Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-08 / 202. szám

DÉLMAGYAR OR S Z X G Minden gépjárműhöz, legyen az motorkerékpár, személy-, yagv teherkocsi, kapható megfelelő BOSCH RÓBERT K.F.T. lakku­mulátor. Nagy energia felhal­mozó képességük és hosszú élettartamuk folytán a BOSCH­telepek közkedveltek. XvtiX' MARKOVICS Vízumkényszer és Szeged Irta Dr. SZIVESSY LEHEL okleveles gépészmérnök 8ZEGED, Tisza L. krt44, Már hosszú évek óta, talán már tizenöt éve foglalkozom azzal a kérdéssel, hogyan lehetne a városunk forgalmát élénkíteni és kereske­delmébe friss vérkeringést, lüktetést, elevensé­get hozni. Ez a kérdés igy ösz idején az iskolák kezdé­se napjaihan különösen aktuális. Már csak a háború előtti emberek tudják, hogy mi volt itt Szegeden szeptember elején. Megindult ide Bánát és Bácska népe, hogy az iskolákba be­írassa ifjúságát. Mit jelentett ez a népvándorlás a kultura és a magyarság szempontjából, erre emlékezüi.k. Mennyi kiváló magyar embert neveltek isko­láink ezt is tudjuk. De mit jelentett a kereske­delem és a forgalom terén is az őszi népván­dorlás, azt lassanként elfelejtjük. Mennyi ru­hát, fehéremüt forgalmaztak az üzletek, hány könyvet, irkát, milyen töméntelen Írószert ad­tak el a könyv és papirkereskedők. Mindez pedig elmúlt. Csak politikai változás hozhatja vissza az innen messze elszakadt ma­gyarokat és idegen nemzetiségű bánáti, bács­kai lakosságot. Nemzetközi, nagy politikát pedig egy a vá­ros érdekében, bármilyen jelentőségteljes és súlyos város is Szeged, nem folytathat az or­szág. De folytathat az ország legnagyobb váro­sának léte fennmaradása érdekében, — nemze­ti politikát. Nemzeti politika az, ami tőlünk függ és ann nem befolyásol nagy országos külpolitikai ér­dekeket. Nemzeti és városmentő politika az, amely a magyarságnak a megmaradt országcsonkjá­ban élni akaró rétegét életlehetőséghez jut­tatja. A nemzeti politika főkötelessége volna ideszoktatni, érzésben itt tartani az elszakított testvérein­ket. Az uj felnövekvő generációt pedig meg kell Hz I. wieni továbbképző és neveifiintézet Szegeden Károlyi Jenőné, Wien vezetése alatt október 1-én nyílik meg. Gyakorlati kiképzés 10—18 éves lányok számára. Nyelv, zene, iroda­lom, továbbképzés. Főzőtanfolyam — Háztartástan Nappali internátus iskolásleányok részére este 7 óráig étkezéssel vagy anélkül. Háztartási és német társalgási tanfolyam hölgyek részére. — Esti német tanfo lyam női alkalmazottak részére. — Ki­zárólag német társalgás. — Felvilágosi­tásssal és prospektussal szolgál: KároTyj Jenöné (Wienböll Özecrcd, Batthyányi ucca 4. (Stefániával szemben) ösmertetni azzal az országgal, amely er*ésb-a, múltjában, irodalmában, politikájában, gaz­dasági, társadalmi felépítésében, kultúrájában megmaradt magyarnak. Ezzel szemben mit müvelünk? Teljesen indokolatlan szempontok szemelőtt tartása mellett ragasz­kodunk a vízumkényszerhez. Mi akadályozzuk meg, mondhatnám készakar­va, azoknak a magyaroknak az idejövetelét, akiknek vérei, legközelebbi hozzátartozói itt­laknak, akik ide akarnak jönni, dolguk van. de akkor is, ha betegek, hogy magyar orvo­sokkal gyógyíttassák magukat a szegedi kli­nkákon. Kezdetben politikai okokra hivatkoztunk. Később kölcsönösségre, majd arra, hogy a képviseletünk nem tudja nélkülözni a vízum­díjakból befolyó bevételeket. Minden érv té­ves és nem helytálló. Politikai okok az idők hosszú során meg­maradnak, amig a trianoni szerződést megvál­toztatni nem tudjuk. Kölcsönösség a jelen esetben nem kölcsönösséget, hanem egyoldalúsá­got jelent, ameiy nem nekünk használ, hanem minket gyötör, leigáz, megtép és leront. Hiszen nem in­nen akarunk átmenni oda, hanem onnan vágynak ide. Ne szoktassuk el a vizumkurával az elszakított véreinket. Ott szakadást akarnak előidázni. mi pedig az érdekszálakat akarjuk összekovácsolni, fenntartani. Nekünk kell te­hát az akadályokat megszüntetni. Ha saját el­vitathatatlan, ősi, igaz érdekeinket tekintjük, akkor egy percig sem szabad haboznunk és ragaszkodnunk a vízumkényszer megszünteté­séhez, még pedig, ha kell egyoldalú intézkedés megneieziteni nem szabad, De a külképviseleti költségekhez való hozzá­járulás kérdése sem lehet irányadó, döntő, ko­moly érv e kérdésben. Mert. ha a magyar ál­lamkincstár eltekint attól, hogy az angoloktól, akik nemes valutában fizették a vízumdíjat, a dijakat követelje, ugy mit kezdjünk a rossz valutában fizetett román és szerb pénzekkel. Ezeket nem is valamely idegenek fizetnék, ha­nem saját testvéreink, akiknek bejövetelét megneehziteni nem szabad, akiknek idejövetelét támogatni és lehetővé tenni igazi nemzeti kö­telesség. Mindezt már ezerszer elmondottam. Az ol­vasó talán meg is unta, amikor eddig ért. Hi­ába mondottam el. Mindenki helyeselt, de nem változott semmi. De megírom újra, mert súlyos aktualit&sa van a kérdésnek. Megirom és uira kezdem a kérdés felvetését, mert a szabadtéri játékok megmutat­ták, hogy mit jelent Szegednek, ha a szomszédos államok lakos­sága vízum nélkül, illetve ked­vezményes vizuuimal jön ide. Egyelőre 900 személy érkezett Szegedre a szomszédos országokból. Pedig a szabadtéri já­tékok kitűnő vezetősége, az IBUSz, meg az összes idegenforgalmi tényezők megmondhat­ják, hogy ezidén nem volt kellő propaganda. Kövid volt az idő. Akik a beutazókkal nap­nap után érintkeztünk, tudjuk, hogy nagyon sokan jöttek Szegedre, hogy lássák a játékot, de nagyon sokan jöttek csak azért is, hogy újra lássák ezt a drága várost, azt a drága ot­szágot, amely mindannyiunk édesanyja. A határváros Szegednek legsür­gősebb problémája a vízummen­tesség. Pezsgés, élet enélkül el nem érhető. A határ­város hátrányait, annak előnyeivel kell felcse­rélni. A szabadtéri játékok idején bevált határát­lépési gyakorlatot állandósítani kell. Dr. Winchkler István az uj kereskede­lemügyi miniszter, majdnem Szeged fia. Fel kell hivni a figyelmét a határátlépés kérdésé­nek sürgős megoldására. Az uj miniszter vi­láglátott férfiú, nem kétlem, nyömban átlátja, hogy a kérdés Szeged jelen sorsa szempontjá­ból döntő fontosságú. KI nem tud fa, nagyon ritka, Podvetinél a szabás titka. Egyenruha és uri szabóság. Kigjó u. 3. Fsketesas u sarok. Cserkésifels terelések raktára 20698-1935. vb. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. tc. 102. §-a értelmében ezennel kórfúrré teszi, hogy a szegedi kir. járásbíróság 1934. évi 12993. száma végzése következtében dr. Balaissa Jenő ügyvéd által képviselt 590.25 pengő és járulékai erőjéig 1935. évi március hó 27-ón foganatosított kielé­gítési végrehajtás utján feMlfoglalt és 2102 pen­gőre becsült következő ingóságok, úgymint: házi­butorok, gyászkocsik, temetkezési cikkek és egyéb ingók nyilvános árverésen eladatnak. Ezen árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1935. évi Pk. 43154. számú végzése folytán 384.43 pengő tőkekövetelés, ennek 1935. évi VIII. hó 1. napjától járó 5 százalék kamatai és bíróilag már megállapított s a még felmerülendő kéltségek erejéig Szeged, Mátyás király-tér 17. szám alatt leendő foganatosítására 1935. évi szeptember hó 9. napjának délelőtti 11.45 órája határidőül kitü­zetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. tc. 107., 108. §-ai értelmében kész­pénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is, de legfeljebb a becsérték kétharmadáért el fognak adatni. Keh Szeged, 1935. évi VIII. hó 2. napján. Vitéz Gál, kir. bir. végrehajtó. Tisza Lajos körút 38 sz. alól Kárász u. 3. alá Üzletemet fővárosi sírért emelve, fokosottabb idényeknek megfelelően rendestem be. Hazai és költöldi illatszerek, piperecikkek, hástartiri cikkek, mindennemű gyógyáruk, fényképé­szeti vegyszerek, stb. mindig frissen verseny­képes árban. gyósjáru- ós ilatszerkereskedö, Telefon 32-75-

Next

/
Oldalképek
Tartalom