Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-06 / 226. szám

1035 október 6. D * T M \ G Y A R OR <s 7 & G ICifelöitélf a nemzetközi autout városi vonalát: Kossuth Lafos-sugáruf, Tisza Lajos­körül, Petőfi Sándor-sugárul (A Délmagyarország munkatársától.) A trans­kontinentális autóut városi vonalának kijelölése megtörtént. Az illetékesek agy döntöttek, hogy a nemzetközi autóforgalmat a Kossuth Lajos-su­gáruton, a Tisza Lajos-köruton és a Petőfi Sán­dor-sugáruton keresztül bonyolítják le. A napokban összeül az a vegyes bizottság, «mely az útvonal kijelölésével kapcsolatos tenni­valókat beszéli meg. Erre az ülésre meghívón kap az elsőfokú közigazgatási hatóság, az ál­lamrendőrség, a városi mérnöki hivatal, a Dél­vidéki Automobil Club elnöksége. A bizottság meg fogja határozni, hogy az útvonalra milyen jelzések kerülnek, milyen föliratokat kell alkal­mazni az utasok útbaigazítása és tájékoztatása céljából. Foglalkozik a bizottság azzal a kérdés­sel is, hogy szükséges lesz-e az érintett uecák világításának fokozása. Ha a bizottság ennek szük­ségét megállapítja, a mérnöki hivatal kidolgozza a tervezetet és azt rövidesen a polgármester elé terjeszti. Az előkészületeket most már gyorsan elvégzik, mert az ut szegedi szakasza — mint is­meretes — novemberben nyilig meg az autóforga­lom. számára. Nagyszabású mozgalmat indítanak az fisrégi algyői templom restaurálására (A Délmagyarország munkatársától.) Algyő község népe igen érdekes mozgalmat indított meg, amelynek az a célja, hogy megteremtse a lehe­tőséget az ősrégi algyői templom restaurálására. Ebből a célból Algyőn Templomépitő Bizottság alakult, amely körlevéllel fordul most azokhoz, akiktől adomány vár a nemes célra. A körlevél röviden ismerteti a roskadozó al­győi templom történetét. Hivatkozik arna, hogy Algyőn már Szent István idejében volt település és az az ősi falu résztvett a magyarság minden szenvedésében. Templomát először a tatárok dúl­ták fel, majd a török időkben másfél évszázadig mecset volt. A toronyról még Móra Ferenc álla­pította meg, hogy az Árpád-kori műemlék. A hatóság nemrégen bezáratta a templomot, mert a szakértői megállapítás szerint a régi mennyezetgerendák teljesen elkorhadtak és elkor­hadt a tetőzet is. De szükség van a templom kibővítésére is, mert azt annakidején alig 300 hivő számára építették, ma pedig a községnek 5000 katolikus lakosa van. Hivatkozik a körlevél arra is, hogy 1879-ben Szegeddel együtt Algyőt is elpusztította a Tisza, de amíg Szegedet föltámasztotta a világ áldozat­kész részvéte, Algyőn senki, sem segített, sőt a községet egyházílag is, közigazgatásilag is meg­szűntnek nyilvánították. A falu népe azonban a saját erejéből ismét felépítette hajlókát. A há­borúnak Algyő 151 hősi halottal és ugyanannyi rokkanttal áldozott. A körlevél igy feejzödik be: »A templom építési költségeit ez a szegény kubikus nép nem tudja előteremteni. Ezért for­dulunk a nemes magyar testvéri szivekhez se­gítségért, hogy néhány tégla árával járuljanak hozzá, hogy itt Pusztaszer közelében, a trianoni határ mellett egy régi magyar templom hirdesse a világnak az előtte lobogó országzászló vál és a hősök emléktáblájával a magyar szemei lést és — adja Isten minél előbb — a magyar fel­támadást!« A nagyobb adományozók neveit a templom belsejében márványtáblán örökilik meg és éret­tük évenkínt misét mutatnak be. KI nem tud fa, nagyon rttk a, Podvennei a szabás titka. Egyenruha és uri szabóság, f igyó u. 3. Feketesas u *»rok. Cserkfini'felsTereléselí raktíra « • fa wp^ olyan (okon egyesítse magában a kiváló fényerő, gazdaságosság és megbízhatóság előnyeit, mint a Bárányi Tibor három éve Szeged társadalma meleg ünnepségre készül (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged város társadalma ezen az őszön olyan ünneplésre készül, amelyben pártkülönbség nélkül és teljes szívvel vesz részt tényleg az egész szegedi társa­dalom: Bárányi Tibor főispán ünneplésére. Az ünneplésre az szolgáltat alkalmat, hogy most lesz három esztendeje Bárányi főispán beiktatásának. Bárányi Tibor úgyszólván teljesen ismeretle­nül került Szegedre. Amikor három évvel ez­előtt megérkezett főispáni kinevezésének hire, sen­ki sem tudta, hogy ki lesz dr. Aigner Károly utóda. Szegeden, de talán másutt is, leplezetlen idegenkedéssel fogadnak minden ismeretlent, kü­lönösen azt, akinek fontos pozíciót kell betöltenie. Ennek az idegenkedésnek, amely tagadhatatlanul Bárányi Tibor személye iránt is megnyilatkozott Szegeden, van magyarázata. Szegednek egyszer­kétszer nem volt nagy szerencséje az idegenek­kel, akik nem is igen tudtak beleilleszkedni a szegedi keretek közé. Bárányi Tibor egyik leg­szebb érdeme éppen az, hogy hihetetlenül rövid idő alatt szegedivé vált, szinte példaadó sze­gedivé, a szegedi érdekek és szempontd/c lelkes, önzetlen harcosává. Ez az oka annak, hogy Sze­ged igen lassan melegedő társadalma egészen szo­katlanul gyorsan szeretetébe fogadta, az uj fő­ispánt és egyre fokozódó szeretetében megtar­totta mind a mai napig. Mint említettük, idegenként került a szegedi főispán díszes és felelősségteljes pozíciójába. Sze»­geden kinevezése alkalmából csak annyit tudtak róla, hogy főszolgabíró volt Nógrád-országban, a Rétsági járás főszolgabírója. Tehát megyei em­ber, ami viszont Szegeden nem igen alkalmas kö­rülmény az előzetes bizalom kitermelésére. A sze­gediek sohasem barátkozhattak meg a megyei szellemmel, amely nem igen egyeztethető össze a városi gondolattal, a városi mentalitással, őszin­tén szólva, Szeged a megyei szellem átplántá­tásától tartott Bárányi kinevezésével kapcsola'f ban, de aztán, rövid néhány hét alatt, annál kel­lemesebben csalódott, mert Bárányi Tiborban, a volt főszolgabíróban a. városi szempontok leglel­kesebb megértőjét ^"istápolóját ismerte meg\ mindenki. De megszerette mindenki benne az embert, a szó legnemesebb, legideálisabb értelmében vető magyar ural is, a magyar urnák azt a típusát, amely talán csak a Jókai-regények alakjai kö­zött található föl. (Bárányi Tibornak különben közvetlen kapcsolata is vau Jókm regényalakjai­val, dédunokája annak a Bárányi Miklósnak, akinek életregényét a nagy mesemondó az Eget­vivó asszonyszív cimü regényében irta meg. Ezt még néhai Móra Ferenc nyomozta ki, .ikivel az uj főispán nagyon hamar kötött igen bensőséges barátságot.) A főispán egyéniségét ta'án a leg­jobban ez a barátság jellemzi és a; a látogatás, amelvet installációja után néhány rövid héttel telt Szeged beteg költőjénél, Juhász Gyulánál a klinikán. Aztán még valami. Bárányi Tibor modern em­ber, aki a mai komák megfelelően tudja viselni méltóságát ós akinek a méltósága sohasem sért, sohasem bánt senkit. Első tisztviselője tudott len­ni a városnak, aki sohasem rejtőzik és zárkózik párnázott ajtók mögé és akinek az érdeklődése, a közvetlensége sohasem éreztet leereszkedést. A szó legteljesebb értelmében rendelkezésére áll' mindig és minden érdemes komoly ügyben a vá­rosnak, a város hatóságának éppen ugy, mint a közönségének. Ha a városról, ha Szegedről, sze­gedi érdekről van szó, soha sincsenek politikai, vagy pártszempontjai. Ez a titka annak, hogy Bárányi Tiborban senki sem látja a pártembert, mindenki Szeged főispánját látja benne és ez a titka annak is, hogy az egész város a szeretetébe fogadta, szeretetébe tudta fogadni ezekben a po­litikai feszültségekkel annyira telitett időkben is. És vele együtt szeretetébe fogadta titkárát, báró dr. Tunkl Tamást is, aki vele jött három évvel ezelőtt Szegedre, vele együtt dolgozik azóta lan­kadatlan lelkesedéssel Szegedért, a szegedi én* dekek és szempontok érvényesiléséért és aki min­den téren, minden tekintetben ugyanazt az un szellemet képviseli, mint a főispán. Az installáció harmadik évfordulójára benső« séges, meleg ünnepséget készítenek elő, az ünnep­ség programját rövidesen össze is állítják már éa kétségtelen, hogy ebből a programból részt kór magának a szegedi társadalom minden rétege. BUTOR mérsékelt árakban Szondrényi Géaa éa Tea Asztalosmesterek Bútorcsarnoka, Tel. 19-82 Szeged, Dugonics tér 11 Perzsaszőnyeg nemesitett magvar perzsa- C7AnilQflÍ9IIÍIáG szőnyegeket legolciobban kaphat. UlUliyOyjflvllQű. Mindenféle szőnyeget szakszerűen javít „Oábor" szőnyegszövő, Nemestakács «. 30. Mindazoknak a rokonoknak» jófoa­rátoknak, akik felejthetetlen fiam' illetőleg testvérünk. Vőneky Mihály véstisztességón megjelentek, vala­mint a Vasutasok vezetőségének, ez­úton mondunk hálás köszönetet­A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom