Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-29 / 220. szám

T935 szeptember 29. O fi MAGYAR OR SZAG Régi híres szegedi cigányok Irta Dr. GERLE IMRE II. Meghatalmazást írattam vele alá és kisvártat­va megindítottam a pert a rendörségnél mindazon cigányok ellen, akik akkor a teremben játszottak, mikor Polcznerné fia hegedűje hangját felismerte. Az összes cigányokat kértem kihallgatni, aktk csak a bandában játszottak, hogy végre megold­juk a Polezner-féle hegedű rejtélyét Azonban a dolog sokkal nehezebben ment, mint azt eleinte hittem. Mikor a hivatalos eljárás meg­indult, a cigányok mindent letagadtak, semmiről sem akartak tudni Még a kézenfekvő dolgot is letagadták. Hogy tudniillik Erdélyi prímás köl­csönkérte Polczner hegedűét az amerikai turnéra és hogy az a hegedű valóságos Amati hegedű volt és hogy ezen játszott egy cigány a Prófétá­ban, mikor Pol«®erné fia hegedűje hangját fel­ismerni vélte- Akár kellett - akár nem, a cigá­nyok mindent tagadásba vettek és nem akarták előadni a Polezner-féle Amati hegedűt, meg akar­ták tartani az értékes hangszert maguknak Ez még érthető volt; de az már rejtély volt, hogy miért huzavonázzák a megoldást napról-napra. Később ezt is megértettem, csakhogy akkor már a Polczner hegedű sorsáról már nem tudtam se­gíteni, miként azt a későbbiekben elmondom. Ugyanis, mikor Braun szegedi hangszerésznél egy régi olasz csellóra alkudoztam, ekkor mondta Braun, hogy a cigányok valami rosszban törik fe­jüket. A hangszerész többet nem árult el a cigá­nyok terveiből, de bennünket óvatosságra intett e felhívás. Ekkor a dolog komolyabbra fordult. Előkészí­tő iratban közöltem a rendőrséggel az Erdélyi Náczi zsebében talált levelet, melyben a cigányo­kat felhívja a Polczner féle hegedű viszaadására. A Polczner hegedű Amati voltára pedig szakér­tőnek bejelentettem K u k a c z prímást és P11 á t Pál híres hangszerrestaurátort. Kukaczot azért mart oisöTiajuai szakértő volt a hang tekintetében s igen sokszor játszott FoTczner hegedűjén Pílflt Pált pedig azért, mert a hatvanas évek végén Polczner felküldte hegedűjét kijavitás és meg­becslés végett Pilát Pálnak. Minthogy ez időben országos kiállítás volt Bu­dapesten, — PUát Pál nem jöhetett le Szegedre tanúságot tenni, hanem levélileg közölte a rend­őrséggel a következőket: „Nagyon jól emlékszem a Polezner-féle he­gedűre és hangjára. Ahhoz fogható széphangu hegedű még nem volt a kezembein, pedig a hi­res hangszereket én szoktam a művészeknek karban tartani s e címén igen sok jó hang szer fordul meg a kezeim között. Ilyen hangja osak a valódi Amati hegedűnek van. Az Ama­ti-féle hegedűből csak talán három példányt tudtak mindezideig felfedezni melyről meg­állapították, hogy csakugyan az Amati fivé­rek keze munkája. Ellenben hamisítvány kö­rülbelül háromszáz kering a hangszerpiaco­kon. mint Amati fivérek munkája gyanánt. Ezek azonban, többé-kevésbé elég jó hangsze­rek, de már nem az olasz mesterek kezemun­kája, mert hangot nem tudtak belevaráasolni. Ez ugyanis a régi olasz mesterek titka volt." Ekkor aztán kértem Kukaczot megidézni, mint szakértőt. Egy napon déli órákban — mi a cigá­nyoknál a reggeli jelenti — meg is tartották a szemtót. A szemlére a cigányok eihozták azt a he­gedűt, melyen Erdélyi Náci állítólag végigmuzsi­kálta az amerikai körutat. Ugyan azt is előadták, hogy a prímás nemcsak egy hegedűn játszott, ha­nem több hegedűn is. Ez a beszéd csak védekezés­nek látszott, az esetre, ha a cigányok átlal moöt bemutatott hegedű nem válik be, az Am útinak Mondott Polczner hegedűje gyanánt. Egyszóval a cigányok számítottak ez eshetőségre is. A szemle azon kezdődött, hogy átadták Kukacz­"a'lt a?t a hegedűt, amelyet a cigányok Polczner hegedűiének, illetve Erdélyi prímás hegedűjének állítottak. Kukacz először figyelmesen megvizsgálta az át­adott hegedűt, azután álla alá szorította s elkez­dett ratja hegedüini. Hamarosan azonban letette a hegedűt s azután megszólalt: — Ügyes hamisítvány, azonban nem a Polczner fiu hegedűje! Ez a hegedű, amelyen most játszot­tam, talán megér 150 pengőt, elég jó hegedű, de nemes hang nincs ben.net Az özvegy sirva nézte a próbálkozást, de ö sem vállalta el fia hegedűjének. Ezzel véget ért a szemle s a cigányok vissza­vitték a visszautasított hegedül * Azután, hogy a cigányok konokul megtagadták a Polezner-féle hegedű visszaadását, — pedig tud­tam, hogy a hegedű az ő birtokukban van, — én is bojkottáltam e bandát Ezt könnyen megtehettem, mert azon időben állandó bálrendező voltain s a rendezők közül igencsak engem szoktak megvá­lasztani cogánybirónak, akinek egyik feladata volt a cigányok megfogadása. Ez időtől fogva minden mulatságra és bálra Ku­kacz bandáját fogadtam meg- Pedig ez a korszak a cigányokra igen kedvező volt Ez volt a háború előtti szélcsend legjobb korszaka, amikor fontos tényező volt a cigány a bálon és a mulatságokon. Jó cigány nélkül nem is volt valamire való muri. Kukaczot pedig mindenki, mindig megszerette, olyan jómodoru volt és ami fő, nem volt kapzsi. Ha valaki szívesen vette a cigányzenét, Kukacz két napig is elhúzhatta anélkül, hogy a cigányok egy fillért is kereshettek volna rajta. A régi ci­gányok igy voltak nevelve, hogy a prímás pa­rancsolt a bandában, ugy, mint régen Erdélyi Ná­czi idejében. Ebben az időben nagyon jól ment a soruk a ci­gányoknak. Ekkor helyezték át Nagybecskerekről Szegedre Fráter Lorándot, a híres nótaszerzőt, mint ka­detot és a jövő minisztere igen vig kadét volt. Az öreg Juranovits, sokszor pörölt Tóth főpincérrel, hogy nem szabadna annyi hitelt adni pezsgőzésre a huszártiszteknek. Tóth főpincér — aki felelős volt a kihitelezésekért — azt mondta: majd meg­fizetnek a tiszturak bizonyosan, ka előbb nem majd később. Tóth főpincér is muzsikális volt, igein szépen cimbalmozott. — egyszóval bohém­számba ment. És csakugyan a huszártisztek pon­tosan megfizették pezsgőtartozásaikat A huszártisztek pedig Puska és Tombácz főhad­nagyok vezetése alatt minden bálon tömegesen résztvettek, nagy örömére a cigányoknak és a ven­déglősnek is. Az akkori bálák jellemzésére elmondom, hogy például a Re.gattabálon dr. Nyilassy Pál az egész bálázó közönséget meghívta pezsgőzni s a négyesre felállott 80 pár, mind pezsgőspohárral Kezökben lejtették el a kotilliont. Ez volt a né­gyesben az uj figura. És mikor a huszártisztek Puska vezetése alatt elkezdték a szuppéosárdást ropni, az eg£sz szálloda közönsége beözönlött a bálterembe, még az egész kávéház közönsége te feljött, e szép táncot megtekinteni. A szuppécsár­dás kilenc ujrázás után reggeli 5 óráig tartott, mikoris a rendezők beharangoztak a második né­gyesre. Az egész bál másnap délig tartott, mi­kor is a cigányokat a kávéház közönsége magá­nak követelte s a cigányok nem tudtak hazamen­ni, egy kis pihenőre sem, hanem a kávéházban kellett folytatni a zenélést. * Időszerűnek tartom elmondani a cigányok fur­fangját, melyet kieszeltek, hogy a drága Amati hegedűt megtartsák maguknak. Ugyanis a cigá­nyok eleve tudták, hogy a rendőri vizsgálaton Kukacz lesz a szakértő, aki éppenugy ismeri Polczner Amati hegedűjét, mint a saját hangsze­rét, hogy rajta függ, hogy elismeri-e az özvegy, fia hegedűjének a cigányok által bemutatott hege­dűt. Ekkor kellett a cigányoknak haladékot kérni, mely alatt furfangos tervöket véghez vihessék. A haladék alatt a cigányok megcsináltatták Braun­nal a Polezner-féle hegedű hasonmását hogy e munka minél jobban sikerüljön a cigányok oda­adták Braunnak egy heti időtartamra az ereded Amatí-hegedűt Braun hangszerész hajszálig ele­get tett a megbízatásnak, de az Amati hegedű A legújabb TELEFUNKEN­rádiókészülékeket díjtalanul házhoz szállítva készséggel bemutatja és régi készülékét becseréli FONYÓ SOMA Rádió- és villamossági szaküzlete, K?lcsev ii. 4. Telefon 11-65. i meg (hü / /. tu? / i . S XityeiJBá a, i\cuuor«o 11 ItSTE I NAVIMEMBRAN - Of Díjtalanul bem utatia Kelemen Márton cég, Kelemen u. 11 239 hangját ő sem tudta hegedűjébe belevarázsolni, amit Kukacz szakértő mindjárt konstatált is. Ezután a cigányok az Amati hegedűn többet nem mertek nyilvánosan játszani, mig egyszer a temesvári Országos Regatta szovetlségi bálra, mint a szövetség titkára, megint a Kukacz bandá­ját vittem eL Ekkor a másik banda tagjai felzú­dultak a mellőzés miatt. Kérdezősködéseikre aztán elmondtam a mellőzés okát is. Egy cigányozás alkalmával megszólított a má­sik banda prímása s a következőket mondta: — Ügyvéd ur! Ne méltóztassék reánk, cigányok­ra haragudni, hogy a Polezner-féle hegedűt nem adtuk vissza. A magyar cigánynak az a hegedű, mint a bajvívónak a kard. Nem lehet rossz néven venni egy bajvívónak, ha miniéi élesebbre kiköszö­rüli kardját, mellyel életét meg akarja védelmez­ni. Polczner 10.000 korona értékű hegedűt vett el 60 koronáért egy meghibbant elméjű prímástól. Ezzel azután egy csomó cigányt megfosztott a ke­reseti lehetőségektől. De nem ez a fontos, hanem a magyar zene, amelynek Polczner egy ütőerejét vágta el. Ugyanis a kérdéses prímás magyar dal­költő is volt. Bihari talán sohasem lett volna Bi­hari, ha nem lett volna neki, elsőrangú hegedűje. És nem lehet egy cigánytól rossz néven venni, ba ragaszkodik jó hegedűjéhez, amellyel talán előbb­re viheti a magyar népdalköltészetet. És én hiva­tottnak érzem magamat erre. Az idő megmutatja, hogy igazam van-e vagy nincs igazam. Ne aka«z­szon meg utamban, Ügyvéd ur!.. . Akkor ügyfelem beleegyezésével -ibbaabagytem a Polezner-féle hegedű káresését. A dgánajyal együtt, én ls kérdezem, hogy jót tettem vele, vagy sem?... Férfi divatkaiapokiJ*akkend5különle^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom