Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-23 / 239. szám

DÉLMAGYARORSZÁG BZCOEO. SzerketztOtAg: Somogyi ucca 22. L em. Telelőm 23.33..KlodóMval&l, kOlMünlcOnyvtAr 6» Jegvlrodai Aradi occo et. Telefoni 13-OÖ. . Nyomdai L«w Upöl ucca 19. Telefon: 13.0«. . TArlroM leveleim: 0«lmagyaror»Aa. Szeoed. Kiirtani! Számolt a magyar politikai élet választási frontjának hadijelentéséből: A budapesti déli kerületben legalább nyolcvanezer hamis aláírást találtak, a pótajánlások során 54.000 aláirás valódiságát kellett megvizsgálni, a benyújtott aláírások összege eléri a 150.000-es számot. A debreceni kerületben kétszer annyi ajánlást nyújtottak be, mint ahány választó van a kerületben. Ezek a számok nem — csillagászati tankönyvből valók. Nem az állócsillagok földtől való távolságát fejezik ki. Lehet fenntartani azt a rendszert, amelynek ilyen kinövései lehetnek? Lehetnek alkotmányosnak nevezni azt a választást, azt a közjogi aktust, amelyik nyolcvanezer hamis aláírással fertőzött? Nyolcvanezer aláirás, nyolcvanezer közokirathamisitást jelent, mert ne gondoljuk azt, hogy pár száznál többre rug azoknak a száma, akik maguk irtak alá két ajánlási ivet. Ha nem volna nyolcvanezer hamis aláirás, akkor is el kellene vetni azt a rendszert, mely az állampolgárokat ilyen példátlan tömegű bűncselekmény elkövetésére ösztönzi, akkor is változtatni kellene a választásnak azon a módján, amelyik ilyen bűncselekményeken keresztül tudja csak kifejezni a választópolgárság akaratát. Magyarországon a kriminalitás nem öltött olyan arányokat mint amilyen fokú bünc/ést a választások kitenyésztenek. Egyetlen kerület és nyolcvanezer hamisítás. Szédii'ptes számok, elképesztő méretek. A miniszterelnök ur, (igaz, hogy lemondása s ujabb megbízatása előtt) lélektiprásnak nevezte a nyilt választást, de minek lehet nevezni azt a rendszert, ahol a választó még le sem szavaz, máris vallomást kell tenni pártállásáról. Tegyük fel, hogy nem ilyen tömeghamisitás szennyezi be a választást s mérgezi a választókerületet. Tegyük fel, hogy csak becsületes aláirások szerepelnek a listán. Hét párt indul a déli kerületben s mind a hét párt külön a választők tiz százalékát köteles ajánlásaikon felmutatni. Még el sem jött a választás napja, a szavazó még megfontolhatja, hogy gyakorolja-e szavazati jogát, vagv nem, talán még el sem döntötte magában, hogy képe viselését kire bizza s máris a választókerület választóinak hetven százaléka a nyilvánosság előtt jelentette ki pártállását és politikai meggyőződését. Most már majdnem ott tartunk, hogy ahány petíció, annyi uj választás. Ehhez az eredményhez nem utolsósorban járult hozzá az a választási rendszer, mely a politika hajlamosait tömegbiincselekmények elkövetésére csábítja. Ez az ajánlási rendszer a törvény tiszteletét támadja meg s a törvény tekintélyét ássa alá. Aki majdnem felelőtlenül írja ki a választók névjeevzékéből a szavazók ezreit, aki ezeket az ajánlási iveket felhasználja, vagy türi, hogy ezeket pártja, vagy személyes érdekében felhasználják, az hajlamossá válik a törvény megsértésére más téren és más vonatkozásban is. Ha lehet nyolcvanezer bűncselekményt elkövetni büntetlenül, mert hiszen eddig még soha nem derítették ki ezeknek a tömegbüncselekményeknek elkövetőit, akkor a törvény tisztelete, a jog tekintélye, az alkotmány presztízse nem fogja visszatartani a büntetlenül garázdálkodókat abban, hogy a törvény egyéb rendelkezéseit is megsértsék. Ez az oka annak, hogy annvi Szerda, 1935 október 23. Ara ÍO fillér XL évfolyam, 237. sas. kerülőben lesz u} választás, ez az oka annak, hogy annyi ember merészelte pártpolitikai szolgálatként s személyes érdekvédelem közben megsérteni a törvényt s kijátszani rendelkezéseit. A törvénysértéseknek ezt a forrását, a viszszaéléseknek ezt az alkalomszerzőjét, a közjogok gyakorlásának ezt a beszennyezését ki kell irtani a magyar közéletből. A választási bűncselekmények üldözéséből ne csináljon senki politikai kérdést. Necsak azok ellen tegyenek feljelentést, akik a többségi párt érdekeit sértik bűncselekmény elkövetésével. Minden bűncselekményt meg kell torolni, akár kisebbségi, akár többségi párt érdekében követték el. De legelsősorban: meg kell szünLondon, október 22. Az angol alsóházban Sir Sámuel Hoare külügyminiszter kedden mondotta el általános nagy figyelemmel várt beszédét az olasz—abesszin kérdésről. A képviselők majdnem teljes számban összegyűltek. A külügyminiszter igv kezdte beszédét; — Amig az események gvorsan váltakoznak, politikánk változatlan maradt. A Népszövetség iránti hűségünket helyeselte a Ház minden tagja. A Népszövetség feladata nemcsak a háború megakadályozása, hanem a háború okainak kiküszöbölése. Vizsgáljuk meg, míkétit állotta ki a Népszövetség a teherpróbát? — Az együttes bizottság rendszere természetesen nem működhet gyorsan, sőt egyáltalában nagyon nehezen működik, mivel 51 állam közös döntésére van szükség. Komoly nehézségek arra csábíthattak volna bennünket, hogv valljuk be az együttes bizottság csődjét. Ha a Népszövetség elbukna, páratlan veszedelmek és megpróbáltatások sötét korszaka szakadna az egész világra. Meghiusulna a háború kiküszöbölésének kísérlete és súlyos kudarcot vallana az a nagy erőfeszilés, amelynek célja a támadások meghiúsítása. — A század elején ez a csatakiáltás futott végig a kontinensen: „Hatalom, vaev bukás"! Most azt mondják: „Világbéke, vagy pusztulás!" Ezért igyekszünk állandóan arra, hogy az alapokmányt diadalra segítsük. Almainkban nem szerepelt semmiféle hódító gondolat és kiilönösep nem tekintettük egves államok megtámadására kínálkozó alkalomnak. Válassza meg minden ország a maga kormányformáját^ nincs a legcsekélvebb szándékunk sem a más országok belfigve'he való beavatkozáshoz. Kizárólag azért veszünk részt a gazdasági tárgyalásokban, hogy érvényesítsük az alakopkmány elveit. — Sok félreértésbe kevertek bennünket. Anglia sohasem törekedett önző célokra, vagy arra. hogv Olaszország megalázására akarta volElKEIZCTES I Havonta heiyben 3.21», vidéken e* Budapesten 3.00, kUllöldOn • 40 pengd. — Egye* UAm Ara hétköznap ÍO, vaMr- é* Ünnepnap 14 Hl. Hlrdeiétek felvétele tarlta »érint. Megfelentk h«ttö Kivitelével napnitna(eggeL tetni a bűnöknek alkalomszerzőjét, meg kell hiúsítani a felbujtás hatását, ki kell irtani a magyar választási rendszerből az ajánlások mai rendszerét. A választási bizottságok 8 törvény rendelkezése folytán záros határidőben kötelesek az ajánlások felett dönteni Nem szabad a magyar birákat arra kötelezni hogy megalkudjanak lelkiismeretükkel. Százötvenezer aláirást nem lehet átvizsgálni s valódisága kérdésében nem lehet dönteni anynyi idő alatt, amennyit a törvény erre megszab. A válaszitás tanúságai a politikai erkölcsi vakjait is fel tudják világosítani arról, hogy ezt a választási rendszert ugy kell kiirtani a magyar alkotmányból, mint díszkertből a dudvát. na kihasználni a Népszövetséget Aki ilyen hazugságot terjeszt, az a Népszövetség sir ját ássa meg. — Az olasz kormánynak sohasem lehetett kétsége a mi terveink iránt. Nem meglepő és nem aggasztó, hogy a jelen válság folyamán sulvos habozások és tépelődések voltak észlelhetők. Hogyha a létrehozott tilalmakat kellő módon alkalmazzák és a Népszövetségbe nem tartozó államok nem próbál ják azt meghiúsítani, akkor határozottan meg fog rövidülni a háború tartama. — Ami a katonai megtorlások kényes kérdését illeti — folytatta —, ennek feltétele Genfben sohasem valósult meg. A katonai megtorlásokat éppen ugy. mint a gazdaságiakat, csak együttesen lehet alkalmazni. — Az első nem olasz államférfi voltam, aki jogosnak minősítette Olaszország terjeszkedését és a gazdasági fejlődés iránti követelését. íla bizhalunk az együttes eljárásban, akkor m'<c kell arról győződnünk, ha pedig nem. akkor győződjünk meg annak ellenkezőjéről, fis tutijuk meg azt is, hogy kik az igazi támogatói az együttes biztonságnak és kik azok, akik az együttes biztonságért kiabálnak ugvan. de támadják és rágalmazzák azokat, akik azt a gyakorlatban meg akarják valósítani. Minisztertanács Parisban Páris, október 22- A francia kormány tagjai délelőtt minisztertanácsot tartottak. Laval miniszterelnök ismertette a kormány tagjaival az olasz—abesszin viszállyal kapcsolatos tárgyalásokat. A minisztertanács egyhangúlag jóváhagvta Lavalnak az ellenségeskedések megszüntetésére és a viszály békés rendezésére iránvuló fáradozásait. Laval beszámolójában kijelentette, hogy a Páris—London és Róma között folyó tárgyalások máris enyhülést hoztak a nemzetközi légkörben. „Nincs jelenteni való" Róma, október 22. A sajtó- és propagandaüavi minisztérium a következő ielentést adta Hoare angol HQlQguminiszter naíu beszéde az olasz-abesszinkérdésröl és Anglia magatartásáról »Nem akartunk hódifan?« - »Ha a szankciókat kellőképen alkalmazzák, meg fog rövidülni a háború«