Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-13 / 232. szám

Df. LMAGYAR OR SZAG 1935 október 13: »pi^ •——•—ai MI in i SS 14 napig Háti-áruház Regény és film Szántó György Stradivárijm Bn4Hpo«t, október, ötszáztizenhét oldal terjedelme van Szántó György Stradivári cimü legényének. Ha mind a két kötetet egyfolytában akarjuk kiotvaismi, akkor is több ivapot keli erre szánnunk, a história egyre halványodó ködébe vesző évszázadokba nyúlnak vissza a regény gyorsan gördüW fejezetei, országokon, népeken, népek erkölcsein száguld keresztül csapongva ennek a fantáziában annyira gazdinig Írónak csodálatos képzelete, a film pedig, amit legutóbb mutattak be — mindössze mésfél óráig pereg a vásznon. B o 1 v á r y Géza ez a zseniális filmrendező másfél óra szükreszabott keretei közé volt kénytelen összepréselni ast, amit Szántó György aradi, Dobó ucoai otthonának kattogó Írógépjén ótszáztizenhét nyomtatott oldalha irt le. Ennek a két ténynek egymással való szembeállítása máris feleletet ad arra a kérdésre: miért nem lehetett a füm szalagjára vinni mindazt, amit Szántó György fantáziája ajándékoz. Másfél óra alatt senki ezen a világon nem tudj« elmesélni azt a történetet, amihez ötszáztizenhét oldalra van szükség. Mindemnek ellenére a filmben Szántó György irói zsenije szakasztott ugy érvényesül benne, mint Bolváry Géza rendezői tehetsége. Szántó Györgynek, az Írónak megvan az az Istentől adományozott iwgy-nagy képessége, hogy minden Írásában uj formákkaJ ajándékozza meg ea olvasót, a Stradivári formái is merőben ujak és valljuk be, szerenosések' is és ezek a formák teljes egészükben érvényesültek a filmen még akkor is, ha Bolváry Géza kénytelen volt a regénynek nem a felét, nem a báromnegyedrészót, nem « kilenotiaedrészét, hanem talán kilencvennyolc percentjét is kihagyni, azért, hogy a filmre vitt két százalék annál döbbenetesebb és annál nagyobb diadallal vigye át a nyomtatott betűből a színész élő maszkjába, a hegedű húrjának felsíró melódiájába a Szántó György éjszakáinak tarka és zabolát'an színekben olyan gazdag álmát. * Egyedül a film képes arra, hogy Tápé, Kurtics, Lökösháza, vagy Csütörtökhely publikumának ugyanazokat a világhírű sztárokat adja, mint Londonnak voigy Párisnak és akár harminc fillérért, nkár öt leiért, akár két cseh koronáért abha a tökéletes illúzióba ringassa a nézőt, amiben Newvork vagy Chicago tízezer személy befogadására képes mozija közönségének ven része. Ez az oka ezután annak is, hogy a mozik publikuma elkényeztetett, a konkurrencia nagy, a kinók csak a legjobb darabokat veszik, a szereplőknek nincsen közvetlen érintkezésük a publikummal, tapsot se kapnak: hiszen a moziban nincsen jelen az, akinek a taps örömet és gyönyörűséget okoz. Ritkaságszámba megy, hogy a mozi közönsége tapsra verje össze a tenyereit és éppen ezért túlontúl nagy sikert könyvelhetünk el a Stradivári javára, ba hírül adjuk, hogy amikor vége vo.t az előadásnak, akkor az a publikum, amelyik máskor meg se várja az utolsó jelenetet, hanem ott tolong az ajtónál, hogy első legyen a ruhatárban hpgyott kalapjánál vagy ernyőjénél, most ülve maradt, senkinek nem jutott eszébe, hogy siessen, «/ emberek feledve mindent, ami odakinn várja őket az életben, a film hatása alatt állottak, olyan tHpsvíhar tört ki, mint egy sikerekben gazdag premieren, a Vígszínház nézőterén, fel kellett húzni a fehér vásznat és a taps még frenetikusabb lett, amikor a vászon mögött, az igazgató által kézenfogva megjelent elegáns frakkjában Szántó György, az iró, hogy mélyen meghatottan megköszönje a közönség tetszésének ezt a kitörését. * A másfél órába összesűrített film történet« tele van a romantikával és az élettel. A regénytől annyLbmn különbözik, hogy amíg a regényben a főszereplőt Szántó György Kurt von Thies*en-nek nevezi, addia itt a főszereplő neve: Teleky Sándor. A béke utolsó évének felejthetetlenül szép ragyogásával, igazi és nem talmi pompájával indul el utjána a história. Az első jelenet cimeül csak ennyi jelenik meg a vásznon: Margitsziget, 1914. Béke. És ebben a három szóban benne Wii minden, öreg platánok a világ legszebb virágoskertjében, redőtlen, gondok nélküli homlokok, jókedv, pajzánsáig, szerelem, hajnali muzsikaszó és a békének az a sok-sok áldása, amiből egyedül talán a Margitsziget tudott megmenteni valamit szomorú korunk még szomorúbb fiai számiára. • Egy hegedt! története; es a témája a darabnak. A jeleneitek nagyrésae: fotomontage. Nagyszerű technikával elkészítve. Emberek élete, szerelme, szerencséje é? szerencsétlensége kapcsolódik szorosan hozzá a hegedűhöz, amelyet Antonius Stradivári, Amati maestro legkedvencebb tanítványa faragott ki virágillatban gazdag tavaszi éjszakákon és -aminek tokján a Mediciek ősi cimere árulja el az első gazdája nevét. Amikor Antonius Stradivári az Amati Beatrice nevének kezdőbetűjét faragta bele az éles kés hegyéi*« a hegedű nyakába, akkor csókolózott a Beatrice egy terkaköntösn lovaggal, ezen a napon átkozta meg Antonio a hegedűt és azokat, akik a világnak akármelyik részén kezükibe veszik egykoron ezt a muzsikalát ...És elindult útjára a Stradivári hegedűje hogy megássa a koporsóját azoknak, akiknek sorsául rendelte a végzet ezt a hegedűt Évszázado. kon át visz magával egész légiója a történeteknek, lovak vágtatnak harctereken, bomba robban a szentpétervári palota dísiztermében, vékony s»gárban kiszivárgó pár csöppnyi vér áralja el halovány ra vált emberi arcokon, hol távozott el örökre az élet, mozgósítási plakátokat ragasztanak ki az uccán, fellobogózott vonatokon dalolva indulnak a tömegsírok felé annyi sok nyelvet beszélő népei vén Európának, fedezéket ásnak a Piave mellett ós itt sír fel újra Antonius StnadiváH hegedűjének húrján a nótája annak a feketehaj« olasz lánynak, egyetlenegy a hosszú láncon, akinek boldogságot hozott a megátkozott nótafia. ... Talán mert olasz volt... talán mert a h«ge* dűl visszatért újra oda, ahonnan három évszázad'dal ennekelőtte elindult hányatott útjára... Ez a darab meséje. A mese aztán teüstete szőve olyan jelenetekkel, amik a lelke mélyéig meghatják azokat, akik a nézik résaére renóeH sorokban ülnek. Meghatotta a szerzőt is. Mert; a vak Szántó György is látta, a darabot. A hitvese s neme ivei. Női divatcsikos esernyők ^fn^rji^r/b7^ Pollák Testvéreknél. Vásároljon a DIVATCSARNOKBAN KlauzAI tér Z. Megnyitó irányáraink: i Női osztály: | Oszi kabátok . doubl kabátok Téli kabátokdusan szőrmézve Fekete télikabát fó posztóból Divat kabátok perzsával szőrmézve 38«— „ Esőköpenyek 9.80 » 11.- P-től 18.— . 19.80 , 24.80 „ Férfiosztály! Férfi öltönyök 16.— P-t« Átmeneti doubl felöltők 14.80 „ Gyapjú crombi „ 24.80 „ Fekete télikabát végig bélelve 28.— » Bőrkabátok 29.— « Szőrmebekecsek 32«— » Vizmentes Hubertus 9.80 » Divatnadrágok 4.80 » Leány és fiu felöltők és ruhák a legnagyobb választékban kaphatók. Külön mértékosztály. Angol és hazai szövetekben nagy választék. "' '~TI"~U Unió könyvek érvényesek. nna MEGERKEZTEK az összes ujtipusn RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK 1 itCti B Kja Mjl.. (1Mt —— Dijta'an bemutatás leiemen warson cégnél. Kelemen ucca 11