Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-10 / 252. szám

W35 november TO. DÉ!.M AGYÁR ORSZÁG n város és a gazdasági szakértők Fellebbezés a költségvetésben (A Délmagyarország munkatársától.) A város jövő évi költségvetésének tárgyalása alkalmával a közgyűlésen, mint emlékezetes, nagy vita támadt a gazdasági szakértők további alkalmazása ügyé­ben. A pénzügyi bizottság ugyanis törölte a költ­ségvetési javaslatból a két gazdasági szakértő ja­vadalmazására szánt összeget. Dr. Biedl Samu a tétel visszaállítását indítványozta a közgyűlésen, amelynek többsége azonban a pénzügyi bizottság javaslata szerint határozott, kimondva, hogy a szakértők további alkalmazását is feleslegesnek tartja. Dr. Biedl Samu most fellebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez a költségvetési határozat el­len, fellebbezésében a gazdasági szakértők java­dalmazására szükséges összeg visszaállítását kéri. Többek között ezeket mondja a fellebbezés indo­kolásában: — Szeged város földingatlanaiból körülbelül 43 000 hold területet mintegy 16.000 bérlőnek ad állandóan haszonbérbe. A bérlők gazdálkodásának módját, a haszonbéres föld okszerű müvelését a város évtizedeken keresztül nem ellenőrizte, öt-hat évvel ezelőtt dr. Somogyi Szilveszter figyelmét föl­hívta erre és ennek következtében alkalmazott ké­sőbb a város három gazdasági szakértőt, akik fel­ügyeletet gyakoroltak a bérlőlc felett és javas lat­toka t tettek a hatóságnak a hátralékok beszerzé­sére is. A bérlőket viszont hasznos és eredményes tanácsokkal látták el. A gazdasági felügyelők tiszt­jüket kifogástalanul látták el. Kifejti ezután Biedl Samu, hogy a gazdasági felügyelők elbocsájtása irott malaszttá teszi a bér­leti szerződés minden határozmányát, amely az okszerfi mídájkodás és állaftenvész'ós mérvét ál­MERT AZÉRT TART KI ANNYI TELET^ MERT OKMA lapítja meg, mert megfelelő ellenőrzés nélkii' eze­ket a határozmányokat nem igen hajtják majd végre a béri ők. Az ellenőrzés hiányának következ­ménye lesz az is, hogy a gyöngébb minőségű ho­mokföldek kellő gondozás nélkül elveszítik lassan­kint termőképességüket és igy értékesíthetetlen né válnak. Megállapítja, hogy a közgyűlésen előter­jesztett indítványát a város gazdasági ügyosztálya' és ügyészsége egyaránt hely-e'te és igy az indít­vány elutasításának más magyarázata nem lehet, mint az, hogy az indítvány ellen a közgyűlésben helyet foglaló földbérlők csináltak hangulatot, azok, akik az ellenőrzést tehernek tekintik. Mind­ezek alapján azt kéri fellebbezésében, hogy a bel ügyminiszter állítsa vissza a löltségvetésbe a gaz­dasági felfigyelők javadalmazására szükséges 11.200 pengőt. Felhívjuk • n. é. közönség figyelmét, hogy a rádi^ árusítást megkezdtük s mint a csillárnál, ugy rádióban is a legelőnyösebb kiszolgálást biztosijuk Mielőtt vásárol, saját érdekében kérjen tőlünk díjtalan bemutatást. METEOR CSILLÁR GYÁR N 1. szegedi fiókja, Kárász u. 11. Telefon 33—76. „Hamupipőke álmodhatolt ilyen boldogságtól.. A Szegeden járt ös2löndijas amerikai Varga Irén rádióelőadása Magyarországról (A Dclmagyarország munkatársától) A nyá­ron, mint emlékezetes. Szegedre is ellátogattak azok a fiatal amerikai magyarok, akik már az uj hazában születtek és tanulmányi jutalomdíj­ként látogathattak el kivándorolt szüleik régi hazájába- Köztük volt egy fiatal leány. Varga Irén is. aki a közelmúltban érdekes előadást tartott az amerikai rádióban magyarországi impresszióiról- Előadásáról, amelyet a woodsi­dei WWRL állomás közvetített- az amerikai la­pok részletesen beszámoltak- Varga Irén an­gol és magvar nyelven tartott előadásában ezeket mondotta: — Örülök, hogy üdvözölhetem ismét a newyorki magyarságot- Köszönöm hálásan a WWRL állomásnak és a wodsidei ma­gyar óra vezetőjének, Bndrey .Jenőinek­nekem alkalmat ad arra- ho<^v Itt most be­Kézimunhaionaiainh legolcsfflM! Horgolásra, kötésre, ingyen tanitjuk. Paplanfonalak minden szinben. TISZA ÁRUHÁZ­POsDÖkbazár. Kérjük a címre (¡evein! szelhessek, mert nagyon-nagyon sok mon­dani valóm van- Mielőtt elmentem Magyar­országra- mint a második generáció köve­te ós beszéltem a rádión, gondolkodtam, hogy mit mondjak- Mosit. hogy visszajöt­tem; ugy érzem, hogy ez a pár pelre nagyon rövid- Egyszer egy életben adódik minden­kinek az a ritka szerencse> hogy egy ilyen útra mehessen• Valamikor Hamupipőke ál­modhatott ilyen szép boldogságról' amiben nekem most részeim volt- Utaztam, jöttem, mentem, láttam, győztem, illetve nem győz­tem nézni, bámulni, csodálkozni, tanulni, gyönyörködni és amit én erről az útról mondaná akarok. az inkább a második ge­nerációnak szól. ezért megengedik nokieim, hogy hozzájuk angolul beszéllek' mert tu dom. hogy nagyon sokan csak angolul ér tenek­Varga Irán angolul ezután ezeket mondotta: — Lányok, fiuk, kik még sohasem láttá­tok Magyarországot, kik itt szti'ettetek. kik koraifjuságtokban kerültetek ide és nem emlékeztek szülőföldetekre, kik itt nőttetek fel. azt Egyesült Államokban- mindnyájatok­nak. kiknek a szülei magyarok, izenetet. hoztam• Most tértum vissza felejthetetlen látogatásomról, a gyönyörű érdekes- bájos országból- amit én a legkedvesebbnek ta­láltam a hét ország közül ahol jártam• Nem azért mondom, mert magyareredetü vagyok, de mert ez az igazság, amit a világ minden részéből megerősít olyanoknak a vélemé­nye. kik többször is felkeresték a földke­rekség legszebb városát, % Budapestet, hogy gyönyörködjenek világhírű szén«égébem Minden magyar ember és asszony, leány és fiu> minden fa. még a legkisebb fűszál is üzenetet küld nektek­— Nem tagadhatjátok a vérrokonrágot nem lehettek elég büszkék arra. hogy ősei­ttk magyarok voltak• Az a boldogság, ün­neplés. az a közvetlen meleg fogadtatás, amiben minden magyar városban része sültem, minden magyar leánynak, minden magyar fiúnak szólt- Ha tudnátok, mint vártak reátok- mi őszinte szeretettel, mind vágynátok Magyarországba' repülnétek oáa, hogy lássatok mindent, amit én lát­tam­— Most. hogy hazaérkeztem a boldogság és elragdtatás után. kötelességem, hogy te­gyek valamit Magyarországért- Nemcsak az ország szépségeiről óhajtok beszélni» de az ottaini állapotokról iis. Az újságok ut­jfln szeretném feladahomat teliesifceni és főleg cLZ »» Amerikai Magyar Népszava" közvetítésével, aminek csodálatos szünidő­met köszönhettem a pályázat elnyerésével­De mégis, legfőbb kötelességem, hogy fel­hívjam minden magyar leány és fíu figyel­mét: Magyarország segítségeteket várja­Mi. a második generáció, többet tehetünk Magyarország érdekében' mint bárki más­Amerikai barátaink általunk ismerhetik meg azt a csodálatos, jelenleg kicsi országot és segíthetnek nekünk törekvéseinkben, hogy visszanyerhessék elveszített területeiket, mit oly igazságtalanul vett el tőliik a tria­noni békeszerződés- De hogy valódi ered­ményeket érhessünk el, össze kell tarta­nunk és együtt dolgoznunk, nemcsak hatá rozatlan- tétova eszmékkel- de elhatározó cselekvő gondolatokkal; — Magyarország minden részében jár tam; bár teljes egészében láthattam volna a csodálatos Erdélyt és más értékes ellopott területeit, magyar népével, mert igazság szerint a magyaroké az és nem idegeneké A legbensőségesebben kívánom» hr^-v mi­t kor eljön az idő és én ismét átmegy ok Magyarország olyan legyen, amilyennek Istne teremtette és régi tekintélyes helyéi foglali a el újra Euróoa térképén­— Megnéztem a Hortobágyot. valamin! Debrecent, voltam Kecskeméten- a tündér­szép Lillafüreden. # az érdekes Póaset lát tam- a Balaton minden részét'élveztem- A csodás Szegeden fürödtem a szőke Tiszá­ban. ittam varázsos vizéből és _ eszembe jutott az a költői mondás: "Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szive vissza" Ittam belőle, mert magyar vagyok, mart haza vágyom- mert én _ is kii akarom _ próbálná, hogy igaz-e az: Ki a Tisza vizét issza, vá­gyik annak szive vissza •••" Férfi szövetekben JAÜÜ SELYMES BLAU.áruh«. tí^rf

Next

/
Oldalképek
Tartalom