Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-15 / 256. szám

1935 novemHer 15. DP' MÄGYAROR^XP 3 A szegedi egyetem csütörtökön Gnnepélyes külsőségek közölt díszdoktorrá avatta dr. Szalag Józsefet „4 polWkai szabadságot ideg-őréig lehet guzsbakötni, de a szelle­mivel csak az a dikialura hozható kapcsolatba, ame.yel ö maga gyakorol" (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetem ünnepi díszközgyűlés keretében avatta fel csütörtökön délben századik diszdoktorát, dr. Szalay József ny. kerületi főkapitányt, a Dugo­rirs-Társaság elnökét. Az ünnepélyen nemcsak Szeged társadalmának és közéletének vezetői je­lentek meg, hanem képviseltették magukat a kör­nyékbeli városok, az irodalmi társaságok is. A vendégek soraiban ott láttuk dr. Glattfclder Gyur la püspököt, Nagyszombithy Miksa altábornagy­vegyesdandárnarancsnokot, Bárányi Tibor főis­pánt, dr. Palfy József polgármestert, Láng-Mi­ticzky Ernő táblaelnököt, dr. Zombory Jenő fő­ügyészt, Raskn Sándor apátplébánost, Fekete Ipoly piarista tanárt, dr. Buócz Béla főkapitányhelyet­test, dr. Pap Róbertet, az ügyvédi kamara alel­nökét, a szegedi rendőrtisztikar, valamint a vi­déki főkapitányság tiszti küldöttségét. Hódmező­vásárhelyt dr. Endrey Béla polgármesterhelyettes, Békéscsabát dr. Jánossy Gyula polgármester kép­viselte. Résztvettek az ünnepélyen a Szegeden tartózkodó erdélyi irók, a diákszervezetek kül­döttségei, valamint a Dugonics-Társaság tagjai. Tizenkét óra után vonult be az egyetem ta­nácsa dr. Ditrói Gábor rektor vezetésével. A rektor óz ünnepi közgyűlés megnyitása után bejelentette, hogy az egyetem bölcsészettudományi kara elő­terjesztést tett dr. Szalay Józsefnek az irodalom ás a kultura müvelése körül szerzett kiváló ér­demei elismeréséül a bölcsészettudományok tisz­teletbeli doktorává való felavatására, Dr Zolnai Béla, • bölcsészeti kar dékánja ismertette ezután az előzményeket. Elmondotta, hogy a mull év ja­nuárjában dr. Sik Sándor és tiz kari professzor aláírásával indítvány érkezett a bölcsészeti kar­hoz, hogy avassa honoris causa doctorává dr. Szaiay Józsefet, aki hosszú évtizedek értékes kul­turmunkájáva! kiérdemelte ezt a kitüntetést. Az indítványozók utaltak az egyetemnek arra a tö­rekvésére is, hogy minél intenzivebben bekapcso­lódjék Szeged és az Alföld kulturális életébe. Sza­lay József diszdoktorsága ezt a törekvést is do­kumentálja. Zolnai dékán ezután Szalay József tudományos és irodalmi, valamint irodalompolitikái mükö úsét ismertette. Hangsúlyozta, hogy, mint kerületi rendőrfőkapitány, mindig küzdött a szélsőséges irányzatok elharapózása ellen. Oroszlánrésze van abban, hogy maga a Dugonics-Társaság a vidék legelőkelőbb irodalmi társasága. Szalay József négy évtizede aktív irodalommal is foglalkozik, novellái, cikkei, szakcikkei állandóan megjelen­nek. Sik Sándor ós professzortársai indítványát — jelentette végűi Zolnai Béla — a kar titkos szavazással egyhangúlag elfogadta és a kormányzó májusban engedélyt adott a kar határozatának végrehaj '.ására. Dr. Ditrói Gábor rektor üdvözölte ezután az egyetem uj diszdoktorát és felkérte, hogy te­gye le a doktori fogadalmat. Dr. Szalay József a tanácsi emelvény elé lé­pett és felolvasta a fogadalom szövegét, majd a tanács tagjai kézfogással fogadiák az egyetem honoris causa docloává. Az uj díszdoktori IOZ D tröi G^bor intézett közvetlen hangú köszöntő beszédet. Mél­tatta a literátus főkapitány érdemeit, megállapí­totta, hogy Szalay József most kapja a második doktori diplomáját. Az első még mint szöghajú fiatalember kapta meg, de reméli, hogy a má­sodikat, amelyet szürkehaju fiatalemberként kap, éppen olyan örömmel fogadja, mint az elsőt. Ezután dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár, a Dugonics-Társaság alelnöke, a társaság nevében üdvözölte a díszdoktorrá ava­tott elnököt, akinek kitüntetéséből disz hárul a Dugonics-Társaságra is. Az Erdély szellemét kép­viselő ós ápoló egyetem Szalay József kitünte­tésével az Alföld lelkét ölelte magához. A ki­tüntetés jelentőségét fokozza, hogy az nem az aktiv állásban lévő főkapitányt érte, hanem a hi­vatali álláson kivüt álló literary gentleman-t. A nagy kő; ö-i Arany János-Társaság üdvözletét dr. Szentpélery Zsigmond professzor tolmácsolta. Ezután megillető ölt hangon Szalay József mondott köszönetet az egyetemnek a kitünte­tésért. Beszédiben ezeket mondotta: Szalay József beszéde Ezen készülékek kaphatók METEOR csblláw GYlR rt. rádióosztályán, Kárász u. 11. Teleton 33—76. Díjtalan bemutatástl Csere! Részlet! Az élet sok szigorlatot tétetett le velem, de íme az életalkonyon „ádáz tusák" után visszasüt reám a nap: a Ferenc József-Tudományegyetem kogye, mikor ma a bölcsészet tiszteletbeli dokto­rává avat. Kiszámították, hogy a századik tiszte­letbeli doktora vagyok a Ferenc József-Tudó mányegyetemnek. Ez a körülmény még értékeseb­bé teszi a nekem juttatott kitüntetést, mert olyan sorba iktat be, melyben tudósok, irók és közéleti kiválóságok egy százada marsol előttem. Hűsé­ges fegyverhordozóként lépek a nyomukba, k;k közül már csak harmincan vannak életben. Ke­Se'wírosl Mozi Péntektől minden nap MALA K KG? POKOL A leerizgalmasnbb dzsunyet fi'm a magyar szövését GE1AÉ T LAJOS mondja AXUH ELESTE Eredeti heivszini fe vétetek az Abesszin harotérrfil. Széchenyi Moii | Ma utoljára A KBRALY MULAT Carl Br'sson vígjátéka. gyeletes elboruláis száll lelkünkre, a szegedi dísz­doktorok közül gróf Klebelsberg Kunó, M ó­r a Ferenc, Somogyi Szilveszter és A i g n e r Károly felavatottaknak már csak az árnyai leng­nek körül bernnünket... öh az emberi élet csak egy lábnyom a homokbaai, mely a következő pil­lanatban beomlik Ez igy igen komoran hangzik, de vigasztaló, hogy az egymást követő lábnyomok átlal járható ösvény keletkezik, mely a kultura állomásaihoz vezet. Az ó-görög dalosok vertek utat ahhoz a két örökéletű költeményhez, amelyek szerzőjéül Homerost vialljuk. Amikor fölzárkó­zott az ószövetség prófétáinak sora, felragyogott Krisztus. A világ minden táján szétszórt mese­mondók után döngöttek Shakespeare léptei. És a magyar kobzosok együgyű csácsogásai után bú­gott föl a Toldi költőjének hármas regiszterü or­gonája. Magam is gyalogjárója vagyok a magyar kul+urának. Útmutatóim a Dugonics-Társaságot életrehivó első elnök, Lázár György és az a Tömörkény Istvám és Móra Ferenc, akik­nek szellemi fejlődésemben tagtársaim közül a legtöbbet köszönhetek. Időnként felvetődik az a szerintem hiábavaló vita, hogy a közgazdaság-e vagy a közművelő­dés-e az előbbrevaló. Ezt a látszólagos gordiusi csomót azzal kell elvágni, hogy közgazdaság és kultura nem előzik, hanem kiegészítik egymást, tnint ahogy csak oxigén és nitrogén elegyből ke­letkezik éltető levegő. Sokkal fontosabb ennél az rövid-, közép- és hosszúhullámra* dynamikus hangszóróval Minden Orion r&dlókereskedónAI kaphatót Lakásán is készséggel bemulatja: MARKOVICSMn» TÉsza L. karút 44. Tel. 30-20 Csáoyí Antal rádió és villamossági szaktiz'etében, Fffkfllesas H. 22. Díjtalanul bemututja: Kelemen Márton Kapható • céci, 892 Kehemen u. II. a kérdés, vájjon a közgazdaság és a kultura or­szágokra osztottan életképes-e? Külön közgazda­sága — az autarchia erőltetése ellenére is — egy országnak sem lehet, mert az egyes országoké a legszorosabban összefügg a világ közgazdaságá­val. Ellenben egyenesen kötelessége minden or­szágnak, hogy a maga sajátos közművelődését megteremtse, mert az nemzetfenntartó elem. Erre az igazságra mutatott rá egy kiváló angol tudós, azt hangoztatva, hogy Európának nincs haszna Magyarországból, ha az nem magyar. Természe­tesen az önálló magyar kultura fajsulyát emeli, ha idegen nemzetek közművelődési eszmekincscrit gondos megrostálással a magáéba hasooitja. E«t a magyar kultúrát szolgálni tartottam életem le«­*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom