Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-02 / 222. szám

o »«CM & r,y AROR57KO T935 ©fctÓBer S. umrnm Zománcozott edény Hu« es kávéőrlő Konyhamérleg Lőszerek leszállított árban BRUCKNER VASUOVARBAN. ban 90 házasságkötés fordult elő. A polgári házasságkötés életbeléptetésének első három hónapjában 110 házasságot kötöttek az anyakönyvvezető előtt. 1895 október elsején, az anyakönyvi hivatalok felállításának első napján a következő első szülést Jegyezték be a születési anyakönyvbe: Az apa neve: Palócz László, foglalkozása: lapszerkesztő. Az anya neve: Nagy Gizella. Az újszülött neme; leány, „ neve: Ilona, Mária. 1895-ben, a hátralévő három hónapban 561 születést jegyeztek be Szegeden. A halálozási anyakönyv első lapjára egy csecsemőhalálozást jegyezlek, Pálinkás János fate- ! lepi napszámos leánykája: Piroska halt meg tüdőgyulladásban, az ő neve nyitotta meg a halálozási anyakönyv végtelen névsorát első születést esetet jelentettek be. Negyven esztendő alatt, az anyakönyvi hivatal fennállása óta suTileíés: 83.992 halálozás; 74.111 házasság: 88.155 történt Szegeden. A három anyakönyvbe összesen 186.268 bejegyzést tettek 1895 óta, egészen a keddi napig: 1935. október l-ig Mintán negyven év- ' bon 14.600 nap van, minden napra átlag két há- ' z&ssAg esett, hat születés és öt haláleset. Gácser György anyakönyvvezető-helyettes táblázatot állított össze a 40 évi anyakönyvi be- 1 Jegyzésekről. 1895-ben, az első esztendőben 1060 bejegyzést tettek, a második évben már 4694 be jegyzés történt, ebből születés 2413, halálozás 1782, házasság 499 volt. A legtöbb anyakönyvi bejegyzést 1914ben eszközölték: S344 bejegyzést tettek az Anyakönyvben; a legkevesebb bejegyzés 1933-ban történt: 3699. KleCkner Lajos, a mostani anyakönyvvezető, aki már az anyakönyvi hivatal felállításának első esztendejében is a hivatalban dolgozott, visszaemlékezéseit a következőkben foglalta öszsze; — Négy évtized előtt még sokan idegenkedtek az anyakönyvi hivataltól, a® első hónapokban nehezem akarták megszokni az nj rendszert, de azután már nem volt semmi baj. Előfordul azonban még manapság is, hogy a házasságkötő felek, különösen a tanuk megtagadják az anyakönyv aláírását, v?llási meggyőződésükre. való hivatkozással. Ilyenkor az anyakönyvvezető irja be a szereplő felek nevét az anyakönyvbe és odairjuk azt is, hogy a fél megtagadta az aláirást — Akadnak érdekesebb esetek ls. Bizony sürün megtörtént, különösen a tanyaiak részéről, hogy a vőlegény erősen elázva jött az anyakönyvi hivatalba... Alig állt a lábán és a személyi adatait sem tudta bemondani. Ezért 'azután elhalasztottuk a házasságkötést... Egy szentmihályteleki gazdalegény háromszor jött el menyasszonyával a hivatalba, de nem lehetett őket összeadni, mert mindannyiszor ittas volt a legény. Negyedszerre mmmmKmm^mmmmmmJwmmmmmtmmmmmmmmmmmmm Szegedlek A fogyasztók (A Délmagyarország munkatársától.') A Szegedi Kereskedők Szövetsége legutóbbi nagytanácsi ülésén szóba került az a visszás helyzet, amely Szegeden uralkodik. A szegedi közönség nem érzi át kellő súllyal azt a szegedi érdeket, hogy a szegediek, — ha városuknak és önmaguknak szolgálatot kivannak tenni, Szegeden, szegcdi iparosoknál és szegedi kereskedőknél kell vásárolniok. Ha máshol költik el Szegeden keresett pénzüket, súlyos károkat okoznak Szeged gazdasági életének, tehát a város életének is, hiszen a közszükséglelekhez szükséges anyagi erőket csak a szegedi közgazdaság bocsájthatja a közület rendelkezésére. A Délmagyarország elhatározta, hogy ismételten erőteljes propagandát kezdeményez ezért a szegedi célért, a közönség felvilágosításáért és a fogyasztók figyelmének, érdeklődésének felkeltéséért ez iránt az annyira fontos probléma iránt. A Délmagyarország mozgalmának máris komoly visszhangja támadt és minden vonalon a legnagyobb megértéssel és megemberelte magát: józan mara<It a házasságkötésig ... — Voltak sajnálatosabb esetek le. Egyszer, pár évvel ezelőtt éppen a házasságkötéshez készült egy fiatal pár, amikor hirtelen berontott ss anyakönyvi hivatalba egy feldúlt arou nő és ssükok között nagy csomó paprikát s®ort a vtH». gény szemébe. Paprikás lett a vőlegény, az anyakönyvi hivatal és a folyosó is. Rendőr jött, de a merénylő nő a zűrzavarban eltűnt. A vőlegény elsőbb röstelte a dolgot, azután lement a bérház udvarára, a kútnál kimosta a szeméből a paprikát és tlz perccel később, mintha mi sem történt volna, jelentkezet^ •a házasságkötésre ... H. M. Szegedért és a forgalom helyesléssel találkozott. Ezt bieooyftjtt tt alábbi nyilatkozatok is. VÉRTES MIKSA kormányfőtanácsos, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke: — A Délmagyarország mozgalma a legtermészetesebb, a legmagátólértetődőbb célt tűzte: ki: hogy a szegedi fogyasztók a szegedi iparosoktól és a szegedi kereskedőknél szerezzék be szükségletüket és ne vigyék a Szegeden megkeresett pénzüket elkölteni más városokba. Ezt a kérdést és ezt a célt a kamara is állandóan napirenden tartja és minden rendelkezésére álló eszközzel küzd azért, hogy a körzetébe tartozó városok fogyasztói éppen ugy, mint intézményei minden szükségletüket saját városukban szerezzék be. Ezzel tartoznak iparuknak és kereskedelmüknek, amely a legnaf

yobb mértékben járul hozzá egy-egy közület Hzterhelhez. A mozgalmat különösen aktuálissá teszi az őszi szezon, mert ilyenkor fokozódnak a szükségletek, ilyenkor kell beszerezni a télirevaló élelmiszereket és ruhaféléket, tehát nagyon fontos, hogy a szegedi fogyasztók figyelmét állandóan erre az annyira fontos kérdésre irányithassuk. A Délmagyarország ezen a téren is rendkívül nagy szolgálatot tesz nem csak Szeged kereskedelmének és iparának, hanem azon keresztül az egész városnak is KFXLER MIHÁLY kormányfőtanácsos, a Szikra gyufagyár igazgatója: — Azt a mozgalmat, amelyet a Pélmagyarország megindított, minden szegedinek helyeselnie kell, mert a oélja a legtermészetesebb szegedi oél. Sajnos, közönségünk figyelmét még mindig föl kell hivni rá, mert nem ment eléggé át a köztudatba, hogy a város egyeteme« érdekeit szolgálja kötelességszerűen az, aki szükségletét Szegeden szerzi be. KORMENDY MATYAS volt országgyűlési képviselő, az Ipartestület elnöke: — Az ipartestület már hossza esztendők óta harcolt azért a célért. ejnelymk olyan hathatósan szolgálatába szegődött a Délmagyor ország• Nem lehet elég^'sokszor ^fiwelmeztetni a közönséget arra. hogy teljesítse a városa* iparossága és kereskeáelme iránti kötelességét Ezért használunk M ml is minden alkalmait hogy propagáljuk a gondolatot és ezért kértük annakidején a közönséget arra is• hogy megrendeléseit már az ipari vásárok alkalmával adin fel. mert igy lehetőséget teremt a szegedi iparosság számára, hogy a legközelebbi ipari *á sáron nagyobbszabása munkái áttitson ki DIVATCSARNOKBAN Klauzál tér 2. Megnyitó irányáraink: Női osztály: Oszi kabátok , doubl kabátok Téli kabátok dúsan szőrmézve Fekete télikabát jó posztóból Dlval kabátok perzsával szőrmézve Esőköpenyek Leány és flu felöltők és ruhák Külön mértékosztály. 11.— p-tői 18.- . 19*80 , 34.80 „ 5$, »» 9.80 „ Férfiosztály: Férfi öltönyök 1*,— p"iő1 Átmeneti doubl felel ők 14 80 >» Gyapjú crombi 2 * .80 h Fekele télikabát égig bélelve 28.— » Bőrkabátok 29.— » Szőrmebekccsek 32.— » Vízmentes Hubertus 9.80 » Divatnadrágok 4.80 » a legnagyobb váia utókban kaphatók. Angol és hazai szövetekben nagy választék. Unió könvvek érvényesek. m, Mit, pramofon,¡:s D éry M