Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-01 / 221. szám

a DÉ í MAGYARORSZÁG •MMHMV wvmMMnan 1935 október !. és Müvésszett Zenei ovoda A városi zeneiskola is újításokra törekszik. Ebben az iskolaévben megnyitja zenei ovodáját A gondolat kit&nű, meg is kell valósulnia. Minden szülő, aki súlyt helyez reá, hogy gyermeke a bangók és a muzsika művészi szépségei iránt fogékony legyen, lelke a zenében találjon majd fel emelkedést, el fogja küldeni kicsinyét a zenei ovodába. A negyedik életévtől a hatodik életévig kibontakozhatnak zenei képességek, amelyek csak nagyon későn juthatnak a szülök tudomására és a gyermek öntudatába olyan családoknál, ahol a családban nincsen zeneápolás és muzsikális tehetség, olykor még hangsztr is hiányzik a házból. Az ovoda lesz hivatva hallásfejlesztést, zenei játékokkal ritmusfejlesztést eszközölni. Klaszszikus és modern gyermekdalok művészi interpretálásával gyermekkórusok alakításával, zenei mesék vidám előadásával módja lesz az ovodádának a muzsika iránti szeretetet felébreszteni. Közben a gyermek hangszerekkel barátkozik meg és kifejlesztheti egyéni Ízlését mire választania kell, mely hangszert kedvelte meg legjobban. A gyermeknevelésből, sajnálatos, hiányzik a művészetek megkedveltetésére való irányítás, holott még akkor is lehet gyermekeket a zene és művészet élvezetére tanítani, ha szikrája sem el bennük a zenei vagy művészi tehetségnek. A zenei ovoda az első lépés lenne ebben az irány ban és mint ilyent, nagy örömmel kell üdvözölnünk, ha valóban minden követelménynek meg tud majd felelni. Erre elsősorban lelkes gárdának kell a munkát vállalnia. Nőknek, akik ismerik a gyermek lelkületét, akik kitartálssaJ, szeretettel, derűvel és leleményességgel kötik le a kicsinyek figyelmét és céltudatosan vezetik a zene bűvkörébe. Szükség van zenei játéikokra, felszerelésekre, amelyek nélkül unalmassá válik a foglalkoztatás, szükségessé válik uj higiénikus terem alakítása. Ha minderre kiterjedt a zeneiskola figyelme, semmi kétség sem merülhet fel; kitűnő intézménnyel gyarapodott a kultura Szegeden. HARMÓNIA HANGVERSENYEK A „Mester-bérlet" átütő sikere arra készteti a Harmóniát, hogy Szigeti október 15. hegedüestjét a oKrzó Mozi restaurált helyiségéhen rendezze, hol lényegesen nagyobb befogadóképesség mellett mindazok résztvehetnek a leg nagyobb hegedűművész játékának élvezésében, kik nem válthattak bérletet. A bérletek a Tisza-szálló 1, 3, 8, 11, 17, 19. soraira kapható igen kedvezményes fizetési feltételekkel. A napi jegyek árusítását már megkezdettük 2 pengőtől a eBlvárosi Mozi és Dé! magya rország jegyirodáknál. Kérjen prospektust. Az 1935-36 évad első uj szenzációs műsora a TerazhOrufl Szinpatt Barátságos arcot kérek! Mulatságos revü 25 képben. Konferálja: SfrfEm LÁSZLÓ írták: Nagy E <dre, Btkeffl László, Nótl Károly, Kőviry Gfu'a, Vaszary J4no-, Lőiínc Miklós, lay o Miklós, Luzsénszky Mária, Lóránlh László, Hull és B&rczt Főszereplők: Vaszaru Ptrosha és Salamon D6la. Uj színház! Uj székekl Uj dohán} zó 1 Rogqogó mUsorf Vén Emil képkiállitása Makón. Makóról jelenti tudósítónk : A makói vármegyeháza dísztermében vasárnap nyitotta meg N i k e 1 s z k y polgármester Vén Emil képkiállitását. Vén Emil művészi pályáján jelentős állomást és eredményeket jelent ez a kiállítás, amelynek gazdag anyagában emberek élete lüktet, — tónusok, vonalak, színek, formák: maga a megértett átélt élet. Nem lehet szabadulni a színek, a fények tobzódásától és mig egyik képben a disszonánciát nézzük, addig a másikban a „Hajnal"-han a finomság lehelletszerüsége hat A „Merengés" az őszi esős fénytelen nap fátyolos fényét és hangulatát terjeszti. Lehetne tovább is sorolni a porlrék és csendéletek sokaságát, de elég ha a „Feleségem" életnagyságú portréját, „Leányka" fejeit, „Kaktuszok" cimü csendéletét emeljük ki. Minden képe magán hordja alkotójának művészetét, a tudatosságét és a kifejező erőt. A kiállítás naponta 10—l-ig és 8—8-ig van nyitva. A D tin AtiYARORSZAfl RlfltNYL BALÁZS&RPAD FEHD ARATOM f\X 8 i Csend lett. A vonatból a földre ugrott egy hosszú, sovány katona, aki magához intett: Gyere csak ide öcskös. Odamentem. 6 a szemembe nézett, de a többi katonák is mereven figyeltek. A hoszszunak azt hiszem megtetszettem, mert beszélgetni akart velem. — Ne félj, — tetszel nekem, — mondotta — nem történik veled semmi, csak okosan válaszolj. — Igenis. — Először is, mit tudtok a forradalomról. — Nem tudom mi a forradalom... A kupéból valaki lekiáltott. — A forradalom, győzeleml — Nem értem ... A hosszú kacagott. Fölkiáltott: — Hallottátok? nem érti... földhözragadt senki, cipője lyukas, talán napok óta nem evett és hogy nem érti mi a forradalom, hát ki felelős érte? össze-vissza kiabáltak a többiek. — Megöljük őket... — Becsaptak ... gazok ... — Megloptak ... gyilkosok ... Mindnyájukat tulíciákotta egy foghijjas, csúnya ember: — Éljen a forradalom! A katonák velezugták: — Éljen a forradalom! Amikor már alaposan kikiabálták magukat, a hosszú csendre intette őket: — Hallgassátok meg ... hogy is hívnak öcskös? — Zalai Gézának. — Hát hallgassátok meg Zalai Gézát. Nos Zalai Géza, mit tudtok, ha még nem hallottatok a forradalomról? — Csak azt, hogy vége a háborúnak.:. — Bravó Zalai! és kitől tudjátok? — Rendőrkapitány fia mondta tegnap. Közlésem nyomán a katonák összesúgtak. A hosszú megelégelte kérdezősködését, de nem bocsájtott utamra. — Te most már velünk maradhatsz, szükségünk is van rád. Kapsz ruhát, ennivalót, mindent... Mi mást tehettem? Otthonom nem volt. Éheztem és lyukas cipőmön keresztül erősen éreztem a hideg idők közeledtét. — Akarok, — mondtam. A hosszú a kezembecsapott: — Bravó Zalai! Te vagy Magyarország legfiatalabb forradalmára ... Nagyon tetszhetett a katonáknak a mondás. Egymásután leugráltak a vonatról. — Szervusz, — mondták nekem és egymásután kezet fogtak velem. Az a katona pedig, akinek hiányzott a foga elől, sokat jelentősen kijelentette: — Terád még nagy jövő vár! Közben földrekerültek a katonaládák, az edények, a kabátok. A hosszú rövid beszédet mondott. A beszéd végeztével előhuzakodott az irodájából a vasúti főnök ur is. Amikor meglátták őt a katonák, gúnyos szavakat dobáltak felé: — Ni, a gyáva, nem mer kijönni... A hazatérők rajta töltötték ki a négy esztendő minden bosszúságát. Most két katona lépett Hozzá. Az egyik megragadta kabátját, a másik bajonettet rántott elő. Szegény öreg főnök ur életéért könyörgött: — Ne öljenek meg, mindent, csak azt ne az Istenért... A bajonettes szemébe kacagott: — Gyáva! Rémülten vártam a halálos tőrdöfést, a bajonett csupán a főnök ur arany csillagjait küldte a sínek közé. A főnök ur megmenekült. Köszönetet rebegett: — Áldja meg az Isten. Nagyon dühös feleletet kapott. A vasúti főnök után a pénztáros következett, majd egy másik aranyzsinóros. Egy embernél aztán megállt az acél, a hordárnál. Nála nem akadt vágnivaló. Tekintettel, hogy a társaság maga közé fogadott, velük indultam a városba. Az uton, amerre haladtunk, ijedt szemek tekintettek felénk. Félbemaradt álmokat láttunk az ablakok mögül előtörni. (Folyt kövJ Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Orincsák Rózsi »?<??.?;. a'attl kaIa«9üzletét átvettem. Legújabb model'ek nagy választékban, Alakításokat jutányos árban készitek. Kérem a n, érdemű közönség szíves pártfogását 91 Szolid kalapszalon Cégt. Dr. Klsbénn*. OKTÓBER MAGmaSZEMLE A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF A háromí'-ázéves Pázmány-egyetem ECKHART FERENC A fejedelem és ffitáborooka MARKÖ ÁRPÁD A hubertendorfi népfőiskola KOVÁCS IMRE Hét falu táplálkozási viszonyai SZABÓ ZOLTÁN A kiállítások művészete BIERBAUER VIRGIL Az őszi filmévad előtt KRAMPOL KI KLÓS Mkotmányrevízió Romániában SZÁSZ ZSOMBOR A csehszlovákiai magyar iskolaügy BORSODY ISTVÁN Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY Magyar kisebbség Romániában ZATHURECZKY GYULA Olaszország külpolitikája az abesszin viszályig FREY ANDRÁS Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Bu<Upe*t. Vilmos raissár-M t Évi 9.6O P (« kntet .Kincseatár"-»!)