kapnának' amelyből tel­jes megélhetésüket fedezhetnék' ezzel szemben meg kellene tiltani azt. hosry az egyesülteknél vagy bárhol máshol orvosi megbízást vállalja­nak- hogy az OTI betegeinek s®emtelhessék minden idejüket­Foglalkozott még a választmány az ipari és kereskedelmi tanoncok áítanáó orvosi vizsgála­tával A szientesi választmánynak volt az a javaslata- hogy a tanoncokat időnkint vizsgálják meg az OTI orvosok és ezáltal a betegjüket meg lehessen előzni- Az OTI szegedi pénztárá­iíak választmánya a tanoncok időnkénti vizs­gálatát helyesnek tartja. csatlakod ls a szente­si javaslatihoz, azzal a hozzáadással, hogy a ta­noncok vizsgálatát szakorvosokkal végeztesse el az OTI Bizonyos, meghatározott időnkint kerülne sor a tanoncok vizsgálatára, valaimeny nyi bejelentett tanoncot megvizsgálnának és aklkné' orvosi beavatkozás szükséges- azokat megfelelő gyógykezelésben részesítenék­IICTCT lllatszerkültiiTegességekben és ajándéktárgyakban W~MmWm I GEHCElYNt APQILÓ-?U. ATSZERT^R, Kígyó ucca 7. MAYERLING TITKA Erzsébet huga — a gonosz szellem n. Mielőtt tovább mennék az események lsmer tetésében* két személyről k«ll informálnom azt az olvasói, aki ma nem lehet ismerője a hetve­nes évek udvari viszonyainak: Az egyik: Larisch-Wallersee Már'a grófnő. Erzsébet unokahuga> akt tulajdankénuen oka volt a tragédiának Vetsera Mary bárónő e»t írja róla barátnőjé­hez irt levelében: ••Két barátnőm van• Az egyik: ön> a má­sik Larisch Mária• De amíg ön a lelkem üdvén fáradozik, addig Márta a kárhozat­ba kerget..." . Larlscih-Wallersee Mária gróifné mutatta be a fiatal Vetsera baronesst a trónörökösnek. vitte és hordta leveleiket 0 kisérte el mindig az anyja házából a Rnrgba- Heteken keresztül ha­zugságokkal vezette félre az anyát- A kétség­beesett Vetsera Heiena bárónő emlékirataiban a legélesebb szavakkal jellemzi « grófné morál­nélkül1 karakterét. És az utókor tisztában van azzal. hogy Veitsera Helena legélesebb kitöré­sei is enyhék Lairiscti grófnő szerepének Jel­l|Vnizésére­Ki' hát ez a Larisdh gTÓfné. aki valahol Ame­"l.-ihan még ma is él? livdolf édes unokánfi\>ére: Erzsébet királyné lósobh bátyjának. Lajos bajor hercegnek leánya­Lajos, mint általában minden Wittelsbaoh. különc ember volt Kiilörvcsége az abnormitás határán Járt­Egyszer aztán azzal lepte meg a famíliáját, íngy bejelentette: megházasodik- Minden ellen* s dacára oltárhoz vezette München legszebb 'nésznőié*- a szigorúan polgári származású \1endel Henriettet A bajor udvar kénytelen volt beleegyezni a morgana'kus házassága és a művésznő a baior királytól a WaVersee bá­rónő c'rret kapta Ebből a házasságból szárma­zott Mária bárónő- aki már nsiQÍc éves korá­ban ls olyan tüneményes szépség volt. mint az 4?»yja A k's Mária két esztendővel volt fiata­labb Rudol^á' Nyolc esztendős korában is­merte meg "t Erzsébet. Az apja kastélyának kertjében Garatshausenben mezítláb és nisz'-os szokny 'ban n-'özte a virágágyakat- Emellett szőrén ülte meg a lovat és Erzsébetnek, aki szenvedéllyel lovagolt ez felette imponált- \ ro­mantikus királyné afé'e Hamupipőkét látót báty­ja leányában és valószínűleg azzal a titkos céllal, hogy a spanyol etiketthez mereven ragaszkodó bécsi udvari köröket bosszantsa, meghívta La­jost, a feleségét és a kis Máriát a gödöllői vadá­szatra- A baroness aztán állandó kísérőjévé vált Erzsébetnek, aki vállalta a kiházasitását ls- Tizenhét éves korában- 1807-ben Larisch Henrik vezette oltárhoz Máriát- A házasság nem vott boldog, a grófnőről sok gáláns históriát tudtak Bécsben- A házaspár a mlllen-eum évé­ben el is vált egymástól. Larisch grófnő ekkor Bruck 046 bajor operaénekes felesége lett. majd amikor ettől is elvált, egy amerikai far­merhez ment nőül- Végül ezt is otthagyta- Nem­rég megírta emlékiratait, könyvének terjeszté­sét Ausztriában betiltották- Könyve. — azt mondta erről nekem az eseményeknek egyik alapos Ismerője: minden szó- amit lenyomtatott benne, hazugság — voltaképpen védőbeszéd akar lenni­Rudolf nem szerette Mária grófnőt­Amikor együtt Játszottak a gödöllői parkban, akkor ls. h'a telhette, etszaladt- Maga mesélte egyszer: nem érti. miért, de ellenszenvet érez iránta­A királyné egyik udvarhölgye irta róla naplójában: ..Gyflnyörfl nö- De van benne va­lami. arnj feil,ette antipatikussá teszi- Magam se tudom, ml ez- Az érzésem az. hogy álnok teremtés- Nagy színésznő tehetsége van és ezt az életben is érvényesíti" A fiatal grófnő szeretett volna Rudolf ke­gyeibe jutni- Ugy érezte, hogy ez' akkor éri el legbiztosabban, ha hölgyismáretségeket szerez a házas­Hágában csalódott és önmagával meghasonlott Rudolf számára­Nem a szerencsétlen Vetsera Mária volt az első- ak'* Larisch grófnő a Burg titkos lépcső­feljáratán át elvezetett Rudolf Jsgénylakásáig-­- fis Bratfisohnak. Rudolf fíakker«sána.k is mindig Lar'sch grófnő adta ki az utasltásofaV Larisch grófnőhöz érkeztek Rudolf számár* a levelek ém 8 küldte ki a trónörökös Szerelmes j írásait a címzettekhez Losoheckkal. a trönörB­i kös lakáiával-. Az anya, a — megunt szerelő A másik asszony- akinek szintén porlréiáit kell adnom az események további sorának ls" merete előtt, az anya: Vetsera Helena báróné Görög származású asszony, akinek családjá­ról keveset tudott Bécs és akit ezért mindig betolakodottnak tekintetlek­Az apjáról osak annyit tudnak, hogy akkot járt először Bécsben, amikor Ferenc Józsii házasságát tartotta a fiatal Erzsébettel. A bécsi állami levéltárban találtaim egy ak­tát. amely feljegyzi, hogy 1854 április 28-án. négy nappal az esküvő után a császárné férje ölda'án fogadta azt a k van tel deputációt. amelyet egy bizonyos Baltazzi Themlstekles nevü görög bankár vezetett- Ennek a Baltazzl" nak Konstantinápolyban. Szmirnában és a Levante más városaitan voltak üzletel és leg­nagyobb üzletfele volt a bécs5 pénzverdének­ahol ezerszámra rendelte a Mária Terézia-tal­lért Három fia és egy lánya volt, egyik fia a Ringtheater égésénél vesztette életéfr Ugy a fiai. mint a lánya. Heléna feltűnést keltettek szépségükkel­Amikor azitán Helenát oltárfjoz vezette Kwr stanitnápolyban a magyar ereded Vets-era bá­ró. Ausztria törökországi diplomáciai megbi zottja, a Baltazzi család bevonult a Habsburgok udvarára- A két Baltazzi testvér, különö­sen azonban Sándor és Heléna bárónő, lázasan hajszoltak mindenféle kapcsolatot az udvarral Ott voltaik a vadászatokon, versenyeken, pá­holyuk volt a Burgtheaiterben és a Hofoper ben. nagyszerűen lovagoltak, ha reprezentáció­ról volt szó. két kézzel szórták a pénzt, tehették­mert az öreg Themisztoklesz dúsgazdag nábob hirében állt­Minden ellenkező híreszteléssel szemben az. hogy Heléna báróné Vetsera anyja nemcsak szerelmes volt Rudolfba- hanem egyike lehe­tett azoknak a nőknek• akik Rudolfot a szere­lem misztériumába bevezették­Igaz. hogy ez még abban az időben történt amikor Rudolf még csak huszonegy éves és M^ry baroness csak hét esztendős volt­- Pontosan tlz évvel a mayerüngi tragédia előtt­Festet'ch György herceg keszthelyi kastély n őrzi a királyné udvarhölgyének- Festetich Má­rti grófnőnek naplőjegyzeteit- Ezek elmondják­hogy egy vadászat alkalmával, amikor az ud­var huzamosabb ideig tartózkodot Gödöllőn, a húszan egyéves Rudolf arra kérte meg a gróf­nők engedje meg. hogy Vetsera bárónéval az ő szobájában találkozzék- A grófné mosolyog­va mutatta be Rudolfot: -ne haragudjék fen­ség. ha arra kérem, keressen a randevúi szá­mára alkalmasabb helyet-" Pár nappal ké­sőbb. röviddel karácsony előtt. Ferenc József egy családi diner alkalmával! szinte kifakadt a báróné ellen­..Mégis csak lehetetlen — mondotta —. amit ez az asszony Rudolffal csinál- Szinte élni se hagyja- Állandóan kiséri. mindig a nyomában lovagol- Ma magam is észrevettem, hogy vala­mit ajándékozott neki" Se Vetsera Helenat. se a fivéreit nem szeret­ték az udvarnál­De megttlrték őket­Rudolf és a nála jóval idősebb Vetsera Helé­na között a szerelem — amely alkalmasint csak egyoldalú volt — nem tartott sokáig A romantikus hajlamú Vetsera báróné azonban ennek emlékeit élete végéig hordozta szivében és Rudorfről emlékirataiban is mint a férf'­ség ideáljáról emlékezik meg- Nem fér kétség hozzá- hogy a báróné házában Bécsben sok­szor esett szó a trónörökösről és a bakfi'skor ban lévő M^rynek állandóan hallani kellet) azokat a dicsérő jelzőket, amivel anyja Ru­dolfról beszélt ... M3ry szerelmes volt Rudolfba, mée mi­előtt látta volna őt- , „. Paál lóh (Folytatjuk ) Karácsonyi aiándékoH ittí etre is iegojcstibban Tóth órásnál Elönyiii« ABC beszerzés! Nag-y óra, Akszer iavitómtthely Töri araam ezllsi heuaitte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom