Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-08 / 227. szám

DELMAGYARORSZAG T935 október 8. Felmentették a vásárhelyi kereskedőt, aki önvédelemből agyonlőtte volt barátját (A Délmagyarország munkatársától ) A mult év szeptemberében a mártélyi szőlők között Koncz Sándor ismert vásárhelyi gyümölcske-, roskedő vadászfegyverével agyonlőtte volt t>arátját. Szabó Kálmán városi tisztviselőt- A két fiatalember azeiőtt jó barátságban volt, de «•gy pletyka miaitt ellenségessé vált közöttük a viszony- Azon a szeptemberi estén, amikor a tragédia megtörtént Koncz Sándor vadászfegyverrel a vállán elindult, hogy a szőlőjét megkerülje- Útközben találkozott egy nagy társasággal. amelynek tagjai között ott volt Szabó Kálmán és ennek öccse. Szabó László Is- A társig tagjai elérkezettnek látták az időt. hogy a régfi haragosokat összebékítsék- azonban a békítési kísérlet nem sikerült- Újból öszszieszólalkoztak, majd egymásnak támadtak- A következő pillanatban eldördült a lövés, amelynek nyomán Szabó Kálmán véresen rogyott össze- Nemsokkal később meghaltAz ügyészség a kereskedőt szándékos emberölés bűntettével vádolta és igy került az ügy hétfőn a törvényszék Vevtey-tanácsa eléA 28 esztendős vádlott elmondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek. annak ellenére, hogy 6 lőtte le Szabót, önvédelemből használta i fegyvert. mert Szabó karót rántott ki az egyik szőlőtőke mögül és azzal támadt reá- Figyelmeztette Szabót, hogy tegye le a karót, az azonban továbbra is támadott, mire ő önvédelemből elsütötte a fegyvertA bíróság a délelőtti és a délutáni 'árgyalásoin sak tanút hallgatott ki, akik mcntővallomást tettek a kereskedő mellett- Elmondották, hogy a két férfi között a legutóbbi szóváltás tulajdonképen az asszonyc'. miatt töriSnt• Szabó vadházastársa egy alkalommal „Konczné lelüoem"-niek szólította Koncz feleségét emiatt Koncz szemrehányást tett Szabónak- A kérdéses esetkor Szabó kiabálva támadt "-mezra. aki csendcsen viselkedett, pedig Szabó fegyvert is leverte a válláról- Kcxncz azután elmenta két Szabó-fivér pedig karókkal a kezükben utdnairamodtak és megtámadták Koncz háromszor is figyelmeztette őket. hogy lőni fog. ha támadnak, azonban nem hallgattak ráA védelmet dr Rurger Béla és dr- Körösi Sándor látták el. a vádat dr- vitéz Nagyághy Géza képviselte- A bíróság a fegyverszakértők és orvosszakértők vallomása után leimentette a vádlottat jogos védelem címén Az itólet ellen az ügyész fellebbezést jelentett bePurgly Emil volt miniszter kritikáia a kormányzati rendszerről Csanádmegye közgyűlésében Az ellenzék felvonulása a túlzott megyei költségvetés ellen (A Délmngya ror*zág makói tudósítójától.) Gsamádmegye törvényhatósága Fáy István főispán elnökletével hétfőn tartotta őszi közgyűlését. ! Napirend előtt H. Szabó Imre a Kossuth-párt ] nevében október hatodikáról emlékezett meg, be szédében a magyarság tragikus sorsának értelmét és tanulságait világította meg, azt a figyelmeztetést vonva le, hogy ham in elméletekért, vagy Iráywttokért ne adjuk fel alkotmányos függetlenségünket. A vármegye jövő éri költségvetésének tárgyalása •orán az ellenzéki felszólalások élesen birálták azokat a tételeket, amelyek költségvetésemelkedést és a kivetendő pótadó növekedését vonják maguk után H. Szabó Imre a tisztviselők szociális és hazafias érzésére apellálva, önkéntes lemondásukat követelte a különböző magas pótlékokról, F r i e d Ármin többek között a tisztviselői vasúti igazolványok megváltásának törlését javasolta, míg dr. Kiss Károly arra tett indítványt, hogy a főszolgabírói utiátalányokat törölje a törvényhatóság. Több felszólalás kifogásolta a nyugdíjköltségvetés nagymérvű emelését, ami azzal állott elő, hogy a jövő évben esetleg bekövetkező alispáni és egyéb nyugdijazás terheit már most beállítani kívánja a költségvetésbe. Gorcsa Péter főjegyző arra utalt, hogy a nyugdijteher nem előzetesen, hanem csak jogerős határozat alapján állitható be költségvetésbe, mig dr. Csép regi Imre indítványt tett az e cimen előirányzott 32.000 pengő törlésére. Kotroczó József felszólalásában kifejtette, hogy a bajok lényege és eredete az, hogy a közületek ma lényegesen több jövedelmet juttatnak a közalkalmazottaknak, mint amennyi azoknak a jövedelme, akik a közalkalmazottakat mint adózók eltartják. Dr. Diósszilágyi Józaef felszólalása után Tflrnay alispán részletesen válaszolt a kifogásokra és leszögezte, hogy a jövőben teljesen részletes költségvetést készíttet és azt előzetesen a törvényhatósági bizottsági tagoknak is kiadja. Érdekes eredményt hozott a szavazás, amely 77 sióval 61» ellenében kimondotta, hogy nem fogadja el az eredet] költ. •égvetéat, hnnem azon módosításokat kíván. Az egyenkint sorravett Indítványok közül 112 szóval 5 ellenében fogadták el azt az indítványt, amely a költségvetésből törli ag alispáni nyugdíjazásra előirányzott összeget. A főszolgabírói utiátalányok törlésiére vonatkozó indítványt 92 szóval 20 ellenében elvetették. Aa alispáni jelentés vitáját is H. Szabó Imre felszólalása nyitotta meg, aki foglalkozva a mai súlyos helyzettel, megállapította, hogy gazdasági berendezkedésünkben van a hiba. Vitéz Purgly Emil mondott ezután ujabb beszédet, amelyet azzal kezdett, hogy felfogásában ő is távol áll a mai kormányzati rendszertől. Hibáztatta a kereskedelmi szerződéseket, amelyek fix áron kőtik le a külföldnek terményeinket Ez a rendszer szisztematikusan elsorvasztja a magyar mezőgazdaságot. Hangzatos jelszavaktól és illúzióktól mentes gazdasági politikát követelt, mert az a lejtő, amelyre ma gazdasági életünk jutott, a legnagyobb veszedelembe vezet. Inségakciók helyett állandó közmunkákat. A mezőgazdasági munkáskérdés a magyar nemzeti és állami gondolat súlypontja kell hogy legyen. A gazdaadósságok végleges rendezését olyképen kívánja, hogy a hitelélet helyreálljon. F-ried Ármin reflektálva Purgly Emil felszólalására, reámutatott arra, hogy a gazdasági lejtőn nem ma, han«m előbb indultunk lefelé. S z ö 11 ő s y Jenő szembehelyezkedett a Purgly által kifejtett birtokpolitikai felfogással s rámutatott arra, hogy a születések számának apadását főképen az okozza, hogy drága a kenyér, kicsi a napszem és nagy a közteher. Dr. Kiss Károly nem a termelésben, hanem az elosztásban találja a mai bajok forrását és a demokratikus haladás gondolatétól való elsárkózásban. Kotroczó József kimutatta, hogy a gazdasági helyzet mennyiben okozója a baloknak s végül azt hibáztatta, hogy Purgly Emil, amikor miniszteri hatalom volt a kezében, nem igyekezett megvalósítani mostani elgondolásait. Farkas Imre, majd dr. Diósszilágyi József felszólalásával ért véget délután S órakor az alispáni jelentés vitéj«, egyórás ebédszünet után tértek reá a tárgysorozat érdemi pontjainak tárgyaljára. A délutáni köígytilés, smely este fél 8 óráig tartott, nagy izgalmak között terjesztette elő dr. D i ó s s z i 1 á g y i József inteiuellációiát. amelyben Nikelszkv oolgármester hivatali és magánéletét bírálta. A közgyűlés percekig tüntetően éljenezte, a polgármestert. Az interpelláció által felhozott kifogásokra Tarnay alispán adott választ, Nikelszky polgármester pedig személyes megtájmadtatás cimén szólalt fel és tisztán személyi indokokból eredőnek minősítette az ellene irányuló interpellációt, amelyet kemény szavakban utasitott vissza. Az ügynek, — mint értesülünk —, lovaglás folytatása lesz. Oszi újdonságok RihArínÁI selymekben — szövetekben eeryei minták csuk Széchenyi tér II magvarszabó iparban tovább tart a sztrájk A magyarszabó munkásoktól kaptuk az alábbi sorokat: Az elmúlt hót csütörtökjén — mint ismeretes — dr- Rőth Dezső iparhatósági biztos ö®zszehivta a magyarszabó munkások 6s munkaadó megbízottait, hogy megkísérelje az ellentétek kiegyenlítését- A tárgyalás folyamán a munkások és munkaadók megbízottai egyetértettek abban, hogy a magyarszabó iparban szintén nagy erővel dúló verseny egyetlen gátja csak az lehet, ha minden munkanemre egységesen fizetik a munkabéreket- Ehhez képest a bérek egységes megállapítása; meg is történt, a munkaadók által megbatározott összegekben- A meghatározott bérnek a legtcVb munkaner *1 változatlanok maradtak, de n«m egy olyan munkanem volt. amelyért egyes munkaadók többet fizettek eddig is. mint amennyit a munkaadók ímeglbizatW a tárgyalás alkalmával egységes bérként megállapítottak- Ilyen egységes bérek megállapítása után támr.szto+tak igényt a munkások megbízottai 30 százcWéds bér javításra, A munkaadóik megbízottai ezt tudomásul vették és megbízóik elé terjesr¡ették Az ebből a célból félbeszakított tárgyalás megnyitása után bejelentették, hog" hajlandók az általuk megállapított alapbérekre' 10 százalékos bérjavitást adrn- Ez a 10 százalékos javítás azonban nem vonatkozák azokra a télikabátokra. amelyből legtöbb a szükségletA magyarszabó munkások megbízottai a munkaadók ajánlatát nyomban a sztrájkoló _ munkások elé terjesztették, akik. amikor megmerték az újonnan megalapított egységes béreket és az azokra felajánlott Í0 százalékos bérjavítást. elkeseredéssel utasították vissza- így sikertelen maradt a munka felvételére irányuló kísérlet, a sztrájkoló magyarszabó munkások el vannak tökélve arra, hogy a sztrájkot mindaddig folytatják, amig munkaadóik kivánsámr kat nem teljesítikSokak előtt érthetetlennek tűnik M> hogy miért kényszerültek a magyarszabó munkások1 sztrájkba- Köztudomásu- hogy az utóbbi h'napokban az elsőrendű élelmicikkek ára jelentékenyen megdrágult• A burgonya a tavalyinak közel háromszorosa, a zsír köze! kétszeresede a gazdasszonyok az egész vonalon érvényesülő drágaságról is panaszkodnak- Ezzel szemben a munkások keresete ma már olyan alacsosiv, ' v be'lőle puszta létüket sem kénesek biztosítani- Különösen áill ez a magyarszabó munkásokra, akik évek óta keresetük alacscnv ságát oly módon Igyekeztek felfokozni. hoT naponta 16—¡8 órán keresztül dolgoztak és számosan még felesé-tüket és családtagjaikat is 'segítségül vették- Ma már azonban méc ilyen hosszú munkaidő mellett és segUsérgel sím képesek mindennapi szükségleteiket kielégíteni keresetükbőlEgyébként ugy tudjuk, hogy a munkaadók Jelentékeny részié hajlandó volna a bérek emelésére. mert eddig is magasabb béreket fizetett. csak néhányan vannak» akik munkásaik k!" vánisá'gáből hatalmi kérdést igyekeznek csinálni, amivel súlyos károkat okoznak munkaadótársaiknak ism Woloárd bútorodat ••tnyoiu mirf6*» KI nem tud fa, nagyon ritka, Podventtál a szabás titka. Egyenruha és uri Mabóság. ''igyé u. 3. F»k*t««as u sarok. Cserkész (elszerelések i aktéi a