Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)
1935-11-10 / 252. szám
1935 november 10. D tfl MAGYARORSZÁG A színház és a mozi harca Irla TONELLI SÁNDOR. Nem először írok erről a tárgyról és hihetőleg nem is utoljáira- Mikor tiz-tizenkét esztendeje először irtam a mozi fejlődésének le het őségéiről és megjövendöltem, hogy a néma filmet egy-két esztendő multán a beszélő film teljesen ki fogja szorítani, sokan bizonyára hihetetlenül csóválták a fejüket- És ma. hol vagyunk már Max Lindertől. Psylandertől- Asta Nielsentől. Judextől és a néma film többi nagyságaitól? Eltüntiek eigytől-egyig. akárcsak a tavalyi hé. Ma már azon hitetlenkednek az emberek, ha társaságban azt merem megjósol ni. hogy egy-két esztendő múlva a mai hangos fikn is a néma film sorsára fog jutni: el tűnik a jótékony feledés homályában- A helyét a beszélő, de egyúttal plasztikus és szines film foglalja e], amely tökéletesen azt az e.r zést fogja a nézve-hallgatóból kiváltani, mint ha az élő, eleven ember állana előtteNem lehet csodálni, hogy a filmnek ez a rohamos előretörése és lehetőségeinek szinte a hatiártalamságig való fokozódása igen komoly válságba döntötte világszerte mindenütt a színházakat- Én ugyanis nem vagyok hajlandó a színházak válságát egyszerűen a gazdasági válságnak tuilajdonitan^ és az általános pénztelenségben keresni a színházba nem jáTás magyarázatát- Elsősorban a pénztelenség nem olyan általános, mint aminőnek az érdekeltek az adófelszólamlási bizottságok előtt szeretnék feltüntetni. — ez a megállapítás természetesen fiam Magyarorszára szól. hanem idegen országokra.' — másodsorban miért higyjem, hogy az emberek csakugyan a gazdasági nyomorúság miatt nem mennek színházba, mikor vannak nem is kevesen, hanem sok százan és ezeren. akik tízszer elmennek a moziba, mig egy szinházanenietelre szánják rá magukiat- Sokkal többet adnak 1.' mozira, mint amennyit valaha is színházra költöttek- Mint érv. a pénztelenségre való hivatkozás hamisEgyszerűen a mozi elszívta a színház publikumát Legyünk egészen őszinték, ezt a jelenséget nem is lehet egészen indoko'atlannak tekinteni A mozi s"kat nyújt ós sok olyant nyújt, amire a szinl.áz teljesen képtelen- Az emberek nemcsak olvasni• hanem Idtni is szeretník. ami a világban történik és vonzzák őket a híradók képei- Külföldön vannak már mozik, amelyek egész műsorukat kizárólag híradókból állítják össze és ezek a mozik nem is mentiek roszszul- Meg kell azonban mondani, hogy némileg frissebb képeket hoznak, mint az Szegeden szokásos- Mesterséges és mesterkélt díszletek helyett a mozi adhat helyszíni felvételeket, vetítheti a Riviérát, a velencei Canale Grandétaz amerikai őserdőt, a lillafüredi Palota-szállót, az óceánjáró gőzöst és a robogó gyorsvonatotoda helyezheti darabjának színhelyét, ahová éppen tetszik s még az egysiku felvételnél is képes a valóság illúzióját felkelteni- A müte rem-felvételek mindinkább a szabad térbe helyeződnek át és szétrobbantják a kulisszák és díszletek szűkre szabott korlátait- A mozi térben demokratikusabb, mint a színház- Ugyanazokat a képeket mutatja be Makón, mint Newyorkban és ripacsok helyett a világ legkiválóbb színészeit szerepelteti a legeldugottabb faluban is- Legfeljebb a hangleadás tekintet'."jen lehetnek különbségek- Meg vagyok győződve róla. például, hogy a szegedi Belvárosi Moziban Jan Csillárt, rádiót MFTFÍli fcil '¿rmfár szegedi ozjetóben vásáNKLILUli ball áliEJf<?il rolton! Néhány tájékoztató ár: • «"»igu mo.jern ebédtőcsittár P 11.— Villamos vasaló 3 évi fólállássat . . . . „ 6.80 Állólámpa, modern 3.80 METEOR villamossági és Csii!ár-G'4ilr R. T. _ . . , S»eged. Üzlete: KARASZ IICIA II. r«úiFOKi. 35-74. Kedvező il-érést lelie meh.. toló könyvecskére« havi bflel. Kér/i Jc20 hirahaívnk mcgichlnifae, — Na jó lesz már. Hanem az ollót, ha lenne olyan kedves Pitonyák néni egy kicsit. — Ideadja, s a hajamból lecsippentek a fülemnél. Igy ni. Tudora én a dörgést a nagyurak körül. Nem szeretik a szegényszagot. Az üvegben van még egy halavány cseppecske, azt szétdörzsölöm a ruhámon. Na. Hát mehetek is. — Viszontlátásra Pitonyák néni. — Isten segítse lelkem. Csak ballábbal lépje át * küszöböt. — Jó, jó, tudom már. — Kedvtelve végignézett — a cipőm igy a félhomályban egészen rendes, a fogpor bevált, s az illat!... ragyogó! — Ha délre nem jönnék, akkor már biztosan be is álltam. — Né csak, né csak — azt mondja —, egy kesztyű is jó volna. Adok is. Nézze ez az uramé volt, fehérkesztyfl, mikor a huszonöt esztendőt betöltötte a telepen és bankettezték, akkor vettem. Már az idő megette — s keresgélte elé a ládából —, de ugy kézbentartani azért jó. Mutatós. — Ideadja a kesztyűt. — Köszönöm. Hát viszontlátásra. — Isten segitse — s néz utánam, mig elkanyarodok. A sarokról visszanézek, integet, visszaintek. Jaj, de jó ez a nckikészülődés, mikor az ember igy a karrierje előtt áll. Na aztán, hát végre is ott állok előtte. Az igazgató ur előtt s váltogatok egyik lábamról a másikra, mig felnéz az Írásaiból. — Tessék. — Méltóságos uram — s nyújtogatom a névje gyet. Ezt a néhány sort küldi .. — ez jó, ez könnyed volt, hogy ezt a néhány sort, — ezt a néhány sort küldi őrnél tósása, ha lenne olyan A legújabb TELEFUNKEN rádiókészülékekel díjtalanul házhoz szállítva készséggel bemutatja és rétri készülékét becseréli FONYO SOMA Rftdtó- és villamossági szaküzlete, KHífev ir. 4. Telefon 11-56 Regtfs NAVI MEMBRÁN Lakásán is készséggel bemulatja: NHRKOVICSllM X sza L. kömt 44. Tefefon 30 20 kegyes méltóságod és kegyeskednék... Elvette a névjegyet, átfutotta és maga elé tette. — Ahá, — mondta —, jó, jó. Hát szóval, maga az az izé, akik az izét izélni akarja. — Én vagyok kérem szépen. Végignézett az élesre vizezett nadrágon s fel a fehér kesztyűn, melyet meglóbáztam negédesen — jelezve s mintegy finoman, hogy én vagyok ama valaha jobb napokat látott intellektuell — az arcomon vizslatot végig, sokáig nézte és éreztem, hogy elpirulok a fogpor alatt —, ugy látszik, tetszem neki. — Mi az? — szimatolt. — Maga olyan szagos? — Én kérem? Ééén 1... — Maga, maga Piha, még parfümözi is magát. Ja, kedves barátja az erénynek, igy nem lehet. Itt dolgozni kell, még pedig keményen Itt nem lehet vasalt nadrágban, fehér kesztyűvel, parfümösen sétálgatni. — Méltóságos uram, én ... — Jó, jó az nem u^y van. Én készséggel állok a fiatalok mellé, ugye, de vannak, akik rongyokban járnak. Akiknek betevő falatjuk sincsen . .. de, higyje el, én tudom Én megnézem, hogy kit segitsek. — De kérem szépen, én ... — Na jó, jó. Én jóindulattal kezelem a dolgot ugye — s a névjegyre pillantott —, majd meggondolom. Majd mindenesetre megfontolás tárgyává teszem... Nézzen fel a válaszért, mondjuk ugy... ugy négy-öt hónap múlva esetleg, illetve várjon cs-k, mi van ma — belelapozott a naptárba, — kedd Hát húsvét után nézzen fel. Illetve ugy karácsony elteltével, az a legjobb, püskösd felé mondjuk. — Igenis — és kint voltam Vételkényszer nélküli bemutatja és raktárról szállít ja Csury Ferenc óra-, ékszer- és rádíószaMlz'et, KAKASZUCCA 3. sz Díjtalanul bemulatja: Kelemen Márton cég. 23 Kelemen u. 11. Kapli.'tó Mai<ón ós Csanádvármegyóben Hlll^^eC villamosági vállalatnál ¿'Cl/V JKá* Széchenyi tér 8. Te . 120. Kiepura borzalommal ismerne rá a saját hangjára- A színházban a közönség a jó szinész mellett kénytelen elszenvedni a tehetségtelent is. a mozi ugy válogathatja meg színészeit, hogy csak a legjobbakat mutassa be a közönségnek- A múlt héten valóságos élmény volt például a ..Két király" bemutatása, nemcsak azért, amit Janniugs produkált, hanem a miliő tökéletességénél fogva is. De melyik színház tudná megcsinálni, hogy Frigyes Vilmos gránátosainak összeválogatásánál csupa kétméteres legényt állitson glédába- aminő ez a hires ezred tényleg volt a maga 'dejcben? Mindezeknél és még más okoknál fogva a mozi a színház legkomolyabb versenytársává nőtte ki magát- Hz a verseny pedig a nagyon komoly művészi és közgazdasági természetű problémák egész sorozatát hozza magúval- A szinház világszerte veszedelemben van s ezt a veszedelmet nem lehet felületes és kulturát lan emberek módjára azzal elintézni, hogy a szinház magánvállalkozás, boldoguljon, ahogy tud- A szinház nemcsak magánvállalkozás, ha-