Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-08 / 202. szám

& BíCVsr,yARORSZ*G 1935 szeptember 8. ZAFIREX korongecsetek £ Dékány István festéküz'etében, Mérei ucca. 181 bor rendező és Vörös Pál színpadi tervező állította he. Az első rész az úgynevezett vizi ballett. Az esemény itt Kirke palotája. A fénytől ragyogó, színben pompázó terem tükröződik a sötét vízfelületen. Ez a tükröződés mesebelien szép. A színészek kitűnők, az első sikert a zsirek nyáiéji álma viszi el. A szabadtéri játékok közönségét nem csak a szegediek alkotják, miután^ a tizenkét előadásnál köze! ötvenezer néző jelent meg. Olcsó utazásokkal jutnak az emberek Budapestről Budapest, szeptember hó- Mingyárt fél három < • • Talán ilyenkor legszebb a szigetKoránloelő madarak szerelmes nótái kélnek szárnyra a hallgató lombok közül, odaát, a pesiti durva soron giédában átínak a lámpák, uszályok, száradni kiakasztott lepedőkkel a kormányos kicsinyke házikója mellett, lassan úsznak lefelé a Dunán- Millió rózsa illata simogatja meg a hajunkat, a keskeny allékon, amiknek sárga homokját kísértetiesen meg sárgábbra festi a fiatal hold elfáradt sugara, lányok ülnek és asszonyok, mindegyik mellett egy férfi, mindegyiknek a kezét valaki megsimogatja lágyan, nincsen már tavasz, de ezcklen a szigeti padokon tavasz van akkor Is. amikor fázósan gomboljuk össze magunkon a kabátot ős a leveíflket vesztett fák csupasz ágaira lassan és méltóságteljesen lehull az cl;ő hó • • • A virágos parkett zöld belépővel mélyen dekolfetált taft-toilletjén egy magas angol miss valami egészen nj exo>tfkus táncot lejt a partnerével. a gentlemanon fehér vásaonkobát van. az első percben azt h»mié az ember- hogy a borbélymühofy kerekere járó széke mellől a segéd jött el 'de. de aztán tudomásul kell vennünk. hogy s ködös Afbionban ez .most a divat és tudomásul kell venmlrik azt ls. hogv ez a tánc- aminek szinte extázisban tapsol a pnMikum — őszre divat leszA hotel halljának sarkában Farkas Imre és fíékeffi Lászlrt kaszinót játszanak és egy óra óta mondják be a -visszavonhatatlan" utolsó mestert Hunyady Sándorral bejövünk a hallba- Leülünk az egyik sarokba és az iró megrendeli a — második vacsoráját- Az elsürc kilenckor került a sot> a másodikra most- hajnali háromkor- Mialatt a pincér megteríti az asztalt, hozzákezdek az Interjúhoz— Nem vagyok érdekes ember — mondja az Iró —. mert a dolgozó ember sokasam ér* dekás- Érdekes az- aki nem dolgozik, hansm eWyett valami furcsaságot csinál- Érd.Ucs a*> akinek sz indus magánélete van- Nekem nincs • • • Hunvadv Sándor ma nemcsak egyike a legés a magyar városokból Szegedre, s a legtöbbször még éjjel visszautazhatnak. Nagyobb igényű vendégek jó szállodákban találnak lakást. Sok külföldit látni és hallani, akiket megbabonáztak a szegedi falvak folklorisztikus szépségei és akik a hires városi muzeumban találnak tanulmányi alkalmakat. Szegeden nagyszerűen lehet nyaralni, strandfürdőkben, gyümölcskurával, sok étkezési örömökkel, amelyeknek teteje a halászlé. Három szép nap után hazaindultam Budapestre. Az uton Szeged körül elszáradt mezők, kiszikkadt szántóföldek merednek felénk, de a magyarok Istene most megkegyelmezett: az egész országra esőt küldött. Mindenütt esett éjjel, nappal, csak Szegeden óvta valami a játékokat. Korán reggel, késő éjszaka, délben, délután csapkodott a zápor, de mire jött az este, a Dém-tér fölött kiragyogtak a csillagok és a nézők ezrei várták a fánfánok jeleit, hirdetőit a nagysikerű ünnepi játéknak. népszerűbb és legtöbbet olvasott magyar iróknak> hanem az jrók szűk birodalmában a legszorgalmasabb emb.r- Amak ellenére, hogy későn fekszik- aránylag nagyon kor;in kel. me~t délelőtt a szerkesztőségben dolgozik- Amikor a parlament ülésezik- ő irja szines tollal érdekes cikkeh a folyosó mozgal.ias életéről- Mo;t leginkább vezércikkeket 1r- Irára! — legyen az akjár vezércikk- akár riport, akár novella, akár ctkk — mindig érdekesek és mindegyikben benne találja az olvasó eiuvk a nagyon tehetséges írónak egész karakterét, fehér életét ás sazdag fantáziájátArról kezdünk beszélgetni, bogi' a most kezdődő szinházl szezonban Hunyady S;'.ibr iroda Inni tevékenységén kivül a Vígszínházban — sikereinek múltbeli és Jövőbeli színhelyén — rendezni is fog- Megkérdezem: hogyan 6s mikor jutott arra a gondolatra, hogy szinhdzi rendező legyen— Az Ötlet nem az enyém- — feleli —- hanem Roboz igazgatóé- A Vígszínház tudvalevően még egy színházat vett át. az emberek r.:m téphetik m-gukat százfelé, uj r.ndezőre 's szükség van és én szívesen vállaltam ezt a megbízást, annál is inkább, mert tudom és ér" zern- hogy képes vagyek megrendezni egy darabot- A probiéinán nem gondolkoztam- mert 32 én számomra a rendezés nem probléma Hiszen kicsiny gyerekkorom óta a színháznál élek- Az anyám színésznő- az apám drámaíró volt- Talán négy éves lehettem, amikor először vittek el Kolozsvárott a kulisszák mögé- Azt hiszem Madame Sansgéne ment. de erre non tudok határozottan visszaemlékezni- Ellenben annál jobban am lékeim vissza tizéves koromra. amikor a Vígszínház színpadán napokon keresztül néztem végig Herczeg Ferenc drámájának- azt Ocskai brigadérosnak próbál— Annikor aztán eijutottani oda- hogy darabokat írjak' a magam darabjainak próbáin ott voltam és ha nem is volt rendező a nevem, voltaképpen rendeztem akkor, amikor megpróbáltam a saját elgondolásomat és a saját akaratomat érvényesíteni- A színpadi rendező hivatása nagy figyelmet szorgalmait és odaadást igényel- Nehéz technikai munka vár reám* Olyan tárgyismeretet követel a rendezés- amit csaW igen hosszú idő alatt lehet elsajátítaniEzért tartom én nevetségesnek azt. hogy akadnak embereik, akik kimennek valahová Németországba. egy évig járogatnak a "színházakba, elolvasnak dramaturgiai könyveket és egy év múlva mint -hites rendezők" jönnek haza- A színpadi rendezést nem lehet egy év alatt megtanulni- Szerintem ehhez legalább husz esztendő kall • • • — Készülő drámája? — Csak annyit tudok, hogy darabot fogok inéHamarosan- Miről* Ezt nem tudom még Rengeteg téma viaskodik berniem- Melyiket dolgozom fel? Erről a kérdésről még nem döntöttem- De Iha döntöttem vo-lna- akkor sem mondanám meg- Egyébként ősszel novelláskötetem jelenik meg. Az öt pengős lány: ez lesz a elmeSokat dolgozom- emellett — hízom! De nem törődöm vele- Én nem akarok megélni abbólhogy — jó a vonalam • •« ... A szomszédban- a csárdában magyar nótát énekelnek a lányok és Hunyady Sándor •elgondolkozik- szomorú lesz— Most. hogy egyre ritkábban kerülök haza Erdélyországba — mondia kf.unyt szemekkel — érzem, hogy milyen jól esett nekem Erdélyben élni és mennyire hiányzik nekem ErdélyValamikor azt hittük, hogy humbug az a szóamit öblös hangon kiabáltak a hordó tetejéről és amit annyiszor elcsépeltek már: szülőföld Most látom, hogy ez a szó milyen erősen kapcsoflja magát hozzá a lélekhez- Az embert ezer és ezer szál fűzi a földhöz- amelyen először látta meg a napvilágot- Ezer és ezer szál: amiket észre sem vettem, amíg otthon éltem- Csak most. amikor elszakadtam ettöi a földtől- jövök rá napról-napra, milyen nagyon hiányzik nekem minden- Legyen az egy arckép vagy talán még egy annál is kevesebb valami- Egy ílamilyen egy erdélyi ponyifc. vagy hatul alminak az ize, egy örmény ital fűszere- Az emh-jr vár. nem találja a helyét, aztán maga sem tudja, hogy miért: vonatra ül és rohanok hazaErdélybe- Lemegyek minden éwbenErdélynek különös varázsa vanEzt nem érzi más- csak aki ott született- ín azt hiszem- hogy szülőföldjébe* hütelen erdélyi ember nincs a világon- Én nem is vagyok olyan penetránsan erdélyi- legalább is sohasem akartam ebből élni- Sohasem hajtogattam erdélyi voltomat és sohasem láttam — de nem is kerestem — ennek a hasznát- És Erdély mégis foíyton és egyre hlv- Hajnalban, amikor ágyba kerülök, fáj nekem- hogy ezt az ágyat nem Erdélyben vetették puhára - - • — • • Lágyan gördülő mondatainak markáns szavai muzsikálnak, mint a nóta. amit utóljára tavasszal hallottam valahol UdwarVcdy táján egy virágos réten Szürke szálak tarkállanak rövidrenyirt bajuszának ivében, a szivarja izzása ott settenkedik a hamu mögött és mialatt beszél- szinte észrevétlenül utazunk mindketten Érdélyországba- ahol esténként flekkesut sütnek, a szalonna zsírja lecsöpög az omlós kenyérr* a parázs felett lassan forog a füstös pálca, ikszlábú asztalokon keskenynyaku üvegekben • aranyszínű bor lesz egyre kevesebb, cigány játszik- az ég csillagosabb- mint a városbanahol a gyárkémény bugásáig füst és korom száll az ég felé- ahol kevesebb a nóta- több a gond és a ránc és ahol az egyik ember szá- j mára élményt Jelent Erdélybe elutazni- a másik embernek ez életszükségletepadi m Cipőt Ö

legolcsóbban vehet a „Columbia" cipőgyár lerakafában az ismert legfőbb minőségekben! Ndi és férfi fezi divatmodellek már megérkeztek! Iskolacipők mélyen leszállított árakon! G^ri 1Wk«t! „Columbia Cipőáruház" Szeged, Kárász u. 13. Regényről\ drámáról\ rendezésről és Erdélyről beszél Hunyady Sándor