Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-06 / 200. szám

DÉLMAGYARORSZÁG _ ttmogri Iont 13-33.- KladAhlvatal. leffylroda: Aradi •bbb a. Telefont 13-M. . Nyomdai Iflw Up«< ncca IO. Teleiont 13-00. . Távirati Péníefe, 1935 szeptember 6. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 200. sz. EL0EIZET£C 1 Havonta helyben 3.ZO, vidéken «• Budapesten 3.ÖO, kUUOldün 8 40 pengd. — Egyet »Am Ara hdtKOi­nap ÍO. votAr- ét Ünnepnap ld Ilii. Hir­deiétek felvétele tarlta uerlnl. »trg|r­lenlk héllö klvélelével naponta reggel. 4 naay országút A nagy országút magyarországi szakaszá­nak épitése befejezéséhez közeledik. A mult hét csütörtökén a város két autóbusza érdek­lődő vendégekkel már Félegyháza határán állott meg, ahol az imponáló méretű cement­keverő gép rakja le a makadám alapra az ut felső burkolatát. Néhány nap múlva elkészül n rókusi uj átjáró is, amelyen a transzkonti­nentális országút csakugyan bejön Szeged­re és nem kerüli el a várost, ahogy egyné­mely hivatalos szakértők jóindulata kitervez­te. Egy-két hét múlva megnyílik az autóköz­lekedés Budapest felé, amelynek hiányát oly nagyon éreztük, a szokatlanul nagy idegen­foigalom alkalmával, a szabadtéri játékok idején. A budapesti ut lerövidül 154 kilómé­méterre, ami virtuális hosszban tetemes meg­takarítás a 191 kilométernyi vasúttal szem­ben. Az uj országút budapesti viszonylatban idő szempontjából is nagyon komoly ver­senytársa lesz a vasútnak. Az uj országút elkészültével egészen uj perspektívák nyílnak meg idegenforgalmi szempontból Szeged számára. Tudjuk, a budapesti ut kiépültével a nagy országút európai vonatkozásban még távol van befejezésétől. A jugoszláv állami költ­ségvetésben a jövő esztendőre be van ugyan állitva 220 millió dinár a Horgos—Szabadka —Újvidék—Belgrád közötti szakasz megépí­tésére. A napokban a magyar hatóságok en­gedelmével jugoszláv mérnökök jártak a most készülőfélben levő félegyházi útszaka­szon az alkalmazott útépítési rendszerek ta­nulmányozására. De bizonyára jó időbp feg még telni, mig a jugoszlávok az útnak ezt a részét megépítik és még tovább kell várni, mig a csak megtervezett bulgáriai és török­országi útrész is átadható lesz a nemzetközi forgalomnak. Számolnunk azonban már most kell ezekkel a lehetőségekkel, még akkor is, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk azokat a távoli perspektívákat, amelyek a kezdemé­nyező londoni Touring- Club szerint ennek az útnak igazi létjogosultságát megadják. Akkor fog ugyanis ez az Európa derekát átszelő nagy országút igazi nemzetközi jelentőségre emelkedni, ha ázsiai meghosszabbításában Irakon és Perzsián keresztül eljut Kalkuttáig, afrikai meghosszabbításában pedig Paleszti­nán, Egyiptomon, Szudánon és a középafri­kai angol gyarmatokon keresztül egészen Fokvárosig. Nem országok, hanem kontinen­sek autóforgalma fog ezen az uton lebonyo­lódni és ennek a nagy internacionális forga­lomnak földrajzi helyzeténél fogva egyik* leg­fontosabb állomása lesz Szeged. Ma már el lehet mondani, hogy nagyon komoly akadályokat kellett leküzdeni, amig a város el tudta érni, hogy az ut vonalveze­tése ne kerülje el Szegedet. A magyarorszá­gi útiránnyal szemben állott a cseh terv, amely a természeti szépségekre és nagyobb idegenforgalmi érdekességekre való hivatko­zással Prágán, Kassán, Kolozsváron és Bu­karesten keresztül akarta volna az egész mai Magyarországot elkerülni. Mikor pedig a nemzetközi utszakértők a magyar vonalveze­tés mellett döntöttek, súlyos protektorok ve­tették la^ba befolyásukat a dunántuli útirány mellett. A színfalak mögötti küzdelem majd­nem olyan keménv volt, mint mikor azt kel­lett megértetni az ut kicövekelőivel, hogy az ut nem arra való, hogy a város határán kivül vezessék el, hanem minden más közlekedési berendezéshez hasonlóan az a rendeltetése, hogy városokat kössön össze egymással. De végre mégis meglesz a nagy országút, bár sok küzködés árán is. És reméljük, bizó hittel állítjuk, hogy nem lesz igazuk azoknak a pesszimistáknak, akik azt mondották, hogy a kamara és a város túlozza az útnak a város szempontjából való jelentőségét, mert hiszen az autós ember természetrajzához tartozik, hogy szereti falni a kilométereket s hacsak lehet, kerüli a felesleges megállásokat. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a legszáguldóbb autó is megáll, ha gazdája tudja, hogy van miért megállani. Legyen azért az -a néhány esztendő, míg a calais—istambuli ut egcsz hosszában kiépül, átmeneti idő, amelyet fel lehet használni arra, hogy a nemzetközi köz­tudatba belevigyük, hogy Szeged a nagy or» szágutnak olyan állomásai közé tartozik, uhoí érdemes megállani. Mert senki se higy­je, hogy az esetlegesség és véletlen teremti meg az idegenforgalmi gócpontokat és meg­állókat. Minden idegenforgalmi eredménybe jelentős munkamennyiség van belefektetve. ISs' ez az előkészítő, propagandisztikus mun­ka nemcsak a magánosokat és intézménye­ket terheli, hanem a céltudatos, előrelátó és tervszerű várospolitikának is feladatai közé tartozik. Az abesszin delegátus drámai beszéde alatt az olasz delegátusok tüntetőleg eltávoztak a Népszövetségi Tanács illéséről Teljes a bizonytalanság Genfben Páris, szeptember 5. Az egész világ lázas fi­gyelemmel kísérte a Népszövetség tegnapi ta­nácsülését, amelyen az abesszin—olasz ügyet tárgyalták. Az első izgalmak után annyi meg­állapítható, hogy diplomáciai körökben ked­vezőbb hangulat alakult ki és különösen Páris bízik a békés megoldásban. Párisban csütörtökön délelőtt ugy tudták, bogy a francia diplomácia egy bizottság kikül­dését fogja javasolni, amelynek az lesz a kö­telessége, hogy jelentést tegven a helyzetről. Ál­talános az a vélemény, hogy Olaszország minden igénvét ki kell elégíteni, de Abesszínia államisá­gát nem szabad sérteni. O'asz fettételek Páris, szeptember 5. A Temps római tudósí­tója jelenti: Olasz hivatalos körökben kijelen­tették, hogy az olasz kormány hajlandó lesz résztvenni á tervezett népszövetségi jelentést tevó bizottságban, ha a Tanács azt csakugyan megalakítaná, de azt a feltételt szabja, hogy Etiópia ne legyen képviselve a bizottságban. Genfben a hotelszobában csütörtökön ís folytak a tár­gyalások, hogv a komplikált nemzetközi jogi formulákat megállapítsák.' Párisban megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a Tanács első ülésén nem került sor kenyértö­résre. Megállapítják, hogy a helyzet legalább is nem súlyosabb, mint tegnap volt és nincs köz­vetlen veszély. A lapok valószínűnek tartják, hogy a Népszövetség vizsgálóbizottságot küld ki, amely részletesen tanulmányozza majd az emlékiratot. Az angol sajtó a legóvalosabban kerül minden barátságtalan hangot Olaszországgal szemben, de kiemeli, hogv felelősség terheli az olasz külpolitikát az általános béke fennlarlása tekintetébűn. A csütörtöki ülés drámai lefolyása Genf. szeptember 5. Az elnök alig negyedórás zárt ülés után 7 óra 25 perckor nyitotta meg a Népszövetségi Tanács nyilvános ülését. Feszült csendben szólította fel Abesszínia képviselőjét, hogy foglaljon helyet a Tanács asztalánál. Amikor Jeze, Abesszínia képvise­lőié megindult a Tanács asztala felé, Aloisi báró. az olasz küldött­ség vezetője felemelkedett helyé­ről és kivonult a teremből. Jeze beszédében mindenekelőtt megállapí­totta, hogy természetesen, alkalmazható az egyességokmány 15. szakasza. Reméli, hogy a Tanács bölcsessége megakadályozza a küszö­bön álló háborút. Biztosítani kívánta a Taná­csot, hogy az Abesszin kormánv mindenkor lo­jálisán támogatja a Népszövetséget békítő munkájában. Abessziniának sikerült leleplez­nie ellenfelének manővereit. Abesszínia min­den bizalmát a Népszövetségbe és a népszövet­ségi alapokmányha helyezi, Abesszínia azl kéri a Tanácstól, hogy tel jesítse kötelességét és véd­je meg a Népszövetség egyik tagállamának te­rületi épségét. Kéri a 15. és a 10. szakasz alkal­mazását a fennforgó fenyegető veszélyre való tekintettel. — Minién államnak joga van megvédenie függetlenségét, de amig egyiknek fegyveres erő áll rendelkezésére, addig a másik enélkül mű­ködik. A kis államok sorsa éppen ezért a leg­nehezebb. A Népszövetség a világ lelkiismere­te Abesszínia a világnak ehhez a lelkiismereté­hez fellebbez. Ne tagadják meg tőle a segítsé­get és ne enged jék meg, hogy ez a kis nép

Next

/
Oldalképek
Tartalom