Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-04 / 198. szám

DEM AGYARORSZÁG BMWED. U.L Jegyiroda > ». Telefont 13-00. - Nyomdát Lűw UpO« ncca tO. Teleiont 13~Of». . TArtrall «• Iwrtldni OélmaoyaronzAa Szeged. enaú Teleiont Z3.33.. Ktedúhlva!taí| SZCFdfi. 1935 SZepfCIIlbef 4. HBkUBrrUf «• Jegyirodát Aradi * r Arp ÍO fillér XI. évfolyam, 198. sz. BLÜEIZETÉSI Havonla helyben 3.20, Hdékea «• Budapesten 3.M, KUlftfIdOn • 40 pengő. — Egyet uAm Ara hélkUznnp ÍO, yaiAr* Ünnepnap 1B Ilii. Hirdelétek lelvélele tarifa txerlnt. Megjelenik hétlö kivételével naponta reggel. Iró a politikában Kicsit rosszul hangzó — keménységgel adott csattanós választ a nemzeti egység pártja Herczeg Ferenc kezdeményezésének. Erről a javaslatról el lehet mondani, hogy indokolatlan, el lehet mondani, hogy apolitikus, de az bizonyos, hogy amikor a ragyogó magyar félmúltnak ez a félmúltjában is ragyogó képviselője hosszú és — kényszerpihenő után újra a politika vizeire evezett, jachtjában csak a nemes törekvésnek, csak a tiszta szándéknak podgyászait vitte magával S a jószándék és a nemes törekvés — kócsagjai a magyar politika faunájának, — még a vadászat évadjában is kíméletei érdemeltek volna. Mint ahogy Genfben a Népszövetség jószándéka és nemes törekvése, minden tekintélye és presztizse kevés ahhoz, hogy visszahozza Afrikából az olasz csapatokat, Herczeg Ferencnek Ís kevés ahhoz az irói tekintélye s emberi presztizse, hogy a politika hullámveréseit lecsöndesitse. Herczeg Ferenc a Népszövetség hangját s a Népszövetség pártokfölötti tekintélyét szólaltatta meg a magyar határokon belül duló harcokban s a Népszövetség sorsa is lett az övé. Mindenki neheztel rá, aki harcolni akar s ha az egymással szembenállók semmiben sem tudnak megegyezni, abban bizonyosan és gyorsan megegyeznek, hogy ha mind a ketten harcolni akarnak, egyformán támadjanak arra a harmadikra, aki meg akarja őket akadályozni véres kedvtelésükben. Minden politikus maga mögött akarja egyesíteni egész nemzetét s ebben a tekintetben minden politikus egyformán fáradozik az egész nemzet egyesítésében. A különbség csak az, hogy a legtöbb politikus ebből a megállapításból arra helyezi a hangsúlyt, hogy: »mögöttem« s alig van politikus, aki bele tud nyugodni abba, hogy a nemzet más politikus háta mögött egyesüljön. Herczeg Ferenc most annak a felfogásnak adott hangot, mely előtt nem a helyhatározó a fontos, hanem az ige, nem a mód, de a cselekvés, nem a név, hanem az eredmény. Ebben az országban csak a nemzeti politika érvényesülhet, mindegy tehát, hogy a nemzet érdekeiért harcoló politikusok közül melyik mögé sorakozik fel a nemzet a vésznek és veszélynek nehéz idején. A fontos csak az, hogy egymás ellen ne harcoljunk akkor, amikor egymásért kell harcolnunk. A fontos csak az, hogy ne parcellázzuk fel ezt az országot, ne a trianoni szerződés munkáját folytassuk, amikor csak az egységes állásfoglalás adhat erőt és tekintélyt. A politikai pártok civódásának gyerekszobájában az evangéliumi szó nem tudott csendet teremteni. A politikai pártok, mint a vásott gyerekek, azzal állnak elő, hogy a másik kezdte a verekedést azzal, hogy — visszarúgott, kezdje most a másik a békitésf is. A figyelmeztetés a nemzet érdekére utal, arra a kötelességre hivatkozik, amit a nemzet jövőjével szemben kell vállalni és elvégezni s a pártok — etikettkérdést csinálnak a történelem parancsából is. Elvégre nem azért szervezkedtek az egész nyáron, hogy amikor kezdődik a »kampánv«, akkor az első figyelmeztető szóra szétbomlasszák szervezeteiket. Nem azért körleveleztek a »testvérekhez«, hogy a maguk politikai súlyát és befolyását egy amatőr-békecsinálö — aláaknázhassa, nem azért eszközöltek befektetést jelvényekbe, hogy most a béke fehérszegfüjét tűzzék a gomblyukukba. A pártpolitikai siker tekintélyt, befolyást ad s számos lehetőséget is megszerezhet részeseinek, a suttogó bariton is hangadó lesz, ha választókat képzelnek háta mögé, az »uccabiztosok« is hatalomnak érzik magukat, ha a körzeti elnökök és párttitkárok üzeneteit közvetítik, a klikkek, a csoportok, a blokkok s a politikai összeállás és érdekbiztosit ás minden más neme és módja elveszti jelentőségét. életfeltételét, ha béke van és nincsi harc. A pártpolitika kenyere és foglalkozása, érvényesülési módja, munkaterülete a korteseknek, csak a pártpolitika keretein kivül állók hihetnek abban, hogy a kortesek másban is fel tudják ismerni a nemzeti érdeket, a történelem parancsát s a jövő szolgálatát, nemcsak a magtik kis cselvetéseiben, a maguk kis előnyomul ásában és sikereiben. Nem is kell arra gondolni, hogy a maguk kenyerét többre becsülik a nemzet kalácsánál, — iniérl éppen a kortesek rendelkezzenek azzal a tisztánlátással, ami államférfiakat is vakká tesz? Miért csak a politika hangerő-bajnokai, a közéleti aréna toronyugrói, a fórum szabadstilusu, — minden — szabadstilusu birkozóbajnokai rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy magukat s maguk tevékenységét ne szorozzák meg ezerrel, amig — szerények és alázatosak. Elvégre a közéletben s a politikában az ezres szorzószámmal azok számolnak, akik világrikordját állithatnák fel az önismeretnek s a szerénységnek. De ha nem is lehet eltagadnunk, hogy igy van, mégis fáj az a kíméletlen hang, amivel Herczeg Ferenc nemes törekvéseit és tiszta szándékát megleckéztetve utasították vissza. A forradalomban nincsi szükség tudósokra, mondották a szanszkülottok s lefejezték Lavoisiert. A politikában nincs szükség Írókra, — mondják ai politikusok s készülnek az egymás lefejezésére. Béke vagy háború Genf előtt Szerdón összeül a Népszövetség — Bizakodó hangulat az első tanácskozás előtl Hz abesszin esaoatok megindultak a határ felé - Meg nem erősített hirek szerjnt olasz alakulatok megkezdték az előrenyomulást Páris, szeptember 3. Párisban a Népszövetségi Tanács küszöbön álló ülése elótt a helyzetet bizakodóbban ítélik meg és remélik, hogy Laval miniszterelnök diplomáciai ügyességével kitalálja a helyzetből kivezető utat. Párisban egyébként ugy tudják, hogy Anglia nem fog megtorló intézkedéseket javasolni, viszont Olaszország sem fogja határozottan javasolni Abesszínia kizárását. Rómában ugy tudják, hogyha Genfben nem sikerül megoldást találni, az olasz csapatok megszáll ják Abesszínia területének azt a részét, amelyet az 1906. évi szerződés Olaszország befolyása alá helyezett. Genfből jelentik: A Népszövetség titkársága kedden délután közölte a Népszövetség Tanácsülésének a napirendjét. A Tanács szerdán először zárt ajtók mögött tárgyal, délután 4 órakor összeül. Azt hiszik, hogv a nagyhatalmak képviselőinek a megbeszélésein, amelyeken résztvesz báró Aloisi Olaszország képviselője is, az ülés napirendje tekintetében megállapodnák. Még nincs minden elveszve... A párisi sajtó hangoztatja, hogy még nincs minden elveszve. mart ha Franciaország osatlalhiozni fog a Népszövetség Tanács elé terjesztendő ajigol javaslathoz, akkor van remény a megegyezésre• A francia lapok azt is megírtákhotrv mii vein 'TÚnvetvekhen álíapodoít mez Laval Edennei Eszerint a tanácsülésen Franciaország és Anglia külön-külön fogja jelentését eíö terjeszteniA Journal szerint Franciaország saját magának ártana, ha aa abesszin-ügyben valakinek pártját lógná• Az olasz bizonyítékok Genf. sz/epteimber 3- Rómából érkezett hir szerint az olasz kormány mintegy 700 otdalra terjedő okiratgytijteményt fog a Népszövetség Tanácsának bemutatni- Ezieíkkeü azt akarja igazolni, hogy Abesszínia nem méltó a népszövetséget követett el a fogságukba esetit olasz katovisszamenően ismerteti gyűjteményben mindazokait az esőteket- amelyekben Abesszínia megszegte a szerződések (rendelkezéseit- Gazdag fényképmelléklet _ mutatja be. lvogy az abesszin katonaság minő borzalmas kegyetlenséget kivetett el a fogságukba esett olasz katonákon- Más fényképek azt bizonyítják, hogy Abessziniában ima is fennáll a rabszolgaságRz utolsó hajszál . . . London, szeptember 3. A Reuter Iroda jelenti Addisz-Abebából: Számos vezető abeszszin személyiség kezd mindinkább meggyőződni arról, hogy Abesszínia ugv menekülhet meg kétségbeesett helyzetéből, hogy mandátu-