Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-17 / 234. szám

PELM AGVflKORSZAG KHEOED. SzerkMZt«t«oi Somogyi ucea f^Clí tÜrtf filLr nLl/thPf 17 ELÖEIZETÉSs HaTonte beiybcn 3.20, «2.L au.Telelőm2M3..KladAhlvalal, tSUlUilUM, 1"JJ U1V1UIICI Ai • rldekea e* Budapetlen 3.60, kUU«ld»n kOlctOnklinyvtAjr é* Jegyiroda: Aradi 0.40 pengd. - Egyel 9z&m Ara hélkttzooca 8. Telefon: 13-0«. _ Nyomda: Ldw Ara ÍO fillér nap 1«, vatdr« éa Ünnepnap 1« HU. UlrUpM ucca 1«. Teleion: 15-00. - Tdvlrall deléaek lelTétele larUA aserlnt. Meg|eleréldmi Délmagyaronzda. Szeged. XI- éVÍOlycIEQ, 232, SZ. lenlK hé«« klv^lelével nyomta reggel. Terv van, pénz nincs Az októberi közgyűlés tárgysorozatán tizenhét olyan inditvány szerepel, amelyik uccák feltöltését, utak rendezését, épületek emelését, egyszóval városrendezési tevékenységet sürget. Tizenhét ötlet, tizenhét javaslat, tizenhét gondolat, amelyik mind egy sikon mozog, mind egy törekvés szolgálatában áll, mind kövezést, feltöltést, építkezést tüz ki célul, ennek a — tömegmozgalomnak már okait kell keresni. Az első s legszembeötlőbb ok mindenesetre az, hogy — nincs még egy éve a választásoknak s a közgyűlési tagok egyrésze ugy érzi: igazolni köteles választói előtt a bizalom kérésének jogosultságát. Ez az ok azonban csak az indiványok nagy számát magyarázza meg, de azt nem, hogy miért éppen kövezést sürgetnek, miért éppen városrendezésért szállnak síkra? A város mai külső képe, az utak és uccák mai állapota választ ad erre a kérdésre is. Nem nagy feladat Szegeden kövezetlen uccát találni s főként nem nagy a feladat, ha a bizottsági tag a saját kerületében fedezi fel a tennivalót, mert ott tartózkodik mégis a legtöbbet s ott hallja mégis a legtöbb panaszt és legtöbb kivánsáS

ot. Sokkal könnyebb azt indítványozni, ogv rendezzék az elhanyagolt teret, kövezzék ki a kövezetlen uccákat, foglalkozzanak a külváros csatornázásával és feltöltésével, mint uj bevételi forrásokra rámutatni, vagy megtalálni azt a módot, hogy apolgárság megterhelése nálkül a város jövedelmei hogyan fokozhatok. A legkönnyebb, legegyszerűbb és leghálásabb feladat követelni a választók számára csatornázást és kövezetet, de a legnehezebb és leghálátlanabb kötelesség: kijelölni a sürgetett közmüvek létesítési költségeinek fedezetét. Szeged e tekintetben háltrányosabb helyzetben van, mint sok más magyar s azt mondhatnánk, mint minden német, vagy osztrák város. A haladott várospolitika már régen megoldotta azt a problémát, hogy a közületek létesítményeinek költségét legalább részben azokra rójják, akik annak előnyeit, ingatlanaik értéknövekedése révén elsősorban élvezik. Ha köveznek egy uccát, az uccában levő ingatlanok értéke egy csapással növekedik. Igazságos-e az, hogy egy felsővárosi ucca kikövezéséhez az alsóvárosi, vagy a tanyai adózó polgár hozzájáruljon, de az az értéknövekedés, amihez a feltöltött uccában levő ingatlanok tulajdonosai a maguk minden befektetése és munkája nélkül hozzájutottak, adózatlan maradjon. A városi élet maga a legnagyobb értéktermelő s a legelmibb igazság az, hogy a városi élet fejlődésével, a városiasság emelkedésével termelt értéktöbbletekből részesedjen maga a városi s, mely befektetésével, alkotásával az értéktöbbletei megteremtette. Értéktelen telkek értékessé válhatnak a tulajdonos minden hozzájárulása, minden befektetése s minden kockázatvállalása nélkül pusztán azáltal, hogy a fejlődő városi élet alkotásokkal és intézményekkel közeledik hozzá. Nincs igazságosabb adó, mint ha a közület a maga számára lefoglalja azt az értéket, amit maga termel s ami, ha adózatlan marad, megszolgálatlan s meefizetetlen nyereségként jut egyesek javára. Az egész város hozta létre s egyesek látják különleges, értéktermelő hasznát. A város nem képes mindig ellenállni azoknak a követeléseknek, amelyeket éppen a városrendezés terén szögeznek mellének. Sokszor előfordul, hogy nem is városi érdek, de pártpolitikai szempont sürgeti egyegy városrendezési kérdés megvalósulását. Mennyivel könnyebb volna a város vezetőinek helyzete, mennyivel kevesebb lehetősége volna a közérdek sérelmének, ha szabályrendelet kötelezné az ingatlantulajdonosokat arra, hogy résztvegyenek azoknak a létesítményeknek költségeiben, melyek telkeik értékét emelik. Nem lenne az októberi közgyűlés tárgysorozatán tizenhét ilyen inditvány, ha az indítványok elfogadása nemcsak kövezést, feltöltést és városrendezést jelentene, hanem — adót is. Szeged városnak pedig érvényes, kormányhatóság által jóváhagyott szabályrendelete van erről, amit a város egyszerű közgyűlési határozat alapján, — tehát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülése iránt különös érdeklődés nyilvánult meg gróf Eszterházy Móric külpolitikai interpellációja miatt. Ott volt gróf Bethlen István, ¿ti Eszterházyval hosszasan tanácskozott, majd később hozzájuk csatlakozott S1 gray Antal és Eckhardt Tibor. A képviselők között részletes külpolitikai vita fejlődött ki. A külpolitikai kérdésekről a belpolitikára is áttértek; Bethlen kijelentette, hogy a gazdavédelmi törvényjavaslat vitája során, nagy beszédet fog mondani. Ez lesz az első eset, hogy a volt miniszterelnök a parlament baloldalán emelkedik szólásra és fejti ki álláspontját a kormányzattal szemben. A kisgazdapártban értekezlet volt, amelyen elhatározták, hogy a gazdavédelmi rendelettel kapcsolatban a pártnak csaknem valamennyi tagja felszólal és élesen állást foglal annak intézkedéseivel szemben. A képviselőház szerdai üléséről részletes jelentésűek a következő: A képviselőház ülését délután 4 órakor nyitotta meg Korniss Gyula alelnök. Bejelentette, hogy a közigazgatási biróság a Soltész János mandátuma ellen beadott pana6zt elutasította. Ezután folytatták a birói és ügyészi fegyelmi felelősségről szóló javaslat tárgyalását. Pesthy Pál kijelentette, hogy nem félti a javallattól a birói függetlenséget. Szerinte a javaslat sokkal több biztosítékot tartalmaz a birói függetlenség megóvása tekintetében, mint az eddigi törvény. Eckhardt Tibor hangoztatta, hogy a törvénynél lényegesebb a szellem, mint a végrehajtás, ezért a törvényjavaslat intencióit is kutalíni kell. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Lányi Márton arról beszélt, hogy sem a birói a törvénysértéshez járva közel, — nem hajt végre. Nem harcolunk amellett, hogy ezt a szabályrendeletet vegyék elő s léptessék életbe minden változtatás nélkül, bár azt tartjuk, hogy a változtatás nélküli végrehajtás még mindig előnyösebb volna, mint a végrehajtás teljes elmaradása. Valamit azonban ezen a téren tenni kell s ugy gondoljuk, hogy a városrendezési bizottság megalakítása bármilyen szükséges is, nem elegendő sem mint fegyver, sem mint remédium. Az októberi közgyűlés elé benyújtott egyik indítvány, — igen helyesen — a köztemető megvalósítását sürgeti. Attól tartunk, hogy ez a városrendezési bízottság is köztemetője lesz a városrendezési terveknek. Mert amíg a város fedezetet nem talál ezekre a feladatokra, amig nem nyit meg uj bevételi forrást, addig csak a költségvetés morzsáit tudja erre a célra fordítani. Meg kell adóztatni a közületek által létrehozott értékemelkedést s akkor nyomban kevesebb lesz az inditvány s több lesz az alkotás. karnak, sem a birói és ügyészi egyesületnek a törw vényjavaslattal szemben nem volt ellenvetése. Az általános vita véget ért, Lázár Andor igazságügyminiszter szólalt fel. A javaslat tárgyalása során —• mondotta — meglehetősen erősen érvényesültek a politikai szempontok. Az ellenzéki szónokok azt kérdezték, hogy miért hozták ezt a javaslatot a Ház elé. Erre az a válasza, hogy másfél évtized óta a magas biróságok évről-évre ismételten kérték az igazságügyminisztert, hogy a fegyelmi eljárás ujabb szabályozása céljából terjesszen elő javaslatot. — A javaslat célja — folytatta —, hogy a régi törvények egész sorában lefektetett fegyelmi eljárást össze fogóan szabályozza. Lényeges, uj elveket nem hoz a törvényjavaslat. Azt, amit ellenzéki oldalról támasztanak, a régi törvényekben, már mind benne voltak, össze kell egyeztetni alkotmányunknak a biróság szempontjából két igen fontos pillérét, a birói függetlenséget — amelyhez nem enged senkit hozzányúlni — és a parlamentáris kormányformát, aminek következtében az igazságügy miniszternek felelősnek kell lenni a bíróság működéséért. A magyar biróság és ügyészség erkölcsi emelkedése olyan magas fokon áll, hogy méltán kívánhatják önmagukkal szemben is, hogy a legszigorúbb legyen a fegyelmi mérlegelés. A birói függetlenség nem előfeltétele a jó ítélkezésnek, hanem kelléke, de épp olyan kelléke a magas erkölcsi és szellemi nivó. Ig izságügyminiszteri működése során a bíróságnak mindennemű függetlenségi t olyan mértékben respektálta, mint ahogy azt az qazsáaszolgált'itás rrdeke megA magyar kormány genfi politikája a képviselőház előtt Eszterházy Móric Inferpellaciófa, Kánya külügyminiszter válasza — „Távol áll főiünk, hogy a Népszövetséget gyengíteni óhajtjuk" — Az olaszbarát politika, a népszövetségi szellem és az őszinte békevágy Letárgyalták a birói javaslatot