Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-15 / 282. szám

Svájc! nadrág, hibátlan IAA 20 fillér emelkedéssel JJr© Bundabolyhos műselyem 4 AM nadrág 1.70 Az esti szürkület már teljes volt. midőn a szomszéd, a számadógulyás. egy kis beszélgetésre átlépett a tanítóhoz- Azok éppen a vacsora végén- a szőlőnél tartottak- A tanitóné szőlővel kimúlta meg a szomszédot- A szőlő augusztus végén még újdonság volt— Köszönöm. — feleli a számadó. — harminc év óta nem ettem egy tányérra valót sem— Talán nem szedeti? — kérdi a tanHóné— Olyanformán vagyok velie— De hámozva szereti? — tréfálkozott a tanító— Ugy má' inkább! — erősiti a számadóHa szőlőt látok, kellemetlen emlékek jivtmak eszembe— Talán megverték? — érdeklődött a tanitóné — Mög nem ver'ek. de egv hajszál híja volt- Többet szenvedtem én akkor a veréslié! Ugy volt az- — kezdi kis gondolkozás után az elbeszélést a gulyás —. hogy harminc éwe! ezelőtt gulyásbojtárnak állított el az apám Csak 18 éves voltam még. azért csak k!sboj tárnak fogadtak meg. fin voltam a számadónak is. meg az öregbojtárnak is a keze-lába- Egy délután, szép csendes októberi napon, a számadó fe'ültet a kocsiderékba. liogv menjek veletnajd kihozom a bojtároknak a heti eleségetUgy is törten*- Egy zsákba belerakták a tarhonyát- szalonnát, hagymát, kenyeret- Vállamra vettem a zsákot és indulok- Eszembe jutott, hogy ha már 'tt vagyok- meglátogatom az édösszüléméket is- Egy kis kerülővel szépen hazatérteim- Otthon ugy eltelt az idő. hogy csak akkor jutott az eszembe, hogy indulni is kelleme- mikor már besötétedett- Indultam is. Lóhalálában siettem a gulyához- Utam éppen egy szőlőhegy mellett vitt el- Ejnye- gondoltam magamban, jó volna a társaimnak egy Ms soölőt vinni kiengesztelésül azért- hogy oly sokáig elmaradtam- Szép. sötét este voltKört ltok'«tettem s minden további meggondolás nélkül bementeim a szőlőbe és a kötényemet tele szedtem- Azután szapora lépésekkel haladtam a gulyáhozJó késő volt már- mikor kiérteni- A bojtárok körbe heveredtek a gyepen és pipázva beszélgettek Az eleséget bele tettem a kenyeres talyigába. a kötény szőlőt pedig letettem bojtárok elébe — 0 gyet ők! — s magam is leheveredtem közéjükTeljesen sötét volt. csak tapogatás utón mondták: — Szőlő! A kevés változatosságot nyujtő guilyáskoszt mellett nagyon jól esefit mindenkinek, csakhamar el 's fogyott- Csak azután kérdezték: — Hol vetted? — Ott. ahol volt — feleltem— De mégis! fin nem szóltam többet- ők sem firtatták tovább a dolgot- Tudták- hogy loptam- Csend lett- Mipdenki gondolkozott- János, a legidősebb bojtár felkelt és elhaladt a cserány tövébán heverő öregbojtár melleM s megnézte a gulyát- Ez nekem feltűnt, mert máskor mindig engem- a kisbojtárt szokott elküldeni- Valószr tui'cs inkább azt nézte, hogy ar. öreghojtár alszik" c? Csakhamar visszajött- Leheveredett a körbe és garasos pipáját megtömte a knrmpliszárral kevert kapadohányhói- Engeim is megkínál'am't még soha nem tett aze'ött- Egy darabig szótlanul heverészünk a selymes gyepen- Oly sötét vo'.t. hogy három lépésnyié nem lehete't ellátni- Csak egy-egy borjú bőgött néha s ritkábban egy csengő- vagy kolomp szólt bele a nagy némaságba, amint a fekvő jószág megmozdított a fejét- János boitár szólalt meg legelőször, nagy óvatossággal: — Nagyon alkalmatos ez az éccaka! Kezdeni kék valamit! — Szőlőt? — Az>t— De honnan? A Dobó-hegyből — vágtam bele a beszédbe —• ón is onnan hoztam29-161 -58. et SzéchenyMéren. Női zsebkendők, diva szines Férfi zsebkendők r- Oda nem mék, mert közel van és megest miránk, lenne a oryanu- Két esztendeje még a pusztázók is eljöttek kutatni- de szerencsére akkor már nem találtak semmit— Akkor a Váradyhoz! . — Az sé jó! De a Nagy Pé'örhöz elmehetnénk! — De hiszen az messze van! — fipp az jó! Nem gyanakszanak a gulyásokra. meg nem is nagyon őrzik- Hajnalra vissza lehet érniA tanácskozás vége az lett. hogy János bojtár az inditványozó. Sándor, meg én- elindultunk a Nagy Péter-hegybe.' szőlőt lopni- Kosár vagy ilyen alkalmatosság a pusztán nem akadt, azért ké*-két gulyáskötényt vittünk magunkkal- Annak négy sarkát összefogva, elég sokat lehet belerakni- Bicska, meg- amivel a szőlőfiirtöt levágjuk, minden gulyásnál van Szép csendben egy-egy furkós bottá lfelfegvverkezve, elindultunk- .Koromsötét volt. de a szemünk megszokta a pusztai életet és nem j tévedtünk elJó ideig haladtunk némán* szótlanul- Vi! gyáztunk. hogy még a kutyákat se ébresszük ; fel- Jó messziről hallottunk egy kocsi zötyösrésé*- Nem igaz uton jártunk, tehát a bo-krok közé. az árokba lehuzódtúnk- • míg elhaladt a kocsi- Aztán mentünk tovább- A szőlő közelébe érve. óvatosan körültekintettünk, majd a csőszháztól a leg'ávolabb eső részein átmásztunk az árkon- Szél nem fujt s igy teljesen mindegy volt- hogy merre kezdjük a dézjmátAz égbolt, mintha tisztulni kezdett volna- azért gyorsan mimikához láttunk- Kézzel kellet tapogatni). hogy l;ol. vannak a fürtök- Idegesen, izgatottan fo'vt a munka. Egy-egy fürtöt leejtettünk. ott hagytuk, volt elég a tőkénHirtelen egy kis szellő mozgatta a fák leveleit- Ijedten tekintgettünk jobbra- balra s önkéntelenül is lehuzódtunk a tőkék közé- Majd tovább folytattuk a munikát- Csakhamar tele i lettek a kötények és az árkon belül lévő bokj rok közé vittük összecsomagolni- Már készen ! voltunk és akar'utnk indulni, midőn gyanús nesz hallatszott- Látni a sötétben nem lehetett semmit- Hirtelen leguggolunk a sürfi bokrok közé- Jön valaki- Már a lépteit is hallottukAz én szivem hevesen kezdett dobogni- Szokatlan volt nekem az ilyesmi- De a léptek mindig köze'ebb-kö'eleW- hatla^^'t-iV Már itt van! Azt híszem, a szivem dobogását a társaim is hallották- De azért lapultam rendületlenül A csősz mintegy 3—4 lépéssel elhaladt a rejtekhelyet nyújtó bokrok mellett, midőn botjával megérintett, vagy megütötte a bokrotBennem az izgalom a tetőpontra hágottv Azt hittem, hogy a csősz észrevett bennünket és én kiugrottam a bokorból, keresztül az árkonA csősz talán jobban meg volfi ijedve, mint én. — visszafordult és botját ütésTe emelteDe midőn látta, hogy elszaladtam, utána: — Tolvaj! Fogják meg! — kiabálta— Állj meg. mert leütlek — ordította torka szakadtából— Miért nem kiáltotta vissza: Álljon meg kend. mert kendet nem kergeti senki! — szólt közbe nevetve a tanitóné— Jaj. kedves tekintetes asszony. — mondja a számadó —- nem voltam én akkor észnélCsak arra emlékszem, hogy folyton azt kiabálta: Altj meg. mert leütlek! Tolvaj! fogják meg! Elébe! Szerencsémre csősznek nem a fiatalját! hanem az öregjét szokták megfogadni- A hangból vettem észre» hogy a távolság köztem és a csősz közt növekszik, de viszont attól tartottam. hogy felveri a népeket és azok fognak megAzért annál jobban igyekeztem- Sikerült is jó messzire elhagynom a csőszt; de megállni nem mertem- Csak akkor lassítottam, míkou már éreztem, hogy elfulladok- Itt már nem kellett semmitől sem tartanom, de azért pihenni- vagy leülni nem merteim- Jól ismertem a tájait és nagy kerülő megtételével igyekeztem a gulyáhozHogy hogyan értem haza. nem tudom Csak arra emlékszem, hogy a társaim na?v nevetéssel fogadtak- A szőlő egy részét akkorra már meg is ették- A fejem zúgott- inaim rogyadoztak- Testileg-lelkileg ki voltam fáradva- Csak szó nélkül ledőltem a gyepre és ott ébredtem fel reggelVolt is mit hallgatnom a társaimtól- Mindéin tréfájuknak az én gyávaságom volt a céltáblája- De kifogtam rajtuk- Még aznap délután megszöktem- Ot* 1,'agytam a béremet és másik gulyához szegődtem etEnnek már 30 esztendeje- De nincsen olyan esztendő- hogy kétszer-háromszor ne álmodnám azt, hogy a csősz kerget és azt kiabálja: ÁH} meg, mert leütlek! Ábrahám fenő (Tápé ) Karácsonyi olctóiág a Hangyában I csg. 3 kg. Ogg liszt 98 1 ko. mák 98 egynegyed kg. dióbél 98 2 1. bor demynnnat im4S enyneoyed kg. mazsola 48 R

ll H I H lí Tefefimken, Standard, Philips, rn U 8 vr Orion öffzrf tvp. nagy vftiasz^Uban Hálózati rádiót adok 40 P. kezdve Megérkeztek a legújabb CSILLÁROK, mielőtt vásárol, nézze meg raktáramat. Használt és uj Írógépek nagy választékban. Kedvező részletfizetés. Kelemen Márton Kelemen ucca 11 Régi rádióját becserélem. 145 Régi rádió iát becserélem. KAQACSONYRA Kedveseinek : észlüesen kflftttAnit ZWICKL L. FESTŐ UCCA Szeaediek találkozó helye az litván Király szálloda SS& Hyiigatf pálraiidTnr mellett) - Telefon (interurbán) 202—48., 294-84. - Stlr^önyoím HOTBTJST Sxoböinf<C drót mérséUelWk. E lapra hivatkozók 20«/o engedményt kapnak Központi tutéa, folyó Hideg-meleg víz, lift, telefonoa »sobák Telfe* Jcomlorl. A izállodéban étterem, kávéház és amerlcan bor •