Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-15 / 256. szám

DELM AGYAKORSZAG BZEOED. Sserke*ztOt6g: Somogyi ucca Z2.L cm. leielun: 2 k-33..Klad6hívatal, kOlctonKilnyvlOr es legvlrodo: Aradi Ucca H. Ielelon: 13-Otj. . Nyomda: LOw Llpöl ucca 19. Telelőm 13-00. • Iavlratl M lcrtlolmi Dtlmagyaronz&a Szeoed. Péntek, 1935 november 15. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 255. sz. statisztika Nem akarjuk túlozni a statisztáké jelentő­ségét és nem akarunk azok hibájába belees­ni, akik számok felsorakoztatásával, számok csoportositásával és számok összehasonlítá­sával olyan „eredményeket" szoktak megál­lapítani, melyeknek pont az ellenkezőjét is be lehetne bizonyítani ugyanazoknak a szá­moknak másként való felsorakoztatásával, csoportositásával és összehasonlításával. A számok erdeje gyakran eltünteti a valóságot. Néha két nyers, nagyon kirívó szám többet mond egész hasáboknál és köteteknél. Az ilyen számok bizonyítanak, az ilyen szá­moknak van megfontolásra, feljajdulásra és cselekvésre késztető erejük. Csak két ilyen számot idézünk a csonka ország postájának statisztikájából. A két szám a levélpostai forgalomra vonatkozik. Egészen 1920-ig a csonka országban Buda­pest és a vidék levélpostai forgalma körülbe­lül egyensúlyban tartotta eeymást. Egy kis eltérés volt egyik esztendőben a főváros, a másik esztendőben a vidék javára. A hely­zet nagy általánosságban mégis az volt, hogy évente majdnem egyező számú levelet, leve­lezőlapot és másfajta levélpostai küldeményt adtak fel Budapesten és a vidéken. Ez az arány sem volt egészen természetes, mert hiszen hétszerannyi ember él a vidéken, mint a fővárosban, de akarva-nem akarva el kellett fogadni, mint annak a múltban köve­tett centralizációs politikának a következését, amely Budapesten tömöritette össze mind­azt, ami jelentőségre tarthatott számot en­nek a kis országnak gazdasági, kulturális és társadalmi életében. 1929-től kezdődőleg azonban ez az arány megváltozott, termé­szetesen a vidék rovására. A harmincas évek kezdetétől számítva az arány kezdett rohamosan eltolódni. A mult esztendőben már kerekszámban 150 millió levélpostai küldemény esett Budapestre és mindössze 86 millió levélpostai küldemény az egész magyar vidékre. Nem lehetne két szörnyűségesebb szá­mot idézni, amely rikítóbban fejezné ki a magyar vidék rettentő lemaradását, leron­gyoltságának mértékét, gazdasági elvértele­nedését, mint a postai statisztikának ez a két számadata. Ebben a két számban benne van minden. Benne van az élet tempójának kü­lönbözősége és benne van a lecsúszás gyor­sulásának mértéke. Benne van, hogy a fő­város fejlődési menetének megíassulása mellett a vidék ijesztően visszafejlődött. Benne van, hogy a vidék hovatovább arra az urtra kerül, hogy megszűnik élni önálló életét és egyszerű függvénye lesz a főváros­nak. Benne van mindannak a cáfolata, amit másfél évtized óta hallottunk emlegetni cik­kekben, tanulmányokban, beszédekben és kormánynyilatkozatokban: nem igaz az, hogy itt egy egészséges decentralizációs politika folyik az ország és a nemzet érdelében. He ez a statisztika igaz, aminthogy igaz és ha ez a statisztika tovább folytatódik, a vidék lassú sorvadásra és elhalásra van ítélve. Szeretnénk, ha a hangunk elég erős volna ahhoz, hogy bele tudjuk kiáltani nemcsak ennek a várornak, hanem az egész országnak közvéleményébe, hogy beteg, nagyon be­teg állapot az, amit a posta statisztikája el­tLÜElZtTES: Havonta helyben 3.IO, vldíücn c» Buda?esten 3.ÖO, KUlftfldtSn o 4U penga. • Egyei >zám Ara hélK«» nap 1«, vatAr- «a Ünnepnap ÍO UH. Illr­deiések lei-vétele tarlta szerint. Megje­lenne hí1»'« nlvítrlíwl naponta reggel. árul. Szeretnénk, ha ebből a két számból megértené mindenki, hogy vészesen igazuk van azoknak, akik nem szűnnek meg han­goztatni, hogy a vidéken csökkennek a ke­reseti alkalmak, mesterségesen a fővárosban koncentrálódik minden és ezit a koncent­rálódást még hatósági intézkedések is szün­telenül fokozzák és erősbitik. A kötött for­galom és gazdasági megkötöttségek rend­szere hozza magával, hogy érdemlegesen bármit is elintézni csak Budapesten lehet, hogy az jár jól, aki közel van az intézkedő fórumokhoz, hogy az cselekszik okosan, aki áttelepszik Budapestre és a vidék, az or­szág keresetét is Budapestre viszi és lemond a meddő küzdelemről, amely a vidék még megmaradt kis gazdasági önállóságát igyek­szik fenntartani. A nagyváros gazdasági vonzóereje érthető és természetes. A teimészet örök törvé­nye, hogy a kis bolygók a nagy égitestek körül keringenek. De nem természetes az, ha megszűnik a k's bolygók életének min­den önálló megnyilvánulása. Nem termé­szetes az, ha a mezőgazda termését, állati termékeit csak budapesti alakulásokon ke­resztül tudja exportálni. Nem természetes, ha az iparosnak, gyárosnak, aki nyersanyag­hoz akar jutni, Budapesten kell kilincselni. Nem természetes, ha a vidéki kereskedőnek legjobb pénzes vevőközönségét elszívják a budapesti kedvezményes utazások és neki csak a kihitelezés kétes gyönyörűsége marad meg. Nem természetes, ha a vidéki ügyvéd, mérnök és mindenféle szabadfoglalkozású egyén azt látja, hogy elveszti az alapokat, melyekre exisztenciáját fel kellene építeni. Az egész vidék hovatovább egy nagy jaj­kiáltásban tör ki: m i b ő 1 élünk, h a e z igy folytatódik? Pedig csak két szám az, amely ebben a pillanatban kiváltja ezt a felkiáltást. De ez a két szám kritikája mind­annak, ami másfél évtized óta történt a fő­város és vidék viszonylatában. Ez a két szám vádol és nagyon komoly intelmet rejt ma­gában a jövőre nézve is. Az olasz—abesszin háború Gncrllla harcok váltakozó szerencsével Elhalasztják a szankciók életbeléptetését ? Róma, november 14. A csütörtöki olasz helyzet­jelentés a következőket mondja: — De Bono tábornok a következőket közli: Az első hadtest a dankali csoporttal együtt foly­tatja a tisztogatás müvét a tigrei fensikon, tőle keleti irányban. A benszülőtt hadtest folytatja Gheralda elfoglalására irányuló hadműveleteket. A már jelentett összeütközés során az ellenség nagy vere.-.éget szenvedett. Olasz részről csak egy tiszt és két benszülőtt altiszt esett el. — A második hadlest folytatja a berendezke­dést Takazze-folyó mentén. A Szomáli határon Malattí ?erege, folytatva az ellenség üldözését, el­érte a Jaf-hágót. Az ellen ég kényhlen mit meg­há'rálni csapataink elől. Háromszáz halottat hagy­lak a csatatéren. A halottak körött van egy euró­pai is, akinek személyét még nem sikerült meg­állapítani. A menekülő ellenség hátrahagyott sok gépresyvert, puskát, ágyul és lőszert. Olasz rész­ről egy tiszt, egy altiszt, egy olasz katona és 15 dubat esett el, egy tiszt, két altiszt és 6c dubat megsebesült. — Gorahaitól északra, Gabro Sarre vidékén, csapataink folytatják állásaik kiépítését. Etióp jelentés Addisz-Abeba, november 14. A kormány részé­ről kijelentették, hogy etióp csapatok Makalétől északra elfogtak egy olasz karavánt. Az etiopok 80 élelmiszerrel megrakott öszvért és puskákat zsákmányoltak. Erős ellenállás Asmara, november 14. Makalétől északra lévő Gheralda hegységben gyorsan folyik a tisztogatási müvelet. Több abesszin csapat ugy látszik erő» ellenál'ást tanusit. Az olaszok részéről egy tüzér­őrnagy és két aszkari altiszt elesett. Egy aszkari altiszt megsebesült. A tigrei harcvonalon, Gheralda vidékén, kisebb harcok folynak. A nagyszabású tisztogatási müve­leiek során Aído del Monté olasz tiszt és két benszülőtt altiszt elesett. Elhalasztfák a szankciók életbeléptetését? Rómában valamivel bizakodóbban ítélik meg, a nemzetközi helyzetet és olyan hangok hallat­szanak, hogy a Népszövetség tanácsa a szankciók életbeléptetését elhalasztja. Olasz részről megál­lapítják, hogy az abesszin lakosság leücesedéssel fogadja a bevonuló olaszokat és egyre több abesz­szin törzs je'enti be önkéntes meghódolását. Ez a tény majdnem népszavazást jelent Olaszország mellett, amely kulinal akar a kizsákmányolt és agyonsanyargatott vidékeken teremteni — írják Rómában. Londonból jelentik, hogy a szankciókban résztvevő államok kormányai közös jegyzékben válaszolnak az olasz kormány tiltakozó jegyzé­kére. Jugoszláv—angol tárgyalások London, november 14. A Presse Associacion ér­tesülése szerint a jugoszláv kereskedelmi minisz­térium külkereskedelmi osztályának elnöke és több főtisztviselője Angliába érkezett, hogy tanácskoz­zék az angol kormánnyal az Olaszország elleni megtorlásokkal kapcsolatban a kölcsönös segé­lyekről. A megbeszélések hétfőn kezdődnek Lon­donban a jugoszláv kormánv kezdeményezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom