Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-07 / 249. szám

A DÉLMAGyARORSZXG T933 novemBer f. SSíJI Hatapmodel uidons W körut 42. Alakítások gyönyörűen készülnek. Két kisgyermek borzalmas ítiz~szerencsét!ensége (A Délmagyaroszág munkatársától.) A roe­zőkovácsházai csendőrség szerdán reggel bor­zalmas szerencsétlenségről tett jelentést a sze­f edi ügyészségnek. B o d a Imréné, egy mező­ovácsházai özvegyasszony, akinek férje nem­régiben halt meg, szerdán hajnalban órizet­lei ül hagyta két' gyermekét, a 4 éves J á ­nőst és a 2 éves Imrét. A kisebbik fiu az ágyon ahidt, a másik fent tolt már és játszadozott. Anyjuk, amikor el­távozott hazulról, rá ¡ok zárta nz ajtót. A négy­esztendós fiu játszás közben egy csomag gyu­fára bukkant. Gyújtogatni kezdte a szálakat, közben odament az ágyhoz és ott játszott to­vább. Az egyik fellobbanó gyufaszáltól tüzet fogott az ágy és csakhamar hatalmas lánggal égett. A kétéves kisfiú már csak akkor ébredt fel, amikor már későn volt. ösztönösen menekül­ni igyekezett, de a lángok elzárták az útját. A másik sem tudott kimenekülni, mert az ajtó zárva volt. Mire a szomszédok észrevették a szerencsétlenséget, addigra a kétesztendős kisfiú szénné égett, a másik súlyosan megse­besült. Az eljárás megindult a gondatlan anya ellen. A tífusz Fontos adatok a szegedi járványok terjedésérdi (A Délmagyarország munkatársától) Két ér dekes orvosi előadásit tartottak szerdáin dél­után a bőrgyógyászati klinika előadótermében, ahol nagyszámú közönség gyűlt össze- Az első előadó dir- Ivanovics György tanársegéd volt. aki a virus Ill-mal végzett tenyésztési kísérle­teit ismertette. Nagy felkészültséggel vázolta a vírus különböző hígításainak hatását a here­szövet-kulturákra- A fontos kutatások eredmé­nyeit nagy érdeklődéssel hallgatta az orvoskö" zöraség­Ezután dr- Hernádi Mihály tanársegéd tartot­ta meg előadását a szegedi tífuszjárványokról­Bevezetőben hangoztatta, hogy az utóbbi éveik­ben fokozottabb mértékben indult meg a tifusz­ellemi küzdelem- A statisztika szeriint az euró­pai államok köz-ül Magyarországon a legna­gyobb a tituszmegbetegedések száma. különö­sen Miskolcon. Debrecenben és Szegeden a Leg" gyakcrlbb ez a betegség- Adatokkal igazolta, hogy az árvíz utáni időkben akkor volt a leg­nagyobb a tifuszmiegbctegedésdk száma, ami­kor az első vízvezetéket építették• 1905-ben elkészítették a modern vízvezetéket, ami jelen­tősen csökkentette a megbetegedések számát Javult a helyziet az ártézd kiutak fúrásakor is­ii világháború idején nem volt emelkedés> ami a gyakori oltásoknak tudható be­— Szeged higiénia szempontjából — folytatta dir- Hernádi — nem a, legelőnyösebb helyzet ben van• Higiénikus területnek Szegeden csak a körúton belül lévő városrész mondható; ttt megfelelő a vízszolgáltatás és a csatornaháló­zat is ki van építve- A körúton kivill lévő te­rület teljesen falusi jellegű• a telepeken pedig szomorúak a, közegészségügyi viszonyok- A tanya sincsen jój ellátvaj de ez másképpen bí­rálandó. mert elszigetelt. 1922-től 193Mg egyes éveiktől eltekintve rohamosan emelkedett Szegeden a tifuszmegbetegedések száma 1932-ben volt a legnagyobb a megbetegedések száma: 381- Az 1935- év azonban előrelátható­lag túlhaladja ezt a számot, november Hg 362 megbetegedés fordult elő Ezután megmutatta, hogy a város melyik részében a leggyakoribb a megbetegedés­A legtöbb bacillusgazda a Mórává­rosban> különösen a Répás-uccdban. a rókusi iskola környékén és a Rok­kant-telepen van­1929-től 1935-ig kerületenkimt ez volt a betegek száma: 1:101, 11:101. 111:136. IV:167, V:163. VI: 183. VI1:248- Újszegeden, a telepeken és a tanyán 725 beteg volt hait év alatt- A betegek­nek körülbelül 7-8 százaléka hált meg­A tífuszt a gyümölcs- és a nyeTsételeken kí­vül különösen a légy terjeszti- A betegség to­vábbterjedését akkor lehet a légi óbban mer akadályozni, ha a beteget elkülönítik, nem oda­haza ápolják, harnem a járványkórházba viszik­Ebből a szempontból talán Szeged a legelldtla­nabb az országban- Vam jáirványkóirháza. amelyben azonban mindössze 20—25 beteget lehet eíhelyezni. de ezek sincsenek állandó orvosi fel­ügyel ef alatt­Ezután arról beszélt- hogy az Időjárásnak Is nagy szerepe van a tifuszbetegséírre: a meleg, száraz nyár és a hossz«, szétp foz igen ked­vez a tifuszbacillusoknak- A betegek legna­gyobb része 30 éven aluli' feltűnően sok a férfi közöttük, főleg a szegényebb néposztdly ban Rendkívül fontos volna, ha a tifuszelleni ol­tásokat szisztematikusan alkalmaznák­A piaci helypénzekhől a városnak nem lehet jövedelme * A revíziós tervezet ügyeimen kivOl hagyja a forgalmi és gazdasági szempontokat (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­rosházán legutóbb ad-hoc bizottság tárgyalt — mint ismeretes — a piaci helypénzek re­víziójáról. A helypénzek kérdésével a no­vemberi közgyűlés foglalkozik, ebben a hó­napban dűlőre kell vinni ezt az ügyet, mert a most érvényben lévő szabályrendelet érvé­nyessége ezév végével megszűnik, 1936-ban az uj szabályrendeletnek kell életbe lépnie. A helypénzek revíziója élénken foglalkoz­tatja az összes édekelteket. A kereskedelmi és iparkamara nemrégiben elkészítette javasla­tát, amely érdekes elvi észrevételeket tartal­maz. Tekintettel a helypénzek revíziójának nagy fontosságára, ismertetjük ezt a tervet A javaslat elsősorban hivatkozik a keres­kedelmi minszternek arra a megállapítására, amely kimondja, hogy a helypénzjövedelem csak a vásár­tartással járó kiadások fedezésé­re szolgálhat és a helypénzdijak­ból a városnak nem lehet jöve­delme. Ennek érdekében a helypénzdijakat minden­kor az előző 3 évi helypénzdij bevételi és vá­sárfenntartási kiadásainak összevetésével kell megállapítani, de figyelemmel kell lenni a vidék forgalmi és gazdasági körülményeire is. Megállapítja a kamara, hogy a város hely­](énzszabályrendelet-tervezete figyelmen kivül hagyja a törvényes rendelkezéseket és a ren­delet ellenére nem az előző három év folyamán elért bevételeket veszi figyelembe. Nincs te­kintettel a tervezet a termények és termékek mai árszintjére sem. lényeges drágítást kiván keresz­tülvinni a város tervezete a je­lenleg érvényes egyes di¡tételek­nél.' Nagymérvű aránytalanság mutatkozik az egyes tételeknél, például egy kotló alja pely­hes csirke után (25 drb) anyával együtt 1.08 pengő volna a helypénz, egy egynegyed négy­zetméteres helyfoglalás mellett, mig 3 ló, vagy 3 szarvasmarha, bivaly helypénzdija összesen 96 fillér volna. Ugyanezen pelyhes állatok után fizetendő őszedért a panorámák, cirku­szok, állatseregletek és hasonló mutatványo­sok 22 négyzetméteres területet vehetnek igénybe. A javaslat szerint a díjmegállapítás a mi­iéi juMOotib bewétoi érdekében '¡gyeimen kivül hagyja a forgal­mi és gazdasági szempontokat és több esetben súlyos adó jellegével bir, ami­kor az érték 25 százalékát is kiteszi. — Nem ad módot a tervezet — mondja a kamarai javaslat — a szabadtéri játékok és hasonló fontos közcélú alkalmak rendezésé­nél a helvdijmentességre. Arra esetenként mi­miniszteri rendelet alapján szabályrende­let-módosítás volna szükséges. Nem tesz le­hetővé a tervezet az átalányozást sem, ami pe­dig az érdekeltek és a város szempontjából is kívánatos volna. A helydijak hangulat szerint, becs­lés utján vannak a tervezetben meg­állapítva, semmi adatszerű tám­pont sincs, hogy az egyes árusítási nemek mekkora oe­vételt eredményeznek. Teljes újításként je­lentkezik a tervezetben a helypénzszedési jog haszonbérbeadása, amely ellentétben van a törvényes rendelkezésekkel. — Különös értéket tulajdonítunk — mond­ja a kamara javaslatában — a szegedi ipar­testület azon javaslatának, hogy a javadalmi hivatal, esetleg különböző szinü, vagy szöve­gű helypénz-bárcák használatával készítsen statisztikát arranézve, hogy az egyes fontosabb árusítási módok, illetőleg cikkek szerint ta­gozva mekkora bevétel származik a helypénz­dijakból. Ezen adatok birtokában lehetne csak a városnak a helypenzdijak megállapi­tásával közérdekű gazdaságpolitikát űzni. R Ren^ezil-pályeudvaron feltörtek egy vagont és elvittek két zsák lisztet (A Délmagyarorszdg munkatársától) Szer­dára virradó éjszakán vakmerő tolvajlást kö­vettek el ismeretlen tettesek a Rendező-pálya­udvaron- Több vagon liszt állott a pályaudvar egyik mellékvágányán- A tolvajok az egyik va­gont éjnek idején feltörték és abból két zsdk Usztet elvittek- A lopást reggelre kelve fedez­ték fel- Valószínű. hogy a helyszínnel ismerős egyének követték el a tolvajlást. csakis olyanok juthattak a vagonok közelébe, akik isimerősök a Rendező-pályaudvaron- A rendőrség ezen a nyomom indult el. reméli, hogy rövidesen sike­m «Hotani a tettesedet­Megtört szívvel jelentjük, hogy jó fér), apa, após és vő Ferericzy Mátyás ny. rentiürkspittny életének 74-ik évében csendesen el­hunyt. Temetése folyó hó 7-én d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temető ká­polnájából a családi sírboltba. özv. Feienczy Mátyásné és családja

Next

/
Oldalképek
Tartalom