Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-22 / 262. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1935 november 22. A legnagyobb szaltrlk TlgfAléli r" Istenek a tilosban sz^henyi. keHetit: segítségükre sietni. Mint ahogy Árpádházi szent Erzsébettel is csoda történt, amikor rózsákká változott át az az élelmiszer, amit a szegényeknek akart vinni, talán a romboló és bűnöző ifjak irattáskájában is kövekké változott át az a sok puska, szemináriumi jegyzet, kérdés-feleletekbe komplikólt tudományos mü, amit komoly tanulmányaik folytatósára magukkal vittek. S végül még egyet. A főkapitány ur nyilatkozata másként értékeli a Délmagyarország kiadóhivatala előtt jelenvolt rendőrök tevékenységét, mint amilyen értékelésben ezt a tevékenységet — lucus a non lucendo —, mi részesítettük. Mi jelen voltunk, a főkapitány ur nem volt jelen, a főkapitány ur értesülését azoktól szerezhette, akiknek tevékenysége, vagy tétlensége ellen mi a nyilvánosság előtt panaszt emeltünk. Annák a meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy e tekintetben nem eléggé megbízhatóak a főkapitányhelyettes ur hírforrásai. l/gy gondoljuk, a főkapitány Helyettes ur allg&a mellőzheti a vizsgálat elrendeléséi azokra a tényekre és mulasztásokra vonatkozóan, amikei mi szóvá teltünk. Lesz módunkban bizonyítékokkal is szolgálni átlátásaink igazolására. S &a ez a vizsgálat véget fog érni, ugy gondoltuk, a főkapitány helyettes ur mai nyilatkozatának ténybeli feltevései is meg fognak dőlni. TartozunJc annyi tisztelettel az egyetem ezIdei rektorával szemben, hogy megjegyzés nélkül ne hagyjuk az ő nyilatkozatát sem. Azt kell hinnünk, hogy a rektori hivatalban van mér egy blanketta, amit a mindenkori rektor urak az egyetemi tüntetések után kitöltenek és közzétesznek. Mert ezt és igy, ezzel a beállítással és ezekkel a szavakkal és — bocsánatot kérünk az általánosításért, de •— ezzel a hatással elmondotta minden rektor ur — minden tüntetés után minden hatás nélkül. Me g ü t köz é s s e 1 veszi tudomásul a történteket, — kezdi nyilatkozatait a rektor ur. Engedelmet kérünk, de eddig mi csak egy megütközésről tudunk. Amikor a szegedi egyetemi ifjak irattáskájából kikerült kövek ütköztek meg a kiadóhivatalunk, esetleg más helyiségek ablakaival. Ez megütközés volt. de az a megütközés, aminek tényei nincsenek, az a megütközés, ami &fiiást nem kelt, megfélemlítésre nem alkalmas, ami csak arra fó, hogy egy refrénszerüen visszatérő nyilatkozat megszokott, — pardon, sablonos bevezetője legyen, az, méltóságos rektor ur, nem igazi megütközés. Az sokkal igazibb megütközés volt, amikor a kövek és az üvegtáblák ütköztek össze. Nagyon fonák dolog lenne, ha a tisztánlátás szükségességéről mi tartanánk előadást az egyetem kitűnő szemészprofesszorának, aki bizonyosan tisztán látja az eseményeket, tisztán látja azok okait is, csak a sablon kényszeríti arra, hogy — aki olyan megindítóan emberi szavakat tud máskor találni, az most ne hagyja el a kitaposott ösvényt még akkor se, amikor az sem vezet el a bűnös szenvedélyek megfékezésére s rombolás vágyának lecsillapítására. A rektor ur azt igéri, Hogy eljárást fog indítani azok ellen, akik a rombolásban résztvettek. Mély tisztelettel ajánlkozunk arra, f>ogy adatainkkal és bizonyítékainkkal ennek a dicséretes elhatározásnak megvalósításában segítségére leszünk. A rendőri nyomozás eredménye mellett talán nem lesz felesleges egyéb adatoknak és bizonyítékoknak beszerzésére és mérlegelésére is kitérni, mert bár meg sem engedjük annak feltevését, hogy a rendőrség a bűncselekmény tetteseinek kiderítésében ugyanolyan magatartást fog tanúsítani, mint amilyent a bűncselekmény elkövetésérvéi tanúsított, mégsem látszik feleslegesnek, hogy minden rendelkezésre álló adatra és minden beszerezhető bizonyítékra terjeszkedjen la az egyetemi hatóság vizsgálata. S ha egyszer komoly vizsgálat komoly eredményeivel kell számolniok a rombolóknak és ablakbeverőknek, akkor — azt hisszük —, sokkal nag^£>bb biztonságban lesznek az ablaküvegek és kirakattóblák, mintha sablonnyilatkozatok és atyai figyelmeztetések keresik a későn születő okokat és magyarázzák a felindul'ságok zavaros forrásait. Epebaiokat ti (epehólyaghurut, epekő, epehomok) GYÓGYÍTJA a jászkarajenői MIRA glaubersó? gyógyvízzel tarfolt Ivókúra. Kérdezze meg orvosát 1 A miniszterelnök a kormányzónál Budapest- november 21- Gömbös miniszterterel nök csütörtökön délben kihallgatáson jelent meg a kormányzónál- A kihallgatáson, amely közel 2 óra hosszat tartott, a miniszterelnök időszerű kormányzati kérdésekről tet Mentést az államfőnekonozűne mínüi haiMmiiiban ma e»te vegyes halból főzött halászlé! Abonenseket vállal és kihordást is eszközöl. Pusztaszeri (Püzsin) Miklós halászcsárdája, Szentháromság ucca 3. szám. Válság a Bleriot-gyárban VS ' ' * . Pdris• november 21- A Blerlat-repülőgyár beszüntette fizetéseit A gyár a munkások kifizetését is elihaflasztMta- A Bleriot-gyártjan többezer munkás dolgozott- A világháború alatt a gyár mintegy 10 000 rep,",1"'v*r>"f v^ctHoW. Végétért a parlamenti borvita Megkezdték az orvosi kamara felállításéról szóló javaslat tárgyalását Budapest, november 21- A képviselőház csütörtök délutáni ülésében Korniss Gyula elnöki ésével megkezdte a bortörványjavaslat részletes tárgyalását- Előbb az általános vita során benyújtott határoeati javaslat felett döntöttekA határozati javaslatokat a többség sorban elutasította A részetes tárgyalás során a címnél Schanal Károly szólalt fel és Czirják Antallal polemizált Nem rontott neki a vendéglős iparnak — mondottaA Ház az előadó kisebb módosító indítványával fogadta el a C- 17-. 28- és 39- szakaszokat, a közbensőket pedig változatlanul- A 45- szakasznál Huszár Mihály megemlékezett arr<& hogy régebben a magyar borok itthon és külföldön is. mint gyógyszerek voltak Ismeretesek- Helyesli, hogy a tokajit és szomorodnit bevették a magyar gyógyszerkönyvbe, csodáikozák azonban- hogy nincs márka a gyógyszerészieknél eladásra kerülő tokaji boronA Ház a további szakaszokat elfogadta és ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is letár gyaltoaNapirend saWnt az orvost rendtartásról szóló javaslat következett, amelyet Végváry József előadó ismertetettAz előadó történelmi visszapillantást vetett az orovsi nemd szervezkedésére- Hangsúlyozta, hogy a létesítendő orvoskamarák az autonómia elvén alapulnak, a kénysz>eri*ő tagság alapján. az államhatalomnak csak a szervezési kérdésekben van beavatkozási jogaA vita első szónoka Csehszombvfi László volt. aki annak a vélem ónynék adott kifejezést, hogy az orvoskamarát másmilyennek kénzplte az orvostársadalom Rámutató'* az orvosoknak a társadalom életében betöltött fontos szerepére, nam kívánják az orvosok a kamara felállításánál. hogy egyoldalú orvosérdekek érvényesüljenek. mert hiszen nem a társadalom van az orvosért, hanem az orvos a közért Az orvostársadalom megélhetési vis^rivainak a }avitására megoldást lát- A biztosító intézetek reformját. a fizetéstelen állások áljazdsos állásokká váló átaalkitását és az orvosok cégszerű telepítését Alföldi Béla szerint a javaslattal az oryostái' --'dalomnak sok évtizedes kívánsága válik valóraRuppert Rezső a .Ház hozzájárulásával beszédét a legközelebbi ülésre halasztót*«A javaslat tárgyalását pénteken délután 4 órakor folytatják-