Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-19 / 284. szám

DELM AGYAK ORSZÁG SSS^SErS^S^^ Csütörtök, 1935 december 19. KülcMiniiOnyvlAr «• (agyiroda: Aradi KölcíónRíinyviftr M tagjlrodi ucca i>. Ieielon: lj-Oo. . Nyomda: Í.ÖW Ljpoi ucca 1W. reieiom 13-00. - távirati «a leveleimi DeimagyaronzAg, Ssegad Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 284. sas. ELOMZtrtSi Havonta helyben 3.2Ü •Ideken «• Budapetlen 3.60, KUllOlddn 6.4U pengő. - Egye» azAm ara heixöa­n aplo. vaaar- 6a Ünnepnap «• Mii. Hír« •leietek leivétele tarifa szerint. Megfő, lenlR hello kivételével naponta reggel. Szolnoki tanulságok A hiba nem az, hogy önkormányzat van, a hiba az, hogy önkormányzat nincs. Amikor keresni kell azoknak a törteknek, — tört illúzióknak — közös nevezőjét, mely­nek számlálói között ott van Debrecen, Mis­kolc, Székesfehérvár és most Szolnok, leg­először természetesen az önkormányzat rendszerére gondol mindenki. S a kérdés az, szabad-e tűrni azt az önkormányzatot, mely­nek árnyékában visszaélések, panamák, ok­irathamisitások és sikkasztások penészgom­bái tenyészhettek ki? öngyilkosság, letartóz­tatás felfüggesztés, vizsgálat, — ezek lettek a szerencsétlen városok közigazgatásának hi­rei. Máskor arról beszéltek, hogy ki kell kö­vezni az uccákat, most arról hallunk, hogy egész uccakövezeteket loptak el. Máskor azt hallottuk, hogy építkezni kell, most azt ol­vassuk, hogy közvagyon-anyagból építettek magánvillákat. A közigazgatás feladatai és kérdései büntetőjogi feladatokká és — fele­letekké váltak Miskolcon, Székesfehérváron és Szolnokon. S újra azt mondjuk, nem azért történhetett ez, mert önkormányzat van, hanem azért, mert önkormányzat nincs. Az önkormányzat a polgárság közvetlen cselekvését jelenti, az önkormányzatban a polgárság maga él, cselekszik és intézkedik s a polgárság maga végzi az ellenőrzést Az utolsó évtizedek közigazgatási reformjai azonban egyre szűkebb területet hagytak meg a polgárság önigazgatása számára s egyre szélesebbé tették a felügyeleti ható­ság közvetlen intézkedési jogát. Az önkor­mányzatban élő polgárság cselekvő és intéz­kedő jogának elsorvadása a polgárság el­lenőrző tevékenységét is elsorvasztotta, — egyre kevesebb alkalom, egyre kevesebb le­hetőség adatott arra, hogy a polgárság tör­vényes képviselete hatásos és hatékony el­lenőrzésének feladatát elvégezhesse. S az önkormányzat ellenőrző tevékenysé­gének ez az elsorvadása időben összeesik a tekintélytisztelet dogmájának meg­újhodott tiszteletével. Ezt a pathetikus tiszte­letet használták fel a vétkesek a maguk visz­szaéléseinek leplezésére. A hivatal tekinté­lyét s a tekintélyi elv védelmét tolták maguk elé, amikor az ellenőrzés kérdezni akart s fel­világosításokat követelt. A tekintélyi elvet az uralmi politika egyik alappillérévé tették meg s annál könnyebb volt a tekintélyek tisztele­tének elve ellen intézett támadásnak feltün­tetni mindent, ami a hivatal betöltésének s a hivatalos hatalommal való visszaélésnek az ellenőrzésben és felelősségrevonásban meg­nyilatkozó korlátja lehetett volna. A közhiva­talnok munkáját a hivatal tekintélyének vé­delme alá helyezték s a tájékozatlanság szá­mára nem volt nehéz feladat ahivatal te­kint é 1 y e ellen intézett támadásnak feltüntetni azt, ami a hivatal betöltő­jének cselekvéseit, vagy mulasz­tásait akarta vizsgálni. Amikor az önkor­mányzat ellenőrző tevékenysége megbénult, az ellenőrzés jogköre megszükült, akkor a te­kintélyi elv félreértett és félremagyarázott dogmája is növelte az ellenőrzés elsorvadásá­nak közkáros hatását. S mindehhez hozzájárul asajtószabad­ságnak mai mértéke. A sajtószabadság ma rendészeti kérdés, a belügyminiszternek roea van kioltani bármelyik sajtóorgánum életét. Ha az újság arra vállalkozik, hogy leleplezze a bünt s a vádlottak padját követelje azok számára, akik a közvagyonnal hűtlenül sáfár­kodtak, akkor a közvagyont állhatatosan védő s a bűnösöket kitartóan üldöző újságot köny­nyen elhallgattatják a tekintélyi elv tisztele­tének védelmében addig, amig bűnügyi vizs gálát, vagy büntetőbírósági itélet nem rántja le a bűnözőkről a tekintélyi elv álarcát. Szé­kesfehérváron előbb az újságíró kitöltötte a büntetést s csak azután került sor a polgár­mester letartóztatására. Az a lap, az az újság, amelyik a sajtószabadság mai mértéke mellett a bűnösök üldözésére s a bűnök leleplezésére vállalkozik, heroikusan önfeláldozó munkát végez. S ennek a heroizmusnak forrása az az összefüggés is, ami a fegyelmi eljárás és a valódiság bizonyítása között van. Hogy a polgármesternek befolyása van a fegyelmi Ítélkezésre, azt nem kel] bizonyítani, de ha a polgármester ellenőrzési kötelességmulasztá­sáról is szó van, — hogy súlyosabb eseteket ne is említsünk, — a polgármester közvetve hathat abban az irányban, hogy a felmentő fegyelmi Ítéletre hivatkozással a bíróság kény­telen legyen elitélni azt az újságírót is, aki igazat irt s a közérdek védelmében leplezze le a bűnöst. A székesfejérvári panamát lelep­lező újságíró sorsa eléggé demonstrálja az új­ságírói munka kockázatosságát. Már pedig I minél kockázatosabb ez a munka, minél korlátozottabb a sajtószabad­ság, annál termékenyebb talaja van a visszaéléseknek és panamák­nak. Az önkormányzati jog elsorvadása, a te­kintély védelmének elbirtoklása s a sajtósza­badság korlátozottsága így hat közre a bűnök táptalajának megtermékenyítésében. Tiszta levegőre nemcsak a városházákon van szük­ség, de az egész országban. S a sajtószabad­ság és az önkormányzat teljessége a két leg­jobb ventillátor. Az angol kormány nem folytatja tovább a meghiusult békeakciót A népszövetségi Tanács szerdal ütésén is tisztázatlan maradt a hely­zet — Csütörtökön összeül ismét a 18-as bizottság Hoare angol külügyminiszter lemondott Genf, december 18. A Népszövetség Tanácsa ma de előtt kezdte meg uj ülésszakát. Először zart ülést tartottak, amelyen csupán az iraki asszírok letelepítésének kérdésével foglalkoztak Olaszország nem vett részt a Tanács mai ülé­sén. A Népszövetségi Tanács nyilt ülése szerdán délután megnyílt. Az elnök közvetlenül a meg­nyitás után megemlékezett Benes köztársa­sági elnökké történt megválasztásáról, majd bejelentette, hogy kézhez kapta a Franciaország és Anglia együttes közlését, amelyet Olaszországhoz és Abessziniához eljut­tattak. A francia és angol javaslatok tárgyában a válaszokat még nem közölték. Az elnök ez­után bejelentette, hogy az abesszin kormány levelet intézett hozzá, amelyben kéri a népszö­vetségi közgyűlés egyhehivását. Közölte továb­bá az elnök, hogy az abesszin kormány a mai napon a Népszövetség titkárságáhez nyilatko­zatot intézett, amely azonban nem válasz az angol—francia békejavaslatokra. Az elnök ez­után Eden angol néoszövetségi minisz­ternek adta meg a szót, aki a következőket mondotta: — A mult hónapban az összeegyeztető bizott­ság, amikor az egyes megtorló intézkedéseket kimondta, azt is tervbe vette, hogy lépések tör­ténjenek a rendezés alap jának helyes irányában, Magáévá tette egyúttal a belga miniszterelnök­nek azt az indítványát, amelynek érteimébei' a tárgyalási alap megállapítására irányuló mun­kálatokat a továbbiakban a francia és angol kormány vállalja magára. Kimondotta azon­ban a bizottság, hogy a két kormány nem a ; terjeszthet elő olyan javaslatot, amely egyik, ! vagy másik fél, vagy a Xénszövetség által el nem fogadható. A két kormány vállalkozott, hogy a bizottság kívánalmainak eleget tesz. — Ha a mostani erőfeszités sikertelennek is bizonyulna, a békés megegyezés fontossága to­vábbra is megmarad, auiint azt már a Népszövetségben annyiszor ki­jelentették. A mult héten elkészült javaslatok előterjesztése nem azzal a céllal történt, hogy azok minden körülmények között életbe is léplettessenek, hanem hogy ismertté váljon a három érdekelt fél véleménye. Az angol kormány is ezzel a céllal ajánl ja őket. Ha a javaslatok nem felelnek meg s a három fél által egyaránt elfogadhatatlanoknak minő­sülnek, ezt a külön békitő erőfeszítést ugy kell tekinteni, mint amely nem érte el célját és az angol kormány a maga részéről nem is óhajtja azt tovább folytatni. Ezután Laval miniszterelnök szólalt fel és beszédében a következőket mon­dotta: — Az angol kormány képviselője ismertette önök előtt, hogy a francia és az angol kormány milyen szellemben terjesztette elő kiva dalát Rómában és Addísz-Abebában az olass ahesz­szin viszály békés megoldása céljából. Meg nem tudjuk, hogy az érdekelt felek milyen fogadta­tásban részesítették indítványainkat. Azt hi­szem azonban, hogy e vállalkozás ügyében a Népszövetségi Tanács nem óhajt állást foglal­ni. Kötelességemnek tartom, hogyha vállalko­zásunk nem találkozna valamennyi érdekelt fél hozzájárulásával, az a Népszövetsée Tanácsát •

Next

/
Oldalképek
Tartalom