Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)
1935-12-18 / 283. szám
9mmmmmmmmm*&&mmBmmmmmm SZEGED, szerkesziotég: Somogyi ueca 22.1. em. leielun: Kiadóhivatal, uölctUnkOnyvlAr tegylroda: Aradi ucca ». le eion: IÍ-UÜ. . Nyomda; LOw Ljpoi ucca 19. Icie on: 13-06. - lAvlrall e» 'evtlclm: IMImagyaroitzAg, Sseged Szerda, 1935 december IS. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 283. S2. BLÖHZCTCSI Havonla helyben 3.ZU vldeken «• Budapestéi» 3.«u, icUllttldOn pengő. - egyen uAm ara heixo«. n «PlU, vaiar- et Ünnepnap 1® tUl. Hlrdeietek -eivélele tarlia szerint. Megfő, lenlk hélíöklvéteWvel naponta reggel. KeresEcedfik nélkül? Nem nagyon megnyugtatóak számunkra azok a nyilatkozatok, amelyek a paprika értékesítésének szervezésére vonatkozólag a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén hangzottak el. Abban elvileg igazat kell adni _ a polgármesternek, hogy az érdekeltség kívánsága szerint kell ezt a kérdést szabályozni, ámde a paprika forgalombahozatalának kérdésében nem a termelők az érdekeltek, hanem a kereskedők. Mindig harcoltunk azért, hogy a törvényalkotás utján hallgassák meg az érdekelteket, de azt soha nem kívánta senki, hogy az orvosok dolgáról az ügyvédeket, az ügyvédek dolgáról a mérnököket s a mérnökök problémái felől az állatorvosokat kérdezzék és hallgassák meg. Akármilyen helyes tehát az az álláspont, mely az érdekeltek meghallgatását minden rájuk vonatkozó szabályozás előtt szükségesnek és mellőzhetetlennek vallja, arra van szükség, hogy elsősorban az — elsősorban érdekelteket hallgassák meg. Amikor tehát a paprikakereskedelmet akarják szabályozni, ez a szabályozás a paprikakereskedők meghallgatása nélkül ne történjen meg s azután — ne a paprikatermelőknek, hanem a paprikakereskedőknek kívánságait vegyék figyelembe. Amikor a termelést kellett szabályozni, akkor természetesen a termelők szava volt fi döntő. A szegedi paprikakereskedők a termelés szabályozása kérdésében nem tettek mást, mint támogatták a termelők érdekeit. Amikor most a paprika forgalomba hozatalának kérdését akarja a kormányhatóság szabályozni, a paprikakereskedelem joggal számit a termelők támogatására. Elvégre, — nincs közöttünk érdekellentét, mint ahogy nem is lehet érdekellentét azok között, akik a paprikából élnek meg. A kereskedő nem akarja azt, hogy a paprika ára olcsó legyen s a termelő nem akarhatja azt, hogy a kereskedő tönkre menjen. Éljenek meg a paprikából a termelők és éljenek meg a kereskedők, mert ha ők megélnek a paprikából, akkor megél belőle a város is. S most annak jelenségeit látjuk, hogy a termelők paprikaszövetkezet megalakítására törekszenek s ezzel olyan alakulatot akarnak életre hivni, amelyik a paprika eladásával fog majd foglalkozni. Ez a szövetkezet — pgyes törekvések szerint — a paprikakereskedők tevékenységét ki fogja kapcsolni azon az uton, amelyen a paprika a termelőtől a fogyasztóig eljut. Dehát képes lesz-e ezt a tőle várt feladatot betölteni oly módon, hogy a termelők ne károsodjanak mellette? Erre a kérdésre a körültekintő megfontolás csak nem-mel felelhet. A szövetkezet hivatalnokai vagy a kereskedelem bekapcsolásával fogja elvégezni munkáját s akkor a feleslegesen közbeiktatott szerv költségeivel és hasznával emelni fogja a rezsiköltséget, amit vagy a termelőnek kell megfizetni s akkor olcsóbb lesz a paprikája, vagy a fogyasztónak s akkor kevesebb paprikát tud a szövetkezet elhelyezni, ami ismét kedvezőtlenül fogja az ár kialakulását befolyásolni. Vagy pedig a kereskedők nélkül igyekszik elvégezni ezt a munkát s akkor — nem fogja elvégezni. Hogy is lehet reálisan arra gondolni, hogy a kereskedők tudását, tapasztalatait, összeköttetéseit, ismereteit, ügyességét, leleményességét, hozzáértését egy csapásra pótolni tudja egy szövetkezet s a szövetkezet tisztviselőkara? A tapasztalatoknak hány elemijét, reálját és egyetemét kell kijárnia a kereskedőknek, amig a mai zavaros életviszonyok s bizonytalan financiális helyzetben meg tudja állni a helyét. A szegedi kereskedők a legsikeresebb propagálói a szegedi paprikának, a szegedi kereskedők szerezték megszerezhették, — öngyilkosság volna ezt a hozzáértő, nagytudásu és gazdag tapasztalatú propaganda-szervezetet, amit a szegedi paprikakereskedők jelentenek, egyszerűen lebontani s eredményes tevékenységüket rábízni vagy amatőrökre, vagy laikusokra. Hogy az amatőrök és laikusok mit tudtak már végezni és mit tudtak ártani a kereskedelem terén, arra a háború utáni világban éppen elég — s elég szomorú, — példa áll rendelkezésre. Nem is akarunk arról beszélni, hogy a paprika árának szabályozását a termelők rábizhatják-e az értékesítő szervre s kiadhatják-e nyugodtan a kezükből azt a jogot, hogv a paprika árának megszabásánál közreműködhetnek. Arról sem akarunk beszélni, hogy a konkurráló kereskedők helyébe a termelők érdeke beállithatja-e a — monopoliu m o t ugy, hogy ne kelljen félnie a monopoliumok közismert tulajdonosaitól? Most csaV arra hívjuk fel a termelők figyelmét, hogv termeivényüket a szegedi paprikakereskedők vitték ki a világpiacra, a szegedi kereskedői; harcoltak, küzdöttek és áldoztak azért, hogy a szegedi paprika elsőségét megtartsa s R termelők saját maguknak okoznak súlyos károkat, ha kezükbe akarják venni az értékesítést, vagy ha a paprikakereskedelem tevékenységét ki akarják rekeszteni. Ezen a téren minden sikertelen próba — évtizedes károkat okozhat a termelőknek, a kereskedelemnek s igy a városnak is. A genfi döntfi napok előtt A francia Kaimra izgalmas fltós itftn Dizalmat szavazott a laTal-horinanonaK Laval drámai beszéde a békéről Az abesszinek véres ellentámadása a Takazze folyónál Páns, december 17. Laval miniszterelnök kedden délelőtt nyilatkozatot lelt a képviselőházban. Kijelentette, hogy Franciaország hü marad a Népszövetség alapelveihez. Az angol külügyminiszterrel olyan tervezetben egyezett meg, amely mind Páris, mind London szempontjából a végső erőfeszítések határát jelenti. A francia és angol miniszterek a Népszövetséggel egyetértésben és a Népszövetség kívánságá ra jártak el. Olyan megoldásra van szükség; amely tisztességes és igazságos. — Franciaországnak a népszövetségi alapokmány iránti hűsége — folytatta Laval —, nemcsupán szavpkban nvilvánult meg, hanem tettekben is. Mindent megtettünk, hogy megakadályozzuk a háború kitörését. Amikor a háború mégis bekövetkezett, mindent elhárítottunk magunktól, amely alkalmas lett volna arra. hogv a viszálv Európára átterjedhessen. Ami azokat a rendszabályokat illeti, amelyek nyomást gvakoroltak Olaszorszgra, emlékeztet arra, hogy azt az óhajqmat nyilvánítottam, hogv erre csak akkor kerül alkalom. ha Olaszország magatartása következtében meeindulnak a békére irányuló uj kísérletek. Végül is csatlakoztam az angol konnánv felfogásához, nehogy mert'»vengüliön együttműködésünk, amely felfogásom szerint lényeges tényezője országunk biztonságának. — Azt mondották — folvtatta a miniszterelnök —. hogv hozzá iárultam ahhoz, hogy a támndó fél iutalomban részesüljön. A belvzcf ugy áll. hogy csupán egv tervezetet dolgoztunk ki és nem hoztunk semmiféle határozatot. Teljesítettük azt a megbízatást, amelyet a Népszövetségtől kaptunk. Egyedül a Népszövetségre tartozik, hogv meghozza a végleges határozatot. Vállalom teljes mértékben a felelősséget a párisi javaslatokért. A háború kiterjesztésének kockázatánál erősebbnek véltük, hogy olvan formulákat javasoljunk, amelyek elvezethetnek a viszály békés megoldásához. — Az egész világ békére törekszik én én is mindig a békére hivatkozom, amikor szemiehányást tesznek, holott én is a béke érdekében dolgoztam. Minden ország ura saját sorsának. A mi szabad, erős és békeszerető országunk meg akar egyezni mindenkivel az európai béke fenntarfása érdekéhen. Ez vezetett engem akkor, amidőn ellátogattam Rómába és Moszkvába. Nyugodt lelkiismerettel vállalom a felelősséget ezért a politikáért. Ennek egyedüli célja az. hogy a béke fennmaradjon. Laval beszédéi a jobboldalon és középen es egyes baloldali padokban élénk tetszéssel és helyeslései fogadták. Ezután Fontamier az egyesült szocialistapárt tigja szólalt fel. Moutet szocialista képviselő kijelentette, véleménye szerint » kormánvnak nyilatkoznia kell, hogy milyen magatartást követ arra az esetre, ha bizonyos idő múlva a megtorló rendszabályok WitnrjeM-