Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-22 / 287. szám

DÍLMAGYARORSZKG ••••MMMKHMMMBn 1935 decemEer 22. seívem 11 Vn Sí kendők «S Steln Péternél, »í: " llfuniiwiiMWii Nyuíszftr és qyapiuk a lapok legelönySsebb beszerzési forrása. '•cm a Johaun N. Vernay nyomdája. De másnap már valamennyi példány a bécsi nemdőrség birtokában volt. Kran« rendőrigazgató maga laríott házkuta­tási a nyomdában. lefoglalta a kézína'ot, a .szedést és a kinyom­tatott példányokat. Rezervál 3859. szám alatl jelenthette már 1889 augusztus 31-én a Kabinetirodának, hogy »Ve­1 etsera Heléne bárónőnek, Vetsera Mary anyjá­nál; emlékirata. Megjelent Bécsben 1891 augusz­tusában. A bécsi rendőrség az összes példányo­kat t*foglalta. Csak három füzei került külföldre, egyei nemrég adtak el Amerikándk tízezer dol­lárért. csera Helena bárónő emlékiratai teljes egészükben megsemmisíttettek*. A király egvenes parincsára — Ferenc József sohasem kívánta olvasni Vetsera bárónő könyvét — még a császári házi, udvari és állami levéltár se jutott hozzá ehhez a könyvhöz. Mindössze három ftéldány menekült meg. Ezekből e«y Amerikában van. Va'aki két évvel ezelőtt adta el tízezer dollárért. Aki megvette — nem hozta nyilvánosságra. Egy második pél­dányról annyit tudnak, hogy \ngliába került. A harmadikat — én találtam meg. Itt fekszik előliem a megsárgult fed."Ül kis füzet. Nyolcvannyolc oldala van és minden ol­lalon husz nyomtatott sor. Ha elolvasom: éreznem kell, minden soro őszinte. Ezt a könyvet az anya irta a — leányáról. Nem védi őt. Azt mondja róla az utolsó ol­dalon: »A szeren rséíen, aki a beiligenkrcu'zi te­metőben nyugszik, súlyosan vétett Isten é< az pinl rok törvényei ellen. I>e a bűneiért me;.'! költ és a vétkét kiengesztelte.« És ha elolvasom ezt a kis füzelet, éreznem kell azt is, hogy minden, minden, ami eddig Mayer­lingrő' megjelent, többé-kevésbé nélkülözi az iga: ágot. A* egyikben löbb, a másikban keve­-ébb a romantika. Mindenki hozzátett valamit ahhoz, amit hallott. Egyes "gyedül Vetsera Helena báróné emlék­irataiban találjuk meg « mayerlingi tragédia o hát, előzményeit, szereplőinek a legapróbb nfíanszii7 való hajszálpontos jellemzését, de magá­nak a tragédiának leírását is. Vetsera Helena báróné elégetett könyve ad egye­dül feleletet an-a a kérdésre: mi tőrtént 1888 no­vemberéből, decemberében és 1889 januárjában a a bécsi Burában Rudolf egykori lakásán és mi történi }?% január harmincadikán a mayerlingi vadászkastélyban ... »/I mayerlingi katasztrófa megrázó eseményei­nek benyomása alatt a szerencsétlenség áltat leg­jobban sújtottaknál'< nem állott módjukban, hogy napvilágra hozzák a teljes igazságot« — ezekkel a szavakkal kezdődik Vetsera Helena báróné em­lékirata. Az anya mindjárt a bevezetés után két­ségbeesetlen kiált fel: »Még a halál szentsége se tudja megakadályozni, hogy rágalmakat és ha­zugságokat szórjanak élőkre és holtakra« ás nem akad senki, aki ezeknek a hazugságoknak elejét vegye. Meg kell mondani az igazságot — foly­tatja tovább — azért, hogy »igazságot kapjanak az élők és a halottak bűne se tűnjék fel súlyo­sabbnak annál, amit elkövettek«. A bevezetés után az emlékirat nyomban rátér az események kronologikus ismertetéséle. ezekkel a szavakkal: »A tizenhétéi Vetsera Mary báró­nőnek az anyai házból való elcsábítását január utolsó napjaiban a következő események előzték meg:« Január huszonhatodikán, szombaton — "égy nappal a tragédia előtt — a bárónő társalkodó­nője elmesélte, hogy előző napon Mary bárónőt elkísérte a korcsolyapályára. Innen nem mentek haza, hanem a fiatal baroness rávette a társal­kodónői arra, hogy vele együtt egy jósnőhőz menjen. Elmesélte a társalkodónő még azt is, hogy január tizenötödikén a baronesst elkísérte a régi Bécs egyik híres ékszerészéhez, Rodeck-hez, akinél Mary bárónő egy arany cigaretatárcát ren­delt meghagyta, hogy abba véssék be az ék­szerésznek átadott szöveget. MSry bárónő szigo­rúan ráparancsolt a társalkodónőre, hogy er­ről a látogatásról odahaza ne tegyen e-nli'ést és mivé' ő azt hitte, hogv a csa'ád valamelyik tagja számára ké6zfil meg''1 "'és, nem is szólt a ciga­rettatárcáról senkinek semmit. Amikor azokban azt látta, hogy a jósnőnél való látogatás a báró­nő idegeit valósággal felkorbácsolja, észre kel­lett vennie, hogy annak a tárcával valamelye- ősz­szefüggése van és ezért kövességének tartja, hogy a dolgokról az anyának említést tegyen Az egész tragédiát ez a cigarettatárca indí­totta el.... A sétájáról hazatért Maryt az anya fe'elősségre vonta. Heves jelenet következett. A bárónő elein­te tagadott. Aztán bevallotta, hogy n cigaretta­tárcát Pudoll trónörökösnek vette, ané'kül aron­ban, hogy a trónörökös őt ismerné és sejtelme lenne ró'a, hogy a hordárral névtelénül elküldött arany cigarettatárca kitől ered. Az anya arra kényszeritette a leányát, hogy nyissa ki szekrényét. A fehérnemű között egy ja­nuár 18-ikáról kelteze t végrnndele'et és egy áréi­ból készült rigar»ttntárcát talált. Az utóbbiba a xtíudolf« szó volt be'egravlrozva. Az acél cigaretta-árrá! hatalmas rafir döntette. Könnyek kő »ölt vallotta be anyjának a baroness, hogy szerelm.es " trón­örökösbe, anélkül azonban, hogy őt szemílyesT ismerné. A cigarettatárcát Rudolf unokanővéré­nek, LarUch-WaVersee Mária grófnőnek — a család barátnőjének adta egyszer ajánJé\ba 0« M.lry baroness tőle kapta azt preaentbe. Ele&áns és olcsó karácsonyi kazetták Lenthério, DT)rsay, Hndnut, Piver, párisi valamint az összes magyar készítmények nagy választékban kaphatók Szűcs drogériában, Széchenyi tér 8. sz. JERNEY-hás. Vetsera bárónő alaposan megmosta a leánya fejét, de a dolognak nagyobb jelentőséget nem tulajdonított. Bakfisszerc'em — gondolta magá­ban, de azért ráparancsolt Maryra, hogy ezekkel az »ostobaságokkal« hagyjon fel, mert ha egy­szer valaki megtudja, hogy a trónörökös, aki házas ember, szerelmes, akkor örök időkre tönkre van téve a hírneve. ... Délután öt órakor a fiatal baroness el­Rudolf egy ismeretlen fotográfiája, röviddel a mayerlingi tragédia előtt készült. tünt hazulról... Az anyja kétségbe'vsetten sietett a Grand Ho­telbe, mert biztosra vette, hogy a leánya ott van Larisch grófnőnél, aki pár nappal ezelőtt érke­zett Bécsbe. Mary már nem volt itt, pár porcéi előbb kocsizott el a grófnővel. Amikor hazaért, Maryt ágyban ta'álta. Szótlanul, halottfehéren feküdt a gyönyörű teremtés a párnák kőötl és a nén je, Hanna borogatá okai rakott a fejére. La­risch grófnő is a szobában volt és a haza-í«tc anválói szigorú hangon kérdezte::: »Az Istenért, mit telte'ek MSryvel? Én irtain neki, hogy ma nem tudunk talá'kozni, mert én ebédre vagyok Erzsébethez hiva, ennek el'enére n'.égis eljött hozzám és fejemhez vágta a ciga­re talá cát, amit én ajándékoztam ndd. Ilám or­dított: »itt van a cigarettatárcád, vedd vissza, én úgyis a Dunának megyek!« összeesett a szo­bámban. Ugy kellett fellocsolnom ...« Yot era bárónő most elmesélte Larisch grófnő­nek a cigareitaá a históriáját. A grófnő meg­nyugtatta az anyái: »Az arany cigire'tatárcáról nem tudok semmit, az acél tárcát tava'y nyáron én kaptam Rudolftól és én ajándékoztam az1 Marynak. De megnyugtatlak: nem kell aggódno­tok. Majd írok Rudolfnak, hogy beszélni szeret­nék ve'e, aztán kitudom tő'e, hogy egyáltalában megkapta-e a tárrát és egyálta'ában sejti-e, hogy az kitől ered. Most azonban sietnem kell, mert a Burgbnn hét órára várnak...« .. .Vetsera Mary bárónő ezen az estén már tud­ta, hogy meg keŰ halnia ... A cigarettatárca elárulta a titkát és Rudolf megmondta volt, hogyha egyszer va'aki a kettejük sze elmének titkára rájön, nincsen számtHen más menedék, csak a halál... (Folytatjuk.)' PAÁL JuB. M^mmmM^mmmmtma-smi^mammm—mmmmm^mmn C&K, rumot, likőrt konyakot ¡5rtSSB5 Schwarcznál, Dugonics-tér 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom