Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-24 / 240. szám

4 DÉLMAG YARORSZAG T935 október 24. Réti-áruház, Károlyi ucca 3. sz. alatt uj hely'ségébe költözött, hol továbbra is közismerten olcsó áron árusit. m Hibazbatja, hogy a város nem forgalmi áron értékesíti az erdőben kitermelt f át. hanem árverés utján- Érthetetlen, hogy a város még nem vezettette fej a villanyt Alsóközpontra- A költségvetést elfogadja- (Taps) Dr Szalay József szálak fal exuitán- A bü­rokráciáról. az ügykezelés, az ügyintézés egy­szerűsítésének szükségelaségéTÖl beszélt- Ke­rületi főkapitány korában — mondotta — olyan rendszert honosított meg. amely kőtelező példa lett az e?ész magvar nendőrszervezet számára­A közönséget gyorsabban kell ki­szolgálni. Erre a kartoték-rendszer nyújt biztos lehető­séget- Ha a nagy ipari és kereskedelmi válla­latok alkalmazhatják ezt a rend«rert. semmi ok sem lehet arra. hogy a városi közigazgatásban ne alkalmazzák- Ha olyan arányban duzzad to­vább az adminisztráció. mint eddig, rövidesen szükség lesz a tisztviselői létszám emelésére Védekezni kell ez ellen a, rettenetes aktainfldció rllen Küildjön ki a közgyűlés egy kisebb szak­bizottságot, amelynek tajrjai majd kidolgozzák aiz adminisztráció megreformálásához szüksé­ges javaslatot­— Meg kell végre alkotni a külön városi tör vényt. miért lehetetlen, kxgy a városokat együtt kezeljék a megyéikkel- A városokról még min­dig vármegyei' ésszel gondolkoznak• amit a leg­jobban bizonyít, hogy hivatalon levelek érkez­nek "Szeged alispánja" elméire é* a polgármes­tert ..alispán ur"-nak szólítják­A városokban kialakult polgári szellem kiérdemelte az önálló vá­rosi törvényt. (Taps.) Keresse meg Szeged a törvényhatósági varo­sokat az önálló városi törvény megalkotásá­ért indítandó mozgatom céljából­Dr. Székely Ferenc volt a következő feíszó­laló- A pótadóemelés veszedelmeit fejtegette, majd a kötött gazdálkodás katasztrófdlis kö­vetkezményeiről beszélt* A gazdasági élet hi­vatott vezérei állandón* állási foglalnak a kötött gazdálkodás rendszerének oktalan kiterjesztése ellen. A városinak nem hivatása a bérházak fen tartá­sa- Ha majd helyreállnak a normális viszonyok, ezeket az objektumokat az adósságok kifizeté­sére kell felhasználni• Más a helyzet a város föld vagyonával- A mai szociális és birtokpoli­tika melletit gondolni sem lehet arra. hogy a város másnak adja el a földjét- mint annak, aki jelenleg bérlője, de akinek fizetőképessége egészen minimális- A város tehát a tulajdonos biztosabb pozícióját nem cserélheti fel a hite­lező teljesen bizonytalan pozíciójával. A ' "r lőíkérdést az intenzív gyümölcs termelés megte­remtésével lebet megoldani- Szeged a telepí­tés kérdését földbérleti rendszerével már meg­oldotta­A következő szórok P- Schneider Vencel volt Azzal kezdte felszólalását, hogy délután egy móravárosi fiatalembert temettek, aki tífuszban halt meg- A temetésen egy fiatalember szóno­kolni akart- Azzal kezdte, hogy vádolni cJtaria a hatóságot' amiért nem akadályozta meg a tífusz terjedését• A további beszédet a szertar­tást végző páter akadályozta meg­— A hatóságot nem lehet vádolni — mon­dotta Schneider Vencel —> de az bizonyos, hogy Alsóvároson leheletlen a helyzet. Az 8 városrész nagyon poros- Kis pénzzd sok mindent lehetne osinálmi — folytatta —.parkí­rozni lehetne az uocákat. a tereket- Szeged leg­értékesebb építési emléke. a Mátyás-templom, amelyben értékes gyűjtemény van- Augusztus­ban 3000 idegen fordult meg a templom mú­zeumában• Hasson oda a polgármester, hogy perkirozza a templom-teret• Kérte a közgyű­lést mentse meg a templomot a pusztulástól. A templom dLszitésére addig gondolni sem lehet, amig ki nem szárítják a templomot, amíg a talajvizet le nem vezetik a térről- (Taps) Szünet után Olejnyik József, a szociálde mokrata párt első költségvetési szónoak követ­kezett- A polgármester hangoztatta expozéjá­ban — kezdte —. hogy a költségvetés nem elasztikus és kijelentette, hogy még a kuruzs­lókra 1 is szóba áll. ha komoly javaslatokkal jelentkeznek- Kérdi- hogy a szociáldemokraták­kal szóba áll-e, mert a múltban a jobboldal nem is akarta hallani a szociáldemokrata párt in­dítványait­— A város legnagyobb értéke — folytatta — aiz a vagyon, amit a szegedi munkások alkotó­ereje képvisel Az a fiatalember, akt a délutáni temetésen szónokolni akart, nagyon közel Jórt az igazsághoz, mert tényleg nem történt meg minden a köz« egészségügy érdekében. A szocialisták is büszkén mutogatják az ide­geneknek a Dóm-teret, de távoltartják őket a külvárosoktól• A telepeket annakidején az Ín­ség. a szükség hivta életre, de aztán elkövet­kezett az idő. amikor gátat kellett és lehetett volna vptni a telepek további szaporodása elé Olejnyik ezután arról beszélt, hogy a gázgyár gyönge villcjiyt szolgáltat és a rossz gázveze­tékek miatt sorra kiszáradnak a körúti fák- A gázgyár nem gondoskodott a vfllanytelen ter­helőképességének fokozásáról• ez az oka ion­nak. hogy Szegeden állandóan pislognak a villanylámpák. — A kormány gazdavédelmi törvényekkel és rendeletekkel gondoskodik a birtokosokról — folytatta Olejnyik — de az iparosság érdekeit nem biztosítja senki A szocialisták szívvel­lélekkel örülnek minden nagyszabású alkotás­nak- Örömmel veszik tudomásul azt i-s. hogy a kövezetek fentartására nagyobb összeget irt elő a pénzügyi bizottság­Szegednek férfias bátorsággal kell követelni jogait a kormánytól, követelni kell- hogy az itt besze­dett inséziárulékból elegenáöt cAion vissza a szegedi ¡nség enyhítésére• A jövő-menő kor­mányok között a város örökéletű maradászük­sége és joga van szélesebbkörii autonómiára­— Nem tudja mit hoz a tél. de azt tudja, hogy már most 2215 munkanélkülit tart nyilván a munkaközvetítő, de ebben a számban nincsen benne a szentmi­Dl CSIKÓ BUNDA _ R0SMA1ÁL Perzsa, Brelschvancz, Perzsaláb nagy választékban — Modellek, eredeti Párlsiak — Győzödjön.mea olcsó árainkról I hálytelki és a tanyai munkanélküli Ínségesek száma. Szerdán a népkonyhák már 1714 adag ebédet osztottak szét. pedig még tart a gyü­mölcs és a zöldfőzelékek szezonja- A munka­nélküflieket neim szabad kategórizálni. az ín­ség mindenkit egyenlővé t&sz. Szeretetet és megértést kér a munkanélküli Ínségesek szá­mára. de azon dolgozók számára is, akik éh­bérért kénytelenek dolgozni- Olejnyik végül a hid botrányos állapotban lévő gyalogjárdáinak rendbahozását sürgette, majd kijelentette, hogy a költségvetést még általánosságban sem f(r gadhcBtja el Fajudi Sándoir az ifjúság problémáival fog­lalkozott é(s sötét szinekkel ecsetelte a há­borút megjárt ifjúság reménytelen helyzetét­A polgármester figyelmeztette a szónokot, hogy a költségvetést tárgyalja =a közgyűlés­Faludi ezután a telepekről, majd a bérleti rend­szerről beszélt, amely antiszociális­A következő felszólaló. Ddrn János az* fej­tegette» hogy a városigazgatás célja nem az adminisztráció, hanem a lakosság jólétének biztosítása. A nyomor nem szórakozás, sajnálkozással, jó­tékonysággal neim lelhet megszüntetni, csak al­kotó munkával- A jótékonyság az ínségesek emberi önérzetét rombolja szét- A költségve­tésből a sivár reménytelenség érzik ld- A kor mnnyzat madártávlatból nézi a város életét és a távolság érzéktelenné teszi a városok szociá­"robiémái iránt­Ezután népegészségügyi problémáikkal foglal­kozott Dáni és sajnálattal állapította meg. hogy a város tiszti főorvosa nincs jelen, pedig a költségvetési vita során minduntalan felmerül­tnek közegészségügyi problémáik- A városnak kellene gondoskodnia arról, hotgy a szegény családok gyermekei tankönyvekhez jussanak Kifogásolta azt az uj népjóléti rendszert, amely osztályozza a szellemi munkanélkülieket- Nem lehet különbséget tenni rászorult és rászorult között• nagyon sok az olyan frontot járt ín­séges. aiki nem tagja a frontiharcis szövetség­nek­Végül azt fejtegette hogy meg kell teremteni c,z olyan önkormányzatot. amely függetlenít­heti magát a város fejlődését veszélyeztető felső befolyástól- A költségvetést nem fogad­ja el­A polgármester 8 órakor berekesztette az ülést és folytatását csütörtök délután 4 órára tűzte ki­Hitelsértési per — a gyermek körül (A Délmagyüfország munkatársától) Mogyo­róssy András Káltvária-ucoafl kovácsmester és felesége hitelsértés miatt került a szegedi tör; vényszék elé- Az volt elleniük a vád- hogy ki akarták játszani Fehér Mthálynét. akinek a tar vácsimestertől gyermeke született- A kijátszást ugv követték el- hogy a kovácsmester ingósá­gait és műhelyének felszerelését felesége ne­vére íratta, hogy igy a gyermektartás cimén megítélt összegekhez az arnya ne juthasson hozzá- A törvényszék már több tárgyalást tar­tott az ügyben- A vádlott kovácsmester azzal védekezett, hogy azok az Ingók» amelyeiket felesége nevére íratott- nem közszerzemények voltaik, hanem azok felesége hozományából származtak- A legutóbbi tárgyaláson azt adta elő, hogy a gyermektartási perben újrafelvé­teli kérelmet nyújtott be. amnak helyt is adott a bíróság, ezzel kapcsolatban azt kérte, hogy a törvényszék várja be ennek a pernek az el­döltét­Szerdán tárgyalta az érdekes firyet a bíró­ság- Megérkeztek a gyermektartási per iratai, amelyekből kiderült, hogy Mogyoróssyt Fehér­né alaptalanul vádolta azzal hogy ő a gyermek apja és ezért az újrafelvételi tárgyalás után­őz uj bizonyítékok álapján a járásbíróság Fe­hérjét keresetével elutasította• Ezek alapján az ügyész a Mogyaróssy-házaspán ellen eleitette a hitelsértés vádját, a bíróság a további eljárást megszüntette•

Next

/
Oldalképek
Tartalom