Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-08 / 202. szám

& BíCVsr,yARORSZ*G 1935 szeptember 8. ZAFIREX korongecsetek £ Dékány István festéküz'etében, Mérei ucca. 181 bor rendező és Vörös Pál színpadi tervező állí­totta he. Az első rész az úgynevezett vizi bal­lett. Az esemény itt Kirke palotája. A fénytől ragyogó, színben pompázó terem tükröződik a sötét vízfelületen. Ez a tükröződés mesebelien szép. A színészek kitűnők, az első sikert a zsi­rek nyáiéji álma viszi el. A szabadtéri játékok közönségét nem csak a szegediek alkotják, miután^ a tizenkét elő­adásnál köze! ötvenezer néző jelent meg. Olcsó utazásokkal jutnak az emberek Budapestről Budapest, szeptember hó- Mingyárt fél há­rom < • • Talán ilyenkor legszebb a sziget­Koránloelő madarak szerelmes nótái kélnek szárnyra a hallgató lombok közül, odaát, a pesiti durva soron giédában átínak a lámpák, uszályok, száradni kiakasztott lepedőkkel a kormányos kicsinyke házikója mellett, lassan úsznak lefelé a Dunán- Millió rózsa illata simo­gatja meg a hajunkat, a keskeny allékon, amiknek sárga homokját kísértetiesen meg sár­gábbra festi a fiatal hold elfáradt sugara, lá­nyok ülnek és asszonyok, mindegyik mellett egy férfi, mindegyiknek a kezét valaki megsi­mogatja lágyan, nincsen már tavasz, de ezc­klen a szigeti padokon tavasz van akkor Is. ami­kor fázósan gomboljuk össze magunkon a ka­bátot ős a leveíflket vesztett fák csupasz ágai­ra lassan és méltóságteljesen lehull az cl;ő hó • • • A virágos parkett zöld belépővel mélyen dekolfetált taft-toilletjén egy magas angol miss valami egészen nj exo>tfkus táncot lejt a part­nerével. a gentlemanon fehér vásaonkobát van. az első percben azt h»mié az ember- hogy a borbélymühofy kerekere járó széke mellől a segéd jött el 'de. de aztán tudomásul kell ven­nünk. hogy s ködös Afbionban ez .most a divat és tudomásul kell venmlrik azt ls. hogv ez a tánc- aminek szinte extázisban tapsol a pnMi­kum — őszre divat lesz­A hotel halljának sarkában Farkas Imre és fíékeffi Lászlrt kaszinót játszanak és egy óra óta mondják be a -visszavonhatatlan" utolsó mestert Hunyady Sándorral bejövünk a hallba- Le­ülünk az egyik sarokba és az iró megrendeli a — második vacsoráját- Az elsürc kilenckor került a sot> a másodikra most- hajnali há­romkor- Mialatt a pincér megteríti az asztalt, hozzákezdek az Interjúhoz­— Nem vagyok érdekes ember — mondja az Iró —. mert a dolgozó ember sokasam ér* dekás- Érdekes az- aki nem dolgozik, hansm eWyett valami furcsaságot csinál- Érd.Ucs a*> akinek sz indus magánélete van- Nekem nincs • • • Hunvadv Sándor ma nemcsak egyike a leg­és a magyar városokból Szegedre, s a legtöbb­ször még éjjel visszautazhatnak. Nagyobb igé­nyű vendégek jó szállodákban találnak lakást. Sok külföldit látni és hallani, akiket megbabo­náztak a szegedi falvak folklorisztikus szép­ségei és akik a hires városi muzeumban talál­nak tanulmányi alkalmakat. Szegeden nagy­szerűen lehet nyaralni, strandfürdőkben, gyü­mölcskurával, sok étkezési örömökkel, ame­lyeknek teteje a halászlé. Három szép nap után hazaindultam Buda­pestre. Az uton Szeged körül elszáradt mezők, kiszikkadt szántóföldek merednek felénk, de a magyarok Istene most megkegyelmezett: az egész országra esőt küldött. Mindenütt esett éjjel, nappal, csak Szegeden óvta valami a já­tékokat. Korán reggel, késő éjszaka, délben, délután csapkodott a zápor, de mire jött az es­te, a Dém-tér fölött kiragyogtak a csillagok és a nézők ezrei várták a fánfánok jeleit, hirde­tőit a nagysikerű ünnepi játéknak. népszerűbb és legtöbbet olvasott magyar irók­nak> hanem az jrók szűk birodalmában a leg­szorgalmasabb emb.r- Amak ellenére, hogy ké­sőn fekszik- aránylag nagyon kor;in kel. me~t délelőtt a szerkesztőségben dolgozik- Amikor a parlament ülésezik- ő irja szines tollal érde­kes cikkeh a folyosó mozgal.ias életéről- Mo;t leginkább vezércikkeket 1r- Irára! — legyen az akjár vezércikk- akár riport, akár novella, akár ctkk — mindig érdekesek és mindegyik­ben benne találja az olvasó eiuvk a nagyon tehetséges írónak egész karakterét, fehér életét ás sazdag fantáziáját­Arról kezdünk beszélgetni, bogi' a most kez­dődő szinházl szezonban Hunyady S;'.ibr iroda Inni tevékenységén kivül a Vígszínházban — sikereinek múltbeli és Jövőbeli színhelyén — rendezni is fog- Megkérdezem: hogyan 6s mi­kor jutott arra a gondolatra, hogy szinhdzi rendező legyen­— Az Ötlet nem az enyém- — feleli —- ha­nem Roboz igazgatóé- A Vígszínház tudvalevő­en még egy színházat vett át. az emberek r.:m téphetik m-gukat százfelé, uj r.ndezőre 's szükség van és én szívesen vállaltam ezt a megbízást, annál is inkább, mert tudom és ér" zern- hogy képes vagyek megrendezni egy da­rabot- A probiéinán nem gondolkoztam- mert 32 én számomra a rendezés nem probléma Hi­szen kicsiny gyerekkorom óta a színháznál élek- Az anyám színésznő- az apám drámaíró volt- Talán négy éves lehettem, amikor először vittek el Kolozsvárott a kulisszák mögé- Azt hiszem Madame Sansgéne ment. de erre non tudok határozottan visszaemlékezni- Ellenben annál jobban am lékeim vissza tizéves korom­ra. amikor a Vígszínház színpadán napokon keresztül néztem végig Herczeg Ferenc drámá­jának- azt Ocskai brigadérosnak próbál­— Annikor aztán eijutottani oda- hogy dara­bokat írjak' a magam darabjainak próbáin ott voltam és ha nem is volt rendező a nevem, vol­taképpen rendeztem akkor, amikor megpróbál­tam a saját elgondolásomat és a saját akara­tomat érvényesíteni- A színpadi rendező hiva­tása nagy figyelmet szorgalmait és odaadást igényel- Nehéz technikai munka vár reám* Olyan tárgyismeretet követel a rendezés- amit csaW igen hosszú idő alatt lehet elsajátítani­Ezért tartom én nevetségesnek azt. hogy akad­nak embereik, akik kimennek valahová Német­országba. egy évig járogatnak a "színházakba, elolvasnak dramaturgiai könyveket és egy év múlva mint -hites rendezők" jönnek haza- A színpadi rendezést nem lehet egy év alatt meg­tanulni- Szerintem ehhez legalább husz eszten­dő kall • • • — Készülő drámája? — Csak annyit tudok, hogy darabot fogok iné­Hamarosan- Miről* Ezt nem tudom még Ren­geteg téma viaskodik berniem- Melyiket dolgo­zom fel? Erről a kérdésről még nem döntöt­tem- De Iha döntöttem vo-lna- akkor sem mon­danám meg- Egyébként ősszel novelláskötetem jelenik meg. Az öt pengős lány: ez lesz a elme­Sokat dolgozom- emellett — hízom! De nem törődöm vele- Én nem akarok megélni abból­hogy — jó a vonalam • •« ... A szomszédban- a csárdában magyar nótát énekelnek a lányok és Hunyady Sándor •elgondolkozik- szomorú lesz­— Most. hogy egyre ritkábban kerülök haza Erdélyországba — mondia kf.unyt szemekkel — érzem, hogy milyen jól esett nekem Erdély­ben élni és mennyire hiányzik nekem Erdély­Valamikor azt hittük, hogy humbug az a szó­amit öblös hangon kiabáltak a hordó tetejéről és amit annyiszor elcsépeltek már: szülőföld Most látom, hogy ez a szó milyen erősen kap­csoflja magát hozzá a lélekhez- Az embert ezer és ezer szál fűzi a földhöz- amelyen először látta meg a napvilágot- Ezer és ezer szál: ami­ket észre sem vettem, amíg otthon éltem- Csak most. amikor elszakadtam ettöi a földtől- jö­vök rá napról-napra, milyen nagyon hiányzik nekem minden- Legyen az egy arckép vagy ta­lán még egy annál is kevesebb valami- Egy íl­amilyen egy erdélyi ponyifc. vagy hatul almi­nak az ize, egy örmény ital fűszere- Az emh-jr vár. nem találja a helyét, aztán maga sem tudja, hogy miért: vonatra ül és rohanok haza­Erdélybe- Lemegyek minden éwben­Erdélynek különös varázsa van­Ezt nem érzi más- csak aki ott született- ín azt hiszem- hogy szülőföldjébe* hütelen erdé­lyi ember nincs a világon- Én nem is vagyok olyan penetránsan erdélyi- legalább is sohasem akartam ebből élni- Sohasem hajtogattam er­délyi voltomat és sohasem láttam — de nem is kerestem — ennek a hasznát- És Erdély mé­gis foíyton és egyre hlv- Hajnalban, amikor ágyba kerülök, fáj nekem- hogy ezt az ágyat nem Erdélyben vetették puhára - - • — • • Lágyan gördülő mondatainak markáns szavai muzsikálnak, mint a nóta. amit utóljára tavasszal hallottam valahol UdwarVcdy táján egy virágos réten Szürke szálak tarkállanak rövidrenyirt bajuszának ivében, a szivarja iz­zása ott settenkedik a hamu mögött és mialatt beszél- szinte észrevétlenül utazunk mindketten Érdélyországba- ahol esténként flekkesut sütnek, a szalonna zsírja lecsöpög az omlós kenyérr* a parázs felett lassan forog a füstös pálca, iksz­lábú asztalokon keskenynyaku üvegekben • aranyszínű bor lesz egyre kevesebb, cigány játszik- az ég csillagosabb- mint a városban­ahol a gyárkémény bugásáig füst és korom száll az ég felé- ahol kevesebb a nóta- több a gond és a ránc és ahol az egyik ember szá- j mára élményt Jelent Erdélybe elutazni- a másik embernek ez életszükséglete­padi m Cipőt Ö legolcsóbban vehet a „Columbia" cipőgyár lerakafában az ismert legfőbb minőségekben! Ndi és férfi fezi divatmodellek már megérkeztek! Iskolacipők mélyen leszállított árakon! G^ri 1Wk«t! „Columbia Cipőáruház" Szeged, Kárász u. 13. Regényről\ drámáról\ rendezésről és Erdélyről beszél Hunyady Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom