Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-22 / 238. szám

DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 Áldás Umé^óilóUo^ Ueíl cikoeia . Oíctó. Alitinö. eg£*x*4ges. 4 J 9 kg. 3Q fiit. Érdekes felszólalások a költségvetés hétfői vitájában a városi adminisztrációról, az igazságtalan terhekről, a kormányzati intézkedésekről, az intézmények leépítéséről, a bérlőkérdésrő! és a szegedi idegenforgalomról Még harminc szónok az általános vitában Rassay és Eckhardt éles ellenzéki beszédei A politika vasárnapja Budapest, október 21. Vasárnap ismét eeész sereg népgyűlést tartottak azokban a kerüle­tekben, amelyekben a közigazgatási bírósága a választásokat megsemmisítette. Debrecenben és Budapest déli kerületében ez volt az utolsó agitációs vasárnap. A Polgári Szabadság Párt budapesti nagygyűlésén elsőnek gróf A p p o n yi György mondott nagy ellenzéki beszédet, amely­ben arról beszélt, bogy alkotmányt, jogi elve­ket, bírói függetlenséget le akar rombolni a mai rendszer, már pedig a gazdasági szabad­sághoz elsősorban politikai szabadság kell. Rassay Károly nagy beszédben támadta a kormányt, azt han­goztatta, hogy a miniszterelnök a szabadelvű­sedet ugy tünteti fel, mintha az nem jelentene inast, mint egy vallásfelekezet ellen inditott gyű­lölködő hadjárattal szemben felépített védelmi vonalat. Csak a gyerekeknek lehet igy beszél­niük — mondotta. A demokrácia előfeltétele a becsületes választójog, a sajtószabadság, a bí­rói függetlnség, az esküdtszék és a gyülekezési jog. Olyan országokban, ahol diktatúra van, nyomorúságot látunk. Kijelentette, hogy két­ségbeesett politika az, amely kizárólag belső szimpátiákból kiindulva, áz ország külpoliti­káját a diktatórikus államok felé akarja irá­nyítani. Nekünk Anglia, Franciaország, Ame­rika barátsága van akkora érték, mint a jövő­menő és katasztrófa utján levő diktatórikus kormányok szimpátiája. Debrecenben fíckhardt Tibor mondott nagy beszédet és azt hangoztatta, hogy ezzel a kormányrend­szerrel szemben a legkeményebb ellenzéki harc­nak kell következnie. Bírálta a reformjavasla­tokat és megállapította, hogy a tisztességes re­formpolitikának csak a jogkiterjesztés lehet az egyedüli célkitűzése. Más országokban nyíltan és őszintén csinálták a diktatúrát, nálunk csempészáruként hozták be. Bírálta ezután a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényja­vaslatot, amelyet elhibázottnak és igazságta­lannak tart- Á keresztény lélektől távol áll a nyegleség, a pártkassza, a kartellek, a bankok, kiszolgálása. Baloldali győzelem a francia szenátor­válaszfáson Párís, október 21. Franciaországban vasár­nap tartották meg a szenátorválasztásokat, — 107 mandátumért folyt a harc. A választás eredményeképen a baloldal öt mandátumot nyert. Az öt mandátumból négy a szocialis­táknak jutott. L a v a 1 miniszterelnököt két helyen is megválasztották. Q tótkomlósi petíció Budapest, október 21. A közigazgatási bíró­ság héttőn a tótkomlósi választás ellen beadott panasz tárgyalását kezdte meg. Dénes Ist­ván hívei adtak be panaszt Lányi Márton man­dátuma ellen. Azt állították, hogy Lányi Már­ton hivei egyszerűen lemásolták a választói névjegyzéket és igv lehetetlenné tették, hogy Dénes István ajánlásait elfogadja a választisi bizottság. A választást védő alaki kifogásokat emelt a panaszok ellen. A tárgyalást kedden folytatják. Henderson halála London, október 21. Henderson Artúr volt angoí külügyminiszter és a leszerelési bi­zottság elnöke vasárnap 72 éves korábafí meg­halt. Nem tudta, hogy Abessziniában háború van, mert betegsége alatt eltitkolták előtte. Mint egyszerű bányamunkás ke/dte pályáját. 1916 • ban a Lloyd George kormánynak lett elsőizben minisztere. Az angol munkásmozgalom egyik legkiválóbb vezére volt. (A Délmagyarorszdg munkatársától) Hétfőn délután négv órakor alig 15—20 városatya je lemlétében folytatták a törvényhatósági köz­gyűlést- A jegyző ellenben már harminchárom o'yan városatya nevét tartotta nyilván, aki az általános vitához jelentkezett szánokul­A hétfői ülés első szónoka dr. Pap Róbert vo't Hivatkozva Shvoy Kálmán szombati be­szédére, elismeri — kezdte —> hogy a kormány jószáin dókkal viseltetik Szegeddel szemben, utóvégre el sem képzelhető olyan kormány. amely ne kezelné jóindulattal az ország máso­dik városának ügyeit• Más kérdés, hogy mi­ként és mennyiben fut ez a jószdndék kifeje­zésre­— A jóakaratot én számszerűleg szeretném kifejezni — folytatta —- mert a kérdést szimr patiarnyilatkozattcl nem lehet elintézni. Shvoy Kálmán hivatkozott az OTKpitkezésre is. de ezt az építkezést éppen a kormány akadályoz­ta meg• Shvoy Kálmán kemény szavakkal be­szélt a tanyai demagógokról• Remélem, hogy ezt nem a szabadelvű ellenzékre értette• Dema­gógiát az követ el- aki beválthatatlan ígéretet tesz a népnek- Az ellenzék ilyen Ígéretet soha­sem tett­— Koncedálom — mondja Shvoy Kálmán­Pap Róbert ezután megállapítja, hogy sú­lyos problémája a költségvetésnek az admi­nisztráció- A tisztviselői létszámot nem igen lehet osökkemteni, rendszerint jelemnek meg a rendeletek, amelyek ujabb ós ujabb tennivaló­kat hárítanak a városi adminisetrációra- De kérdi. történteire kísérletek a\ városnál az ügyrend és az ügy kezdés racionalt zdlására­A polgármester 60-000 aktaszámra hivatkozik, de valószínű, hogy ennek fele sem érdemleges intézkedés Esetleg az növeli az iktatószámot, hogy az aktákkal lapdáznak az egyes hivata­lok> nehogy a munkátlanság látszatát keltsék-­A város adósságairól szólva megállapítja, hogy a város nagyon sok áldozat vállalása elől nem térhetett ki, amit az egyetemért, az is­kolákért és más intézmények elnyeréséért kellett vállalnia- Akit ehhez a városhoz nem csak a községi illetősége fűzi, hcjtem érzelmi illetőség is. az nem kifogásolhatta ebeiket a múltban vállalt áldozatokat- Tagadhatatlan, hogy kisebb gavallériával Is mieskapbaftta vol­na Szeged az egyetemet. Szeged hozta az egyetemért a legna­gyobb dSdozatot, mégis Szeged egye­temét épitik le a legnmvobb mértékben ugy a tanszékek• mint a hallgatóság számának csökkentése terén­— A városi költségvetés legerősebb pillére a, gazdák fizetőképessége — folytatta- — A Széchenyi Mo/l Kedden PAULft WESSELY ragyogó filmje az Epizód 5, 7, 9 bérlőkérdés megoldásra vár, de a bérlőkérdés mem azonos a bérösszeg-kérdéssel- A kérdést nem lehet a bérösszegek rendezésével megol­dani. még aíkikor sem. ha a buzaibérekről a fix­pengőbérekre tér át a város- A bérlőkön csak bérleszállitással nem lehet segitemi- A városnak a gazdálkodási rendszert kell megreformálni, hogy több jövedelme legyen a bérlőtársadat Ir.mnak- A bérlőket helyesebb gazdálkodásra kellene tanitani, szoktatni­— A polgármester expozéjában — mondotta ezután — megfeledkezett a névtelen adófizetők­ről: a polgárságról ame\y megérdemli a leg­teljesebb elismerést városfenntartó munkájá­ért, áldozatáért. A költségvetést elfogadja (Taps) Ezután dr. Hunyadi-Vas Gergely szólalt fel- Közben Bárányi főispán átadta az elnöki tisztséget Pdlfy polgármesternek, később isimét visszatért a közgyűlési terembe­Hunyadi Vas Gergely elöljáróban reflektált Pap Róbert beszédére. A kormány — mondot­ta — épitteti a tani tói internátust, ha nem is állami pénzből. haneim a tanítói alap pénzéből, de saját akaratából- Ezután a földbérkérdések foglalkozott részletesen- Örömmel állapítja meg. hogy a város hatósága szorosabbra igyek­szik füzini a tanya és a város viszonyát- Ez nyilatkozik meg az uj tanyai központok tervé­ben. a posta- és a telefonszolgálat megjavításá­ban. a megígért földbérreviz'ó tervében- He­lyesli a hidváímcsökkentés tervét és a városi szeszgyár felállításának a gon­dolatát- Bn.k abban, hogy a város nem áll meg a fejlődés utján­Dr. Kertész Béla a következő szónok- A költségvetési vita az a sirató fal, ahol mindem párt elsírhatja a maga bánatát, de mint a fal. a kormányhatalom nem hallja meg ezeket a sirámokat- A '-»eilügyi és a pénzügyi kormányzat súlyos felelősséget visel a városi háztartás egyensúlyának felbo­rulásáért- A kormányzat nemcsak uj feladatok­kal terhelte a várost, hanem régi jövedelmeit is elvonta- 1929-ben a városnak egymillión fe­lül volt a jövedelme a kereseti adóból, addig ma az adókezelés teljes egészében felemészti a kereseti adójövedelmet. Hasonló a helyzet a forgalmiadórószesedés terén is- 1921-ben a vá­rosi háztartások a forgalmiadó egyharmadát kapták meg- De amikor 2-ről 3 százalékra emelték az adókulcsot, a részesedés nem emel­kedett- A fázisadó bevezetése utam ped.i? ttesztő arányban csökkent a város részesedése Ezzel szemben az állam forgalmiadé bevételt évről-évre emelkedik Harcot kell indítani a régi arány visszaáMUásáért A rendőrségi hoz­zájárulás teljesen igazságtalan követelménye a kormányzatnak• mert az államosítás alkalmá­ból az állam osak a biztonsági szolgálatot vet­te át a várostól de a rendészeti legnaevobl részét nem- Az inségenyhités szintén nem városi feladat a törvény csak a szegény ügyet utalja a városi kötelességek közé­A polgárság tul van adóztatva­Ezt bizonvitia a záloarolások számának nazv

Next

/
Oldalképek
Tartalom