Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-19 / 284. szám

A D r. I M A G y A R O R S Z A G 1935 decamber TgNemzeti Hitelintézet uszályából a Rudolf-téren S-a nyárhasábfa q-kint P 2'65 árban kapható csakis e héten. Móra Ferenc az Aradi Kölcsey Egyesület műsorán Arad• 1935 decemberAz Arad' Kölosey Egyesület irodalmi és zeneművészeti előadásának sorozatát az elmúlt vasárnap délti'ánján nyitotta meg- Az egyesület évről-évre emberfelettibb küzdelmeit állit szembe a közönnyel, de az is lehet, hogy a pénztelenséggel. mert hiszen a kisebbség, amelynek szívügye a magyar irodalom és művésziét pódiumra álltása, hovatovább ott tart. hogy az aprópénzre is néznie kell Mégis minden ősszel — minit valami nagybeteg — nj erőre kapaszkodik az egyesület és ha kevesebb léterővel is. de nem lanpangió. hanem mindig írtabb hittel és reménnyel' A megnyitó előadás nívóját tövessé tette Neumann Alírédné báróné világkörüli utjának leírása- illetve eraieik ismertetése és L- Prohászka Elvira eladása, ak' Kosztolányi Dezső egyéniségét ismertette gazdagon, élményszerűen. majd kiváló együttes adta e'ő Dohnányi kvintettjét- beigazolva, hogy Aradon virágzik a komoly z ene A közönség színig töltötte a kultúrpalota hatalmas méretű nagytermét és megtapsolta az egész évadra bekonferál' műsort és szűnni nem akaró tapssal köszönte a beígért Móra-délutánt Én. aki félig szegedi vagyok, meghatva hajtottam le a fejemet és az volt az érzésem, hogy meg keíl ezt üzennem a szegedieknek. Meg kell üzennem, hogy Móra Ferenc emléke itt is szent és itt is hálds érte mindenki• akt értékkel tndla becsülni, mit kapott tőle Az emlékdélután egyik előadójának engem kért fel az egyesület főtitkára. SzöJ''isv T tván— Maga szegedi szülött — mond<a —• maga latba, maga beszélt vele. maga ismerte Móra Ferencet, szeretném- 1.« egy-két személyes élményét ismertetné velünk, aradiakkalElfogadtam a megtisztelő kérést és várómhó^ eleget tehessek neki- Izgatottan várom az órát. amelyben. Ha csak szóval ts. utána nyúlhassak az eltávozod Móra Ferencnek, akit láttam. akivel beszéltem, akit ismerteim PardonEgy kicsit többet mondtam- C.sak láttam és beszéltem vele Ismerni nmi ismertem- Móra Ferencet nem lehetett Ismerni- mint ahogy felelőtlen ál'Mtás teimf azt mondani- hogy be;elátimk mélységes aranybányák fenekére- En is osak annyit ismertem Móra Ferencből. amif müvein keresztül felszinTe engedett- Amit elvitt. amit tárnába kényszeritett hagynia a rövidre szabott élet. ki ismerhetné azt belőle? Tehát annál ketl maradnom, hogy csak láttam Ss beszéltem vele- Láttam az uccán- a templomban- munkaiközben és hivatás közban- Mert kettő volt neki adatva- Mimika és hivatás- Munkául adatott neki sárban taposni, árkok mélyén kuatui és hivatásul adtatott néki a toll. mintegy céljául annak- t.ngy ittjártát örökre kézzelfogha'óvá. ÖTÖkre szemmelláthatóvá tegye Látum második otthonában, a muzeumban büszkén kézenvezetve a .-Vadembert", kis unokáját és láttam alázatosan ké'réi görnyedt derékkal amint kiásott kincseit mutatta- Ezt láttam Móra Ferencből- És mit beszéltem vele? Itt is többet állítottam- Mert hiszen Jobbára mindig csak ö beszélt. Miről beszélt? Amiről a mesterek szoktak a tamonocal beszélni- A munkárólBuzdított, remélni tanitott. h'nni erőltetett a sikerben- -.Ember lesz magából- súlya lesz a tollának- csak kitartás, kitartás"- ö beszélt, ón meg csak néztem ránckosárba bujtatott szemelt és azon tűnődjem- vajjot^ miért nem enged magába nézni, miért zárkózik élMikor az első kéziratom.;! elolvasta- közvetlenül utolsó karlsbad» útja előtt, ezeket mondta: »Ne Vgyen gondja semmire- most már én tolom előre szekere rúdját és ha a földiekkel nem latok dűlőre- hát az úristennél protezsálom" n A Midiikkel nem volt rair ideje purparlé, ji ElhtvíiUr. m»előt' szavát tarthatta volna és én azóta minden elismerő kritikát Móra Ferenc ég1 protekciójaként fogadok- Nem az én érdememint a jnfckti: JrMÚft le»z imtából" Ezeket fogom elmondani az Aradi Kölcsey Egyesület egyik kulturdélutánján az érdeklődve előrehajoló, figyelő magyaroknak, akik mind todják- hogy Móra Ferenc itt volt és elment, de nem tudják mindnyájan, hogy itt van a könyveiben. a tan'tásában- százak- talán ezrek várakozásábanBüszke vagyok- hogy beszélhetek róia- Hogy elmondhatom hangos szóval, hogy láttam, hogy beiszéTem. vele és hogy épp ugy látni fogom mór d-'g mint a mescÍTCÍ' ökrös paraszt, aki ekéje rúdja mellett elrobogni látta a tündérkirályt» aki szűk vetéséből és sovány ökre szántásából is bő aratást ígértMóra Ferenc sokat vetett- És sokat aratottMunkát vetett nemzetek- nemzedékek háláját aratta- Ha mi tanoncai. az ő dus aratásának csak elhullajtott magvait tudnánk nemzetünk és 'rodalmunk kényes asztalára élvezhetően feltálalni- máris rászolgálnánk az ígéretre: ..Ember lesz magából" S- Varga ZsuzsaKavacsonyi ajándékul! Nagyon oloó árakon «rS!Sa?^ÍKÍ'*mlndenb«l a legjobba*! gfb sas'iisi Poííák Testvéreknél. Uzlettinket karácsonyig minden e»ie 7 órakor t Arf uk, A csongrádi gyújtogató láváit körmeivel akarta bizonyítani, hogy a csendőrök bántalmazták (A Délmagyarország munkatársától) A törvényszék tanácsa elé szardán egy hírhedt gyújtogató került Gyergyádesz István csongrádi. 27 esztendős gazdálkodó személyében- A múlt esztendőben történt, hogy Zámbó Lászlómé csongrádi asszony háza kigyulladt• akkor, amikor a lakó és gyerekei benne aludiak A lakó gyerekeivel csak nagynehezen menekül' meg az égő házból; Zámbóné a tüzeset után ártatlansági bizonyítványt kért a csendőrségtől. de az e®et nagyon gyanús volt ós igy nyomozás indult- CÍsakhamar megállapította a csendőrség, hogy gyújtogatás történt és Gyer gyádesz követte azt él- més pedig Zámbóné felhajtására> aki ezért 50 pengőt igért neki- A nyomozás során kiderült az is. hogy Gyergyá* desz nagyon értette a gyujtogatásokat- Két esztendővel azelőtt felgyújtotta saját tanyáját is ós a biztosítási összeget is felvette a tüzknr után- De más gyujtogatási ügyekben is gyanú merült fel arra vonatkozókig. hogy Gyergyádesz keze működött ott is- A törvényszék előtt Gyereyádesz beismerte, hogy Zámbóné őt felbujtotta a gyújtogatás elkövetésére- Tagad'a azonban- hogy azelő't elkövetett volna ilyen cselekményt— Pedig a csedőrök előtt beismerte — mondotta az elnök —• hogy felgyújtotta a tanyáját - - . — Tekintetes bíróság, én ott azért ismertem azt be. mert a csendőrök nagyon megver'ek- A talpamat ütötték, a körmeimet verték — felelte a vádlott- Tessék• itt vannak a körmeim. amelyek a bántalmazások következtében leestek az ujjaimról • - A vádlott ezzel belenyúlt kabátja zsebébe és felmutatott két lehullott körmöt Az orvosszakértők. amikor megvizsgálták Gyergyádeszt. testén sérülések nyomait taJálták és kit lönösképen a körme volt erősen sérült. Zámbóné tagadta, hogy felbujtotta volna Gyergyádeszt- A fiatalember ajánlotta, kogy gyújtassa fel vele az épületet 50 pengőért, de ő erre nem volt kapható, mire a fiatalember meg is fenyegette, hoíry agyonveri- Nagyon megijedt. mert tudta- hogy Gyergyá desz már halált okozó súlyos testisértésért ült Azonban még ezzel sem tudta rávenni őt arra. hosry belemenjen a gyújtogat5-ba- A bíróság kihallgatott több csendőrt, akik az' vallották, hogy nem bántalmazták a vádlottat, önként ismerte be a terhére rótt tfvpHnrafásokatA törvényszék 'nem hozott Ítéletet hanem a tárgyalást bizonyítás kiegészítése végett e|llrcifépes igazolványba fényképeket legufcsébban SIMONYI fényképésznél Kor/á Mozival szemben Két évi fegyházra Ítéltek egy kukoricatolvajt (A Délmagyarország munkatársától.) J en a k Károly szőregi gazdasági cseléd ellen rablás büntette cimén emelt vádat az ügyészség. A vádirat szerint Jenák ezév tavaszán tengerit rabolt gazdájától, özv. N e d e 1 k o v Obrádné szolgálatában állott Nagy János pevü bérestársával együtt. Egyik éjszaka Jenák lopni mint, de szerencsétlenségére Nagy ! János észrevette és meg akarta akadályozni a lopást. Jenák ekkor nekiesett, megrugdosta, ' harapdálta, végül is ö győzött és a kukoricát elvitte. Ez azonban nem az első lopása volt. Megelőzőleg többizben tett látogatási a magtárba és ezen alkalmakkor összesen 60 métermázsa kukoricát lopott el. Jenákot szerdán venta felelősségre a törvényszék Vadai-tanácsa. A béres tagadta a rablás elkövetéséi és érdekes védekezést adott elő. Elmondotta, hogy a tolvaj nem ő volt, hanem éppen Nagy János. Az eset teljesen fordítva történt. O ér* te tetten Nagyot, aki éppen a magtárat dézsmálta és Nagy támadta meg őt és nem fordítva, ahogy Nagy állítja. Bérestársa bosszúból rántotta bele a dologba, neki tulajdonképpen sértettnek kellene itt lennie és nem vádlottnak. A bíróság több tanút hallgatott ki, maid bűnösnek mondotta ki Jenákot és ezért két esztendei fegyházra ítélte. A bíróság az ítélet indokol árában megállapította, hogy Nagy nem lehetett a tolvaj, mert tanuk igazolták, hogy a kérdéses alkalomkor vele volt pulikutyája is, már pedig ha lopni ment volna, ¿eró vitt volna magával kutyát, mely ugatásával elárulta volna. De Jenák bűnösségét igazolja az is, hogy Jenák lopás miatt mái büntetve volt és hogy a felesége az eset után kukoricát adott el a piacon. Az Ítélet ellen Jenák fellebbezést jelentett be. Karácsonyi olcsóság a Hangyában t esti- 3 kg. Oag Hszí 98 I kg. m&k 98 egynegyed kq. dióbél 98 2 I. bor demyonnal 1*48 eayn^oyed kg. m»E9o1» 48