Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-15 / 256. szám

1935 november 16. D£f. MAGYARORSZÁG 15 Epcbaiokaí fi (epehóiyaghurut, epekő, epehomok) GYÓGYÍTJA a jászkarajenői MIRA glaubersós gyógyvíz­zel tartott ivókura. Kérdezze meg orvosát! Hirek Az idö A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Kelet-délkeleti légáram­lás, az ország nyugati felében kevés eső le­hetséges. Erős éjjeli fagy, különösen kele­ten. A nappali hőmérséklet alig változik. Elsőrendű kárpitosmunkák SZEDRESINEl készítő a« ja tíMsa Srent Mihály ucoa 1. (Fodor 11. sarok.l A Szövetkezel! Városi Balpárt választói gyűlései 16-án, szombaton este fél 8 órakor a Kovács­vendéglőben (Brűsszeli-körut és Sándor-ucoa sa­rok), előadók: dr. Fodor Jenő, dr. Kasza Fe­renc, Becsei László, Dobó Ignác, dr. Kerschí Ferenc, Wolf Miksa, dr. Berkes Pál, dr. Valen­tiny Ágoston és Lájer Dezső. 17-én, vasájnap délután fél 5 órakor az Albert­vendéglőben (Pilie-ucoa és Tabán-ucca sarok), előadók: dr. Palócz Sándor, Czöndör József, dr. Singer István, dr. Bodnár Géza, Dáni János, Vö­rös József, Juhász György és Lájer Dezső. — A közigazgatási bizottság szombaton dél­nlán tart ülést Megirta a Délmagyarország, hogy a közigazgatási bizottság péntek délutáni ülését más időpontban tartja meg, tekintettel arra, hogy ebben az időben tartják meg irodal­mi délutánjukat a Szegedre érkezett erdélyi írók. Bárányi Tibor főispán a polgármes­ter előterjesztésére ugv határozott, hogy a köz­igazgatási bizottságot szombaton déután négy órára hívja egybe. — A Dugonics-Társaság vasárnapi felolvasó filése. A Dugonics-Társaság november 17-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart a kö­vetkező sorrenddel: Szalay József: Elnöki megnyitó. T o n e 11 i Sándor: József nádor ko­ra, Sík Sándor alelnök: A lira esztetikája, vi­téz dr. József Ferenc főherceg: Költemé­nyek, — Részlet az Áfium cimü színdarabból. — Előfizetőink figyelmébe. A vasárnapi lap­pal egvidejüleg kikézbesitettünk előfizetőink­nek egy kis nyomtatványt azzal a kéréssel, hogy azt kitöltve kiadóhivataunkba .beküdeni sziveskedienek. Erre a kis nvomtatvánvra azo­kat az adatokat kell feljegvezni, amelvekre az élet- és balesetbiztosítási kötvények kiállításá­hoz vam szükség. Arra kérjük tehát előfizetőin­ket, hogv ezeket a nvomtatvánvokat most már kitöltve hozzánk beküldeni, vagy a lapkihor­dónak átadni sziveskedienek. — Dr. Tonelli Sándor előadása az AUKE-ban. Dr. Tonelli Sándor szombaton este 9 órakor az AUKE helyiséffében (Klauzál-tér 5.) előadást tart »A divat története« címen. Az előadásra belépő­díj nincs, ven déleket szívesen lát az egyesület. — Istentisztelet a zsinagógában pénteken dé.1­irtán fél 5 órakor. Hétköznapokon istentisztelet reggel fél 7 és este fél 5 órakor, a népiskola he­lyiségében. — Tiltakozó gyűlés az OTI-tartalékok fel­használása ügyében. A Szegedi Szakszervezeti Bizottság 17-ón, vasárnap dé'előtt fél 11 órakor az ipartestület, nagytermében tiltakozó gyűlést tart. Napirend: A munkásság helyzete a Társa­dalombiztosítóban Előadók: dr. Valentiny Ágos­ton és Vörös József. — MUNKAKÖZVETÍTÉS. Állást kaphat a Ha­tósági Munkaközveti'Míban: 150 fakitermelő mun­kás Dunántúlra, 1 könyvelőnő, 5 szabósegéd, 1 borbély vidékre, 2 villanyszerelő, 1 órás vidékre, ft vésnök és 1 villanyszerelő. — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyo­mor - és bélzavarok, máj- és lépduzzadás, a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gyakori feltolóaása, hát- és derékfájás ellen a termeszetadta „Ferenc József keserűvíz, ki­sebb adagokba elosztva, naponta többszőr be­véve, hathatós segítséget nyújt — Megoldódott a gyanús haláleset rejtélye. Megirta a Délmagyar ország, hogy napokkal ez­előtt gyanús halálesetről tettek jelentést a szegedi ügyészségnek. Pintér Imre csongrádi gazdát agy­burokvérzéssel szállitották a szentesi közkórházba, ott nemaokkal később meghalt. A szegedi tőr­vényszék vizsgálóbírója elrendelte a holttest fel­bonoolását és ezt tegnap foganatosították a vizs­gálóbíró jelenlétében. A boncolás során megálla­pították, hogy Pintér Imre halálát agyburokvér­zés okozta, ezenkívül a gazdálkodó koponyaalapi törést és csontrepedést szenvedett. A sérülések­tompa tárgytól eredő ütésektől származtak. Az ügyészség intézkedésére a rejtélyes haláleset ügyében széleskörű nyomozás indult, a csendőr­ség tegnap este őrizetbe vett két tanyai fiatal­korút, akik alaposan gyanusithatók azzal, h< a fiatal gazdát leütötték. A nyomozást folytatj, — A „Táncoló város'« nagy operett! — Szombaton szabadult ki a Csillagból, másnap ismét lopott Jó fogást csinált tegnap reggel a mártélyi csendőrség. Lefüleltek egy GiTa István nevü szegvári illetőségű 25 éves fiatalembert, aki lopott baromfiakkal kerék­páron útban volt Szeged felé. A csendőrök iga­zolásra szólították fel a fiatalembert, aki rö­vid kertelés után beismerte, hogy nemcsak a baromfit hanem a kerékpárt is lopta. A nagy­stílű tolvaj szombaton szabadul ki a Csillag­börtönből, ahová lopások sorozata miatt ke­rült és hazatérőben követte el az ujabb bűn­cselekményeket. A fiatalembert a nyomozás lefolytatása után ismét Szegedre hozzák. Hánv manyar él a v'ifigon i-' Az Egyetembarátok Egyesülete rendezésében csütörtökön délután az egyelem aulájában dr. vi­téz Nagy Iván miniszteri titkár tartott előadást „Hány magyar él a világoe?" dmmel. Dr. Ereky István egyetemi tanár szavai vezették be az elő­adást. Nagy Iván bevezetőben az egyes államok népszámlálási módozatairól szólt Megemlítette hogy Délaraerikában hwngáris néven ismerik a magyarokat és — cigányokat — Az a magyar tömeg — mondotta —, amely annakidején bevándorolt a Kárpátok medencéjébe, mitegy 500.000 főre tehető. A legtöbb színmagyar egyes dunántúli megyékben van és az Alföldön. Mátyás király ideiéig szépen fejlődött a magyar­ság, ekkor körülbelül négymillió volt a száma. A török pusztítások következtében apadás mutat­kozott II József idejében az ország 39 százalé­ka, 1869-ben 45 százaléka, 1910-ben 54.5 százaléka volt magyar. A csonka országban a lakosság 98 százaléka magyar anyanyelv«; 2 százaléka a la­kosságnak nem beszél magyarul. Ezután a megszállt területeken élő magyarok számát ismertette. 420 ezer magyar ember hagyta el a megszállt területeket és telepedett le a cson­kaországban. Ezr'án azokról a visszaélésekről be­szélt, amelyek az utódállamokban történtek a nép­számlálások alkalmával. Az adatok ls megcáfol­ják a nemzetiségek önrendelkezési jogát. Minden elnyomás ellenére azonban a vezető elem a ma­gvarság, a lakosság 54 százalékát teszi ki 1851-től 191 S-ig 1,300.000 magyar vándorolt ki Amerikába, A legutóbbi népszámlálásból kitűnt, hegy ai Igys­sült Államokban 600 ezer magyar él. Kanadában 48 ezer, Brazíliában 40, Argentínában 10 «jer ma­gyar lakik. Ezután az európai államokban élő n»a gyarók számát Ismértéttá Európában az utódálla­mok kivételével, 00—95 ez«r magyar él Szovjét­oroszórszágban állítólag 20 ezer magyar lakik. Az egésa világon összesen 12,370.000 magyar él. Az előadásért dr. Ereky István mondott kö­szönetet dr. vitéz Nagy Ivánnak, akit melegen megtapsolt a közönség. Alberti S. nyilatkozata Alberti S. néhai férje, Holtzer Gyula védel­mében sajtópert Indított ellenünk. A sajtópert kö­rülbelül két héttel ezelőtt felmentésünkkel fejezte be az elsőfokú bíróság. A felmentés részünkre nem Holtzer Gyulával, hanem Alberti S.-val szemben volt elégtétel, hiszen a békés hajlandóságú, csen­des szavú Holtzer Gyulával soha semmiféle vi­tánk, vagy bajunk nem volt... A törvényszéki tárgyalásról, amely — ismé­teljük — felmentésünkkel végződött, tudósítást ir­tunk és Alberti S. ugy találta jónak, hogy most a tudósítással kapcsolatosan kötekedjen velünk. Be­küldött tehát — helyreigazítást A helyreigazítás! jogot törvény szabályozza. Alberti S. erre a tör­vényre hivatkozva, kérte a helyreigazítás közzété­telét, ugy véltük tehát, nekünk is van jogunk a törvénvadta felhatalmazással élni s a rektifiká­ció közlését, miután egyetlen törvényes kellékkel sem rendelkezett, megtagadtuk. Erre Alberti S. •szakított a — törvénnyel s ahelyett, hogy a sztorin te Jogszerű nyilatkozat közzétételére birói Ítélettel köteleztetett volna bennünket, elment nyilatkozni — persze, ellenünk más lapok nyílttéri rovatai­ba. A törvényszéki tárgyaláson, amikor már min­den mérték betelt, az elnök figyelmeztette Alber­tit, hogy kivezetteti, ha megmukkan. Ilyen eszköze legföljebb még a tanítójának lőhetett vele szem­ben a zsidóban. Nekünk nincsenek fegyelmezési eszközeink. De rá ismerünk. A prózájába ép olyan nehéz behatolni, mint a verseibe. Annyit mégis ki­hámoztunk a kusza sorokból, hogy még mindig fáj neki, hogy néhai Holtzer Gyula egy üres üzlethe­lyiségéit két ízben a szabadtéri játékoknak, egy üres helyiség kirakatán egyizben a Dél Magyarország­nak kölcsön adta. Bért Holtzer Gyulának nem fi­zettünk. De Alberti S. emlékezzen vissza jegyren­deléreire, kétórás telefonbeszélgetéseire, tanulmá nyálra, versedre. Ha ez se volt drága bér, akko» nem tudjuk, ki fíziet sokat a kontinensen. December közepe táján hoiít meg a dúsgazdag Holtzer Gyula. Január közepe táján történt, hogy a koldusszegény Holtzer Dániel felkereste dr. Széli Gyulát," Alberti S. jogi képviselőjét és kérte, hogy adják kii neki elhunyt fivére bundáját Dr. Széli Gyula készséggel továbbította nyomba« a kérésrt, de Alberti S azt váüaszotla, hogy „a bun­da a hagyatékhoz tartozik." Mint az emberi élet erkölcstanának egyik do­kumentumát mondtuk el ezt a kis esetet, mert Al­berti S. nyilatkozatában hivatkozott az újságírás erkölcstanára, velünk szemben, akiket éveken át halmozott el hossziu látogatásaival, kitartó tele­fonbeszélgetémivel, még kitartóbb verseivel és még hosszabb cikkeivel. Alberti S. jelentékeny egyéniség. Ezzel tiszta­ban vagyunk. De az ügy jelentéktelen Megvilágí­tásától néhány adatunkat tovább most már még sem vonhattuk el, tárgyaláson ls, sajtóban is any­nyit beszélt róla Alberti S. — Ballá Jenő síremléke. A Magyar Újság­írók Egyesülete szegedi osztálya csütörtökön délután dr. Szilágyi Béla elnökletével ülést tartott, amelyen Erdős Árpád hírlapíró in­dítványa alapján egyhangúlag elhatározta, hogy méltó emlékmüvet állit nemrég elhunyt diszelnökének, Bal la Jenőnek eddig még jel­telen sírjára. A síremlék költségeit az osztály társadalmi gyűjtés utján fogja előteremteni és gondoskodik arról, hogy a síremléket az el­hunyt halálának első évfordulóján felavathas­sa. A szegedi újságírók bíznak abban, hogy Szeged társadalmában megértő társat találnak mozgalmukhoz. Balla Jenő több, mint négy év­tizeden keresztül szolgálta a város kulturális érdekeit x Cukorbetegeknek Tresfarin tápszerek Már­kusnál. — Adományok az elhagyott árvák részére. He­gedűs Antal árvaszéki elnök által az elhagyott ár va gyermekek részére indított akcióra a kővetke­ző adományok folytak be: Nenfeld Sámuel 10, dr Reis Sándor 2, Domán Mátyás 1, Szécsén J. 2, Ti­sza-szálloda 5, Müller Imre 3, dr. Pálfi Zoltán 3. Dékány István 2, Haziai Altalános Biztosító 2, dr Leitner Viilmos 2, Daróezn Pál 1, dr. Regdon Ká­roly 1, dr. Széchényi István 1, Szeged 1. posta­hivatal személyzetének adománya 12 40, dr Ruí.b­nyák István 5, dr. Sirahich György S. Epsttón Hu­gó 2. Kettlng Lajos 2, Fleiszíst Dezső i, dr. Lőbl Sándor t, Gyulai Jenő 1, dr. Nagy Samu 1 pengő — Zenét, kulturát, szórakozást ad önnek ha­vi 8 pengőért a Meteor Csillárgyár rt. rádió­osztálva (Káráíz-ucca 110, ah°' Örion-márká* rádiók már havi 8 pengős részletre is kapha­tók

Next

/
Oldalképek
Tartalom