Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)
1935-11-10 / 252. szám
T935 november TO. DÉÍ MAGYARORSZAC5 11 ezer pengő pénzbirságra és 3 havi fogházbüntetésre itélt a szegedi törvényszék két csempészt (A Délmagyarország munkaiársdtól) Az utóbbi időbem rendkívül elharapódzóit a határcsempészés és a csempészárukkal való kereskedés- Bár a legszigorúbb rendszabályokat lép tették életbe a csempészet leküzdésért, ennek ellenére szinte naponta állítják bíróság elé a jövedéki csalókat- Az elmúlt napokban két romániai cesmpész került rendőrkézreA csempészeket a pénzügyőrt nyomozó alosztály makói szervezete fogta el- akiknél nem kevesebb, mint egy méfrmázsánvi fahéjat. ugyanennyi dohányt és több. mint ezer darab tojásárut foglaltak le a pénzügyőrökA két csempész: Ntvevank<*4ei Gábor és Argyelán János román megszállt területbeli lakosok a szegedi fogház lakéi lettek és gyorsított büntető eljárással kerültek jövedéki kihágás miatt a szegedi törvény«>*k HéA törvényszék Nevevánkovics Gábort és Argyelán Jánost tilos határátfénésért és ézzel kapcsolatosain elkövetett jövedéki kihágásért fejemkrnt 11 ezer pengő pénzbírságra, ezenkívül 3—3 havi fogházra Uclte A 11 ezer, pengő meg nem fizetése esetén 100 pemgőnkint egynapi fogházbüntetésre változtatható átCsaitádmegvében katasztrofális visszaesés mutatkozik az adófizetésben (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Gsanádmegye közigazgatási bizottságának szombati ülésében megdöbbentő adatok tárultak fel az adófizetés csökkenéséről. A pénzügyigazgató jelentése szerint ezév októberében 114.769 pengővel kevesebb volt az együttesen kezelt állami és közadókra a befizetés, mint tavaly ugyanebben a hónapban, az év első iö hónapjában pedig 513.501 pengővel kevesebb, mint áz előző évben. A pénzügyigazgató jelentésével kapcsolatosanTarnay alispán részletesen foglalkozott az ijesztő mértékű adécsökkenósael 8 megállapította, hogy üyen aránya adófizetés csökkenést a vármegyéi élt eerfli károk sem tesznek indokolttá, annyival kevésbé, mert azokban a községekben is tapasztalható csökkenés, amelyekben fagy- és aszálykár nem pusztított. Az alispán megállapítása sierint bekövetkezett Csanádmegyében az adómorál teljes leromlása, az adófizetési készség teljes felbont lása, amelynek kövelkezményeképen' a tavaszi időszakban katasztrófái is helyzet állhat elő. Elején már akadá'yokba ütközik a nyugdijak fizetése, a községek nem tudják folyó fizetéseiké teljesíteni s a vármegyével szemben fennálló kötelezettségeiknek eleget tenni. Az alispán szerint a lerszigorubb megtorló intézkedésekre és erélyre van szükség az adófizetési készség teljes lezüllésének megakadályozása érdekében. Hodi Gvörtfy MMm- ÍS HÍZUPZB!6I»87BPBÍÖ "T.flw Lipót u 1 Vállal síakmáiflba vó<f<> ¡minden mutiVAt. Krttts*<rvp'és d íffiento* meg m utót! Még tart a varrógépek olcsó akciója Elsőrendű kerékpárok gummik és alkatrészek az ismert filléres árakban STANDARD F á (I Í í k«s PHILIPS újdonságai kicsi részletre nálam kaphatók. SPORT-1% GYtRÜFKHOCSIH OÍCSON! génkertskedB — m ucca. D. palota KhuxUn ZXYflác UávépéiíéhUaí <oje»k<*vé< • • Nem ken hozzá cikória V- kg 30 filter. szüli SánODPi^' Gazda és kereskedő Budapest, november. Ülök valamelyik flap egy pesti kávéházban, találkozóm volt valakivel, fehérhajú szép óreg ember megy asztaltól asztalig. Kopott kalapját balkezében tartja, réveteg szemei idegesen pislognak a dohányfüstös teremben. Nem szól egy szót sem, az emberek is hangtalanul veszik elő lapos pénztárcájukat és ki husz fillért, ki tiz«t, ki csak egy kétfilléres nyom az öregúr reszkető markába. Amikor tovább áll, azt mondja a szomszédom: — Tudod ki ez az öregember? Még ót év előtt is övé volt az egyik legforgalmasabb üzlet a Belvárosban. Az apjától örökölte Tekintélyes vagyona volt és üzleti tisztessége közmondássíerüvé vált. Most abból él, hogy a kávéházban koldul.. A Lipótváros uccáiban, ahol évekkel ezelőtt aranyért sem lehetett üzlethelyiséget kapni, lehu zott redőnyökkel busulaak a bezárt boltok. Rajtuk a cédula: „íz á bolthelyfség kfádó..." De bérlő nem akad annak ellenére, hogy a bérek a mélypontra szálltak... Igazi forgalom cSak a hentesüzletekben van. Az emberek tíz fillérért vásárolnak tepertőt és azt eszik meg ebédre. • Autóval jöttém haza minap Bécsből. Útközben, valahol Komárom táján egy kis faluban defektünk támadt fis mialatt a sofőr a kocsi alá mászott, hogy megkéresse a bibét, ráérő Időmben körülnéztem a faluban Észrevettem, hogy az emberek, asszonyok, kék keszkenővel a fejükön, apró fazekakkal a kezükben siettek egy bá* felé Megkérdeztem: ntí Okozza éti • oágy róbáaást Valaki csak ugy félvállról — nem nagyon ért rá, mert ő is sietett — odaszólt, hogy „Suta Tót Péteréknél főznek Oda igyekszünk párázeért.. • Azt mondta minap egy külföldi bankigazgató: — Minden bajnak az oka az, hogy az emberek túlontúl sokat politizálnak. És rengeteg pénzbe kerül a politika. Tessék csak kiszámítási: ha alapul vesszük az!, hogy minden választás — legyen akár képviselőválasztás, akár községi, akár tőrvényhatósági választás, — annyi dollárba kerül, ahány választó rajta részt vesz, mert hiszen kell a pénz a plakátokra, nyomtatványokra és kortésekre, akkor kiszámíthatjuk, hogy milyen sok pénz megy el inprodukttv öélokra. Felmerül a kérdés: honnan veszik a politikai pártok a pénzt? A felelet egyszerű: a kartelek bocsájtják azf szerte a világon a kormányok rendelkezésére. Ámde a karfelek nem altruista, önzetlen jóle vő intézmények ... * Agrária és merkantilizmus... Valamikor két, érdekeiben egymással ellentétes világot jelentett ez a két szó ... Gazdák és kereskedők ádáz ellenségként állottak szemben egymással. Akkor husz forint volt egy mázsa bnza... fis boldog volt a gazda és kereskedő egyaránt.. A gazda eladta a portékáját ós bevásárolt a kereskedőnél. Telt néki péfize bőven a gyerekei iskoláztatására, ködmenre és ciíra szűrre, Csizmára, meg tulipántos ládára az urféai szobába. A* idén « Hortobágyi nagyváSAro», ott voltam magam Is, mindössze egy cifraszürt adtak el. Hatvanöt pengőért... Gyűlést tartottak a gazdák a kereskedők "Mrn és a kereskedelem siránkozott, hogy: mindrr előny csak a gazdáknak jut. Agráriusok és mer kantilisták — a föld megmflvelői és azok, akiiportékával kereskedtek — farkasszemet né/ k És közben gyűlt a pénz a ládafiában és a kpre«kedő boltjában egyaránt. A bankok már n«n akartak kamatot fizetni a betétek után, annyi betét halmozódott össze faluban és városod'»»II Divatos jelszavak röpködtek a levegőben, ék akartak verni a falu és a város között. Pedi» .k okosan gondolkodott, az tudta: egyik sem élhrt « másik nélkül... ...Ma: egyaránt hajótöröttje az életnek kereskedő és gazda . * Volt itt Pesten egy hatalmas cég. Nagy üzletei voltak. Lehet vagy negyven esztendeje, amikor virágzott. Minden valamire való snrokház az övéké volt Pesten. Kereskedtek mindénnel: gyapjúval és búzával, gyolccsal és drágakővel. És ha egy zsíros üzlet akadt, siettek azt kezükbe kaparitani. Ott volt a székháza a régi Gizella-, mai Vörösmarty-téren, a Váci-ucca sarkán. Hallottam a minap, hogy az egyik pesti gyárigazgató tízezer pengőért hozatott egy ritkafajta ölebet a feleségének Párizsból. Külön vagonban jött a drága japán pimes és azon az este, amikor „bevezették a társaságba" francia pezsgő folyt a villában. Ugyanakkor Komárom mellett az emberek páráiéért siettek a szomszédba és tisztes munkában kiöregedett kereskedők koldulásból tengetik szomorú napjaikat. A népkonyhák forgalma nagyobb, mint valaha. Rongyos ruhában járnak emberek, kereskedők és gazdák, faluslak és városiak egyaránt. Mindenki adófizetője a kartelleknek. Magyarországon legolcsóbb az élelmiszer, nincsen ára aimak, amit megterem a gazda földje De a városi embernek még anayi pénze sincs, hogy ezt az olcsó élelmiszert Is megvásárolja Ha külföldiek jönnek el hozzánk, odahaza na polkg beszélnek arról, hogy: Magyarország a tejjel és mézzel folyó Kancán. Elsőrangú étteremben nagyszerű ebédet lehet kapni annyiért, amiért Párizsban, Londonban, vagy Berlinben egy levest sem öntenek be a tányérba. Ámde ne künk annyi pénzünk sincs, hogy ezt az olcsó ebé det megfizessük ... Az emberek tepertőt ebédelnek és virstlit. * Eltűnt az ellentét gazda és kereskedő közó" Az életnek ezekben a fekete napjaiban egymásfá talált a falu meg a város... ... Világégésnek kellett elkövetkeznie, hogy tudatára ébredjen mind a kettő, hogy: nincsen különbség az érdekeik között. Azt hiszem, hogy ebből a megértésből fakadhat osak egy jobb jövő erre a szerencsétlen világra. Pa ál Jób. DROGERIAMAT fórftrosi isléssel, minden icrényftek megfelelőm rendeztem bo és ait telfea, aj, Mse Írtakkal szeroltera fel. — Raktáron tartom a legdivatosabb he'- «s külföldi kftlöalegessfiget, mint gyéayérut, kötszert, qumml- és baby> cikket, kozmetikai és piperecikket stb. NEMECZ DEZSŐ SSS&tó«:
