Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-01 / 221. szám

DHMAGYARORSZÁG BZEOED. SMrttcMda»«o: SomooTI V2. L em. Telelőm 23.33.. KladúMvelaL kOlcMnkOnyyt&r «• Jegyiroda« Aram ucoa a. Telefont 13-00.. Nyomdai LOw Upói ncca ÍO. Telelőm 13-00. . 1 Arirntl lerélctau DeimagyarortxAa teeged. Kedd, 1935 október I. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 221. sz. ELÍ)E1ZET£Si Uayonle helyben 3.ZO, rtiUkeD Budapesten 3.00, kUUOldOii • 40 pengő. — Egye« nsam Ara hátüttx­nap ÍO, ya*Ar- 6» Ünnepnap 10 Hli. Hlr­delétek lelvélele tarllo ixerlnl. Neg|e­lenllc hétfőt klvéieléyel naponta reggeL Az uj Nemzeti Forgalmas Rákóczi-uton siettünk este ne­gyed nyolc táján az uj Nemzetibe. A pompá­san kivilágított előcsarnokban estélyi ru­hás társaságba botlottunk. Megkerültük őket, hogy minél előbb beérjünk a ruhatárhoz. Amig a megkerülő mozdulat tartott, néhány mondatot sikerült ellesni. — Mit szólsz hozzá? — Mihez? — Ehhez a kivilágításhoz? — Akár a Corvin depandansza. Siettünk. A kabátunkat már útközben kezd­tük levetni. De nem álltuk meg, hogy köz­ben hátra ne nézzünk. Két feltűnően szép nő beszélgetésének voltunl fültanuja. Bubisra nyírt hajukat a fodrász tartósan ellátta. Uj­jaikon messzire piroslottak a körmök. Száju­kon széles piros, szemöldökük helyén kes­keny fekete vonal. A Corvin-áruházhoz való hasonlatban van valami abból a szellemből, amelyben Pest egy­része a Nemzeti uj igazgatóját fogadta és bí­rálja. De a szegény ország nem engedhet meg magának olyan fényűzéseket, mint a szépsé­ges Budapest. A hatalmas állami szubvenció­val fönntartott első drámai színházzal szemé­mélyes tendencia erőltetése nélkül, sőt mindenfajta személyes szempont emelkedett háttérbe szorítása mellett kell foglalkozni. Azt, hogy jó mo­dorú és helyes taktikáju-e, előzékeny, vagy elegáns Németh Antal, nem az igazga­tói működéséhez fűződő várakozásoknál kell figyelembe venni. Kizárólag a képességei számitanak. És a tudása. Viszont vitatni se lehet, hogy elméletileg kitűnően képzett em­ber. A színház tölti be az életét. Eddigi in­tézkedéseivel — szerződtetéseinek nagyré­sze is ide tartozik —, azokat igazolja, akik várakozással tekintenek munkássága elé. A szerény szegedi újság nem szerezheti meg a részletkérdésekbe való elmélyedés él­vezetét. De talán nem is egészen erre a hely­re tartozik a disputa arról, hogy miért volt helyes Csortos Gyula szerződtetése, hogy ki­alakult szinpadpolitikai programszerüség és egészséges szinpadirodalmi irány körül kije­gecesedett tervszerűség szólitott-e nyolc— tíz neves uj tagot — igazán nem na^y szám — a Nemzeti lendületesebbnek, az élő iroda­lommal s a huszadik század harmadik évti­zedbeli színjátszással közelebbi kapcsolatot tartónak megálmodott színpadára. De első­rendű kötelességünk — persze, ezen a helyen is —, olyan hivatalos szinházpoli'.ikát sürgetni, mely mellett joggal és okkal mond­hatja az egész ország magáénak a z egész ország — lerongyolódott, szegény ¡jószág — pénzén fenntartott, az egész or­• z á g szinikulturájának reprezentálására, de kultúréletének megizmositására is hivatott Intézményt. Az Operaház igazgatója, nem is olyan ré­gen, foglalkozott a vidék zenei életének a köz­pontból kiinduló megélénkitésével és meg­szervezésével. Többféle terv merült fel. Saj­nos, nem valósult meg egyik se. Lehet, hogy azóta a tervezgetésekről is letettek. Szeren­cse, hogy a vidék nem hagyja magát. Leg­alább Szeged nem. Hatalmas érdeklődés mel­lett egyre több és nivósabb operaelőadása van. Az igazgató kalkulációját persze nem értjük. De részünkre talány az egész vidcki színészet, gyarlóságaival és számvetéseivel, kicsínyessegeivel és hősi kitartásával, műso­rának robotos ezerféleségével és tehetségei­nek kifogyhatatlanságával. Mit lehetne csi­nálni a csökönyös és lelkes küzdelemnek ezen a területén, ha nem hagynák magukra és vá­rosukra minden hivatalos helyek. Mért ne lehetne ugy szerződtetni a Nem­zeti tagjait, hogy kötelezik őket évenkinti ti­zenkét fellépésre, mondjuk a három egyete­mi városban. A vasúti jeggyel a kereskedel­mi kormánynak kellene támogatni a fejlet­tebb vidéki gócpontok színészetét. A színé­szek megelégednének fél fellépési díjjal, de azt sem az igazgatótól, hanem a Nemzetitől kapnák. A Nemzetinek — a vidéki színészet támogatása címén — a kultuszkormány megté­rítené ezeket a fellépési dijakat. Mindenki jól jérna. A kultuszkormány is. Mondjuk, hogy hu­szonöt színész jönne számításba és mind­egyik — mint már emiitettük —, tizenkét fel­lépésre lenne kötelezve. Egy fellépést átlag száz pengőjével lehet számítani, — félári — az államnak tehát évi harmincezer pengőjé­be kerülne az egész reform. Támogatná azonban a Nemzeti tagjait, mert hiszen az a kevés, amivel emelkednék a fize­tés, állandó lenne. De támogatná — a nagy nivóemelkedés bebiztosítása mellett — a vi­déki színészetet is végre. Ha Szegednek — pozíciója és a színészetért eddig hozott ál­dozatai arányában — évenkint mondjuk százötven ilyen vendégszereplés jutna — a színigazgatóra csak a szegedi lakás és ellá­tás terhe hárulna —, egészen bizonyos, hogy kevés koncepció hozzáadásával a környék­re is vonzerőt gyakorló prózai előadásokat rendezhetne. Elsimítandó nehézségek lenné­nek még. De azok elsimíthatok. Bizonyos azonban, hogy az ország egész kulturéletére kihatna, ha Bajor Gizi, Kiss Ferenc, Dayka Margit, Odry Árpád, Tőkés Anna, Csortos Gyula és a többiek úgyszólván állandó vendég­szereplésével gyökerében megváltoznék Sze­ged, Debrecen és Pécs színházi élete. Még csak annyit, hogy meg ne ijedjenek az érde­kelt színigazgatók. Nem kellene százötven prózai előadást tartani egy szezonban. Sze­ged beoszthatja a százötven vendégszerep­lést ugy is, hogy egy este három—négy ven­dégm üvészt is fellépteti. Ez az egy kis reform is mélyen a gyökere­kig hatna gyógyitóan és ezernyi eredményt szülne. Az ország egyelőre Pesten is alig tudja élvezni a Nemzetit. A legolcsóbb föld­szinti helye négy és fél pengőbe kerül. Mé­regdrága, mint valamennyi pesti színház, amelyekben a ruhatár rs komoly tételekbe kerül. Megkezdődik az afrikai háború Különböző Jelentések szerint az olasz csapatok hozzá­kezdtek a hadmüveletek előkészítéséhez - A négus elrendelte az általános mozgósítást London, szeptember 30- A négus vasárnap táviratban értesítette a Népszövetségi Tanács elnökét, hogy elrendelte Abessziniában a moz­gósítást- Erre az elhatározásra a négust — a távirat szerint — a fokozódó olasz csapat­összevonások kényszeritették. Hailé Szelasszié levelet irt Viktor Emánuel olasz királynak, akit drámai hangon arra kért. hogy akadályozza meg a két keresztény nép egymáselleni háborúját• Biztosította az olasz királyt, hogy az abesszin nép nagyrabecsüli az olasz nemzetet­Olasz előnyomulás? London, szeptember 30. Az Ewenmg Stan- i ilard jelenti; Hir szerint az olasz csapatok a | francia Szomáli föld közelében az ideiglenes abesszin határon át, mintegy 32 kilométerrel előbbre nyomultak. Hir szerint az olasz csapa­tok megszállták Ud-hegység és a francia Szo­máli föld közötti háromszöget. A jelentés után a dzsibutí francia csapatok parancsnoka nyomban szakértőket küldött ki azzal a megbízatással, hogy 40 kilométer hosz­szuságban oszlopokkal jelölje meg a határt. A szakértőket egy csapat szenegéli kiséri. Elő­vigyázatosságból 50 francia repülőgépet 24 órás felderítő repülésre küldtek ki. Azt sej­tik, hogy az olasz előrenyomulás célja Dualle városka, amely mintegy 16 kilométernyire fek­szik a francia Szomáli földtől. A jelentés szerint az állítólagos olasz előre­nyomulás olyan helyen történt, ahol a halár nincs pontosan megállapítva. Róma cáfol A Brittieh United Presse szerint abesszin hi­vatalos körök azt látják, hogy az olasz csapa­tok az ualuali és azmarai támpont felől már megkezdték a hadmüveleteket, ami az Abesszi­niába való betörés előkészülje. Állítólag olasz repülőgépek abesszin terület felelt keringtek és az abesszin határ közelében ágyú- és gépfegy­vertüz hallható. Rómából jelentik: Azt a hirt, hogy az olasz csapatok megindultak az etióp határ ellen, a leghatározottabban megcáfolják. Oz angol válasz Párisi jelentés szerintközzétették azt a jegy­zéket. amellyel a londoni konmány válaszolt a francia kormánynak arra a kérdésére. mit tenne Anglia, ha valamelyik állam a népszövetségi alapokmány egyik szakaszát megsértené Hoare angol külügyminiszter válaszában kö­zölte. hogy az angol kormány a lehetőségek­hez merten teljesiti a ráháramló kötelezettsé­geket• Az a a törekvése Angliának, hogy nem­zetközi ügyekben a törvény uralma érvénye­süljön• Anglia mindig hü volt a népszövetségi eszme iránt- A Népszövetség és vele együtt Anglia az alapokmány együttes fenntartását és különlegesen a mindennemű támadási csele­kedettel szemben szilárd és együttes ellenállá­sát védi. A külügyminiszter a továbbiak során hangoz­tatta. hogy a 16- szakasz >negatív" cselekede­tekre nem vonatkozik és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a világ nem .megmerever dett" valami­Hoare válaszát politikai körökben kedvezően fogadták-

Next

/
Oldalképek
Tartalom