Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-31 / 245. szám

PELMflGVAKORSZAG BCEOEO. Szerke*zl0>«g: Somogyi ucca ffiüJKvtfHlr 1Q1'« nLlAHor Xi ELÖEIZETÉS: Havonta helyben 3.20, 12.1. em. Teleion: 23-33.. Kiadóhivatal, WUIUllUIl p IjJJ UH1UUCI JI« vidéken e» Budapesten 3.00, KUllOldOn kt)lc*í)nkdnyvlAr 6» Jegyiroda: Áiadl O 4U pengő. - Egye» •zAm Ara hétközncca S. relelon: 13-U6. .Nyomda: L6w Ara ÍO fillér nap IO, va«6r. Ünnepnap 16 fUi. HlrLlpOl ucca 1». Telelőn: 13-OÖ. - IAvlratl ___ deiesek lelvítclr tarifa szerint. Megfeít levélcím: Oélmagyarortzaa Szeged XI. éVfOlydlII, 244. $Z. le»lk hílf • iiiviefévei napolta reggeL Választási tanulságok ben fogantatott? Ez a tanulság a kormánypárt felé. A választások eredménye azonban nemcsak jobbfelé, de balfelé is nyújt tanulságokat. Ha Debrecenben csak egy ellenzéki polgári párt állit jelöltet, vagy ha a két ellenzéki polgári pártban van annyi okosság és annyi önzetlenség, ha — amire a választási törvény módot ad, — kapcsolják a listát, akkor a magyar horogkeresztes mozgalom nem jut törvényhozási képviselethez s az egyik ellenzéki jelöltnek mandátuma van. A polgári ellenzéki pártoknak egymással való vetélkedése a versengők mindegyikének ártott, holott az egyik párt egyetértés mellett biztos mandátumhoz juthatott volna. A kormánypárt fölényének nemcsak az uralom birtoka a forrósa s mindaz az előny és várakozás, ami ebben az elszegényedett és megromlott világban a hatalom felé tekint, hanem az is, hogy a hatalom gazdagságának egyetlen pártja van, az uralomnélküliség szegénysége pedig frakciókat mozgósít s pártokká szaggatja szét a kis csoportot is. A p o 1 g á r i demokrácia gondolatának is el kell érkeznie az egypárt rend s-zeréhez. Végtére is hosszú uton mehet még együtt a város polgársága s a falu népe, nehéz feladatokat kell még közösen vállalni és súlyos kötelességeket kell még együtt teljesíteni addig. amíg a későbbi célok egymással szembeállít hatják őket. Temperamentum, világnézeti árnyalatok, a tempó üteme nem választhatja szét azokat, akik az élet és a politika alapelveiben egyetértenek. Akik a demokratikus fejlődésért harcolnak, azokban legyen annyi belátás és fegyelmezettség, hogy a törvény hibáit, a választási rendszer bűneit a maguk hibáival s a maguk bűneivel ne tetézzék. Ám engedelmeskedjenek a moltkei elvnek, marsoljanak külön, de — ütközzenek meg egyesülve. Legyen vége a magyar demokrácia csataterén a guerillahadjáratnak s a szabad légiók felelőtlen vállalkozásainak. ö. döntő tárgyalások Uiabb fontos megbeszélések kezdődnek az angol, francia és oíasz megbízottak között ~ A pápa tanácskozása Mussolinivei a béke érdekében Északon az olaszok tovább menetelnek KakaSe felé, délen abesszin ellentámadás készül A budapesti déli és debreceni titkos választások után foglalkozni kell egy-két jelenséggel nemcsak igazolásul a mult, hanem okulásul a jövő számára is. Nyilt választások után már nincs arra szükség, hogy az események tanulságaival foglalkozzunk, mert a nyilt választások már csak arra jók, hogy a nyilt választás rendszere ellen izgassanak. Minden nyilt választás azt hirdeti, amit Cato mondott minden felszólalása befejezéseként: a lélektiprásnak ezt a Carthagoját el kell törölni. A nyilt választás rendszere ejleni küzdelem eltökéltsége és határozottsága sem jelentheti azonban azt, hogy a titkos választás mai rendszere az alkotmányosság szellemének megfelel, vagy alkalmas eszköz arra, hogy a polgárság igazi akaratát kifejezhesse. A titkos választás mai rendszere elsősorban az ajánlási rendszer eredendő bűnében vétkes. Amig ezen az ajánlási rendsze" ren nem változtatnak, amig a tömegokirat hamisításnak azt a rendjét1, amivel ma ezek az ajánlások járnak, nem irtják ki a magyar közjog területéről, addig a választás rendszere lehetne a legtökéletesebb, mégsem lehet alkalmas arra, hogy hamisítás nélkül fejezze ki a polgárság akaratát. Minden titkos választás többé-kevésbé a kisebbségi képviselet elvét elismeri. A mi választási rendszerünkben is megmutatkozik ennek az elvnek érvényesülése, de egyrészt meg nem érdemelt előnyökhöz juttatja a kisebbségi szavazatokat, másrészt igen jelentékeny szavazatok nem érvényesülhetnek. Az elsőre példát nyújt a budapesti választásnak az az eredménye, ami mellett 4600 választó mandátumot szerzett a Friedrich-pártnak, holott a Rassay-pártra leszavazott tizenegyezer szavazó is csak egy jelölt megválasztását biztosította. Hiába haladta meg a Friedrich-pártra szavazatok kétszeres öszszegét is a Rassay-pártra leadott szavazatok száma, egynél több mandátumot a nárt nem kapott. Ha azonban figyelembe vesszük azt is, hogy az egyes pártok összesen hány olyan töredékszavazatot kaptak, ami má»- a mandátumok elosztásánál figyelembe vehető nem volt, akkor kiderül, hogy a töredék szavazatok száma az osztószámot nagyjában elérte. Ezek a szavazatok elfecsérlődtek. Legalább anriyi választópolgár akarata nem érvényesült, mint ahány a m a n d á tumszerzéséhez elegendő volt A Friedrich-pórt sokkal kevesebb szavazatta] jutott mandátumhoz, mint ahány szavazat az egyes pártoknál a kvótán felül már tekintetbe sem jött. Négyezerhétszáz választó mandátumot szerzett, de nyolcezer választó nem jutott képviselethez. Természetesen nincs olyan választási rendszer, aminek hibája ne volna. De a mi választást rendszerünk olyan, amelyiknek előnye nincs. A törvény tele van téves, hibás, végrehajthatatlan rendelkezésekkel s minden téves rendelkezés a téves intézkedéseknek egész sorozata előtt nyitja meg a sorompót. A titkos választások semmivel sem változtattak a kormánypártok képviseletén, érdemes volt-e, legyünk jóhiszeműek: tévedésekkel, legyünk igazságosak: törvénysértésekkel megrontani azt a választást, ami amúgy 5s hibás, téves, helytelen választási rendszerRóma, október 30. Az a megbeszélés, amelyet Mussolini kedden Sir Eric Drummond angol nagykövettel folytatott, ujabb közvetlen angol—olasz tanácskozások kezdetét jelenti. Tudvalevő, hogy ezek a tanácskozások meglehetősen hosszú ideig szüneteltek és ez alatt az idő alatt csupán London és Páris között állott fenn érintkezés. A mostani megbeszélést tehát megnyugtató tünetnek lehet tekinteni a folyamatban levő diplomáciai fáradozások továbbfejlődése tekintetében. Ez a találkozás arra vall, hogy mindkét oldalon meg van a komolv akarat a tárgyalásokra. Egyébként hivatalos körökben továbbra is azt a felfogást vall ják, hogy most Nagybritannián van a sor. A pápa békeközvetitése Páris, október ,10. Az Information illetékes római hírforrásból ugy értesül, az a terv, hogy francia és angol szakértők között eszmecserét folytassanak, nem francia eredetű. A javaslatokat a pápa sugalmazta. A pápa mintegy tíz nappal ezelőtt beszélgetést folytatott Mussolinival és örömmel vette tudomásul, hogy Mussolini észszerű és tisztességes feltételekkel hajlandó volna véget vetni a hadműveleteknek. A pápa ugy vélte, hogy a megegyezésben Aboszsziniának tengerhez vezető utat kell biztosítani. A Vatikán valamennyi külföldi képviselője utasítást kapott, hogy csatlakozzék a békitö erőfeszítésekhez. Az angol külügyi hivatal keletafrikai szakértője a pápa kezdeményezésére érkezett Párisha, ahol a francia külügyminisztérium keletafrikai osztályának vezetőjével tárgyalt. A kilátások — irja a lap — korántsem tekinthetők kedvezőtleneknek. A három nagyhatalom tárgyalásai Aloisi Genfben Genf, október 30. A Népszövetség titkársága délután hivatalos értesítést kapott, hogy Aloisi báró holnap délelőtt Genfbe érkezik. Ugyanakkor Lavalés Hoareis ideérkeznek. Politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Mussolini azért határozta el magát Aloisi Genfbe küldésére, mert erre hangsúlyozottan kérték országa érdekében. A legközelebbi naE

ok egyes országok vezető embereinek ideérezése és tanácskozása következtében nagy politikai jelentőséget nyernek, amire talán nem került volna sor, ha csak a megtorló bi2ottság ülésezik. Népszövetségi körökben az olasz deleg; lus genfi útjában annak jelét látják, hogy a húrom nagyhatalom között tárgyalások kezi'nlhetnek az abesszin-ügv rendezéséről.