Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-27 / 218. szám

6 DEI MAGYARORSZÁG 1935 szeptember 27. HA Kél HIREK A makói szociáldemokrata párt vasárnap délelőtt 10 órakor a Munkásotthonban pártgyülést tart, amelyen Hubai János beszámol az országos pártgyülésről, Kotroczó József a politikai és gazdasági helyzetről tart előadást. Dr. Szilágyi Sámuel székfoglalója a Gyöngyössi István Társaságban. Ma este 6 órakor a Gyöngyössi István irodalmi társaság Budapesten felolvasó ülést tartott. Ezalkalommal dr. D i ó s s z i 1 ág y i Sámuel makói kórházi főorvos „Színházi botrányok a régi Pest életében" cimmel tartotta meg székfoglaló felolvasását A munkavédelmi szervezetek szemléje Makón. Vasárnap, szeptember 29-én délelőtt 10 órakor a makói munkavédelmi szervezetek tagjai felett, a városháza nagytermében Vogel Tibor, a szegedi munkavédelmi kerület felügyelője seregszemléi tart. Tüzoltónap Kiszomboron. A vármegyei tűzoltó •s/.övetség szeptember 29-én Kiszomboron vármegyei Hizollóversenyt rendez amelyen az elméleti é« gyakorlati versenyeken kívül szép ünnepségek és este bál lesz a Gazdasági Egyletben. Az elmúlt évihez képest dupla jövedelemmel *árt a makói strand. Hivatalosan ugyan még nem zárták le a strandot, de az idő nem respektálta a hivatalos rendelkezéseket és mára pontot tett a strandi örömök után. Az eredmény még nem kész, dc a nyers mérleg igazolja azokat a városi képviselőket, akik azt állítják, hogy nagy kincs a makói strand, csak' ügyesen ki kell használni, aminek első feltétele az, hogy legalább a környező községeknek és városoknak a figyelmét felhivja. Az ezévi jövedelem majdnem duplája lesz az elmúlt évinek. Fellebbeznek Hegedűs Kálmán választói Megírtuk, hogy a Békésbánáti Egyházmegye bírósága alaki okokra való hivatkozással megsemmisítette Hegedűs Kálmánnak a makói református egyház főgondnokává történt meffválasztását A reíformátus egyház tagjai most több megbeszélt tartottak az ügyben és arra a megállapodásra jutottak, hogy az egyházmegvei bíróság határozatát mindenesetre megfellebbezik az egyházkerületi bírósághoz, ahova ujabb tanukat is jelentenek be arcnak igazolására, hogv Hegedűs Kálmán választói már előre tiltakoztak a választásnak törvényellenes időbér való megkezdése ellen s fellebbezésükben rá fognak mutatni arra a nagy ellentmondásra, amelv választási elnöknek a választások folytatásáról a presbtiériumhoz intézett jelenlése és per folyamán tett vallomása között van. Az egyház tagjai bizinak abban, hogy a felsőbb biróság az eléje tárt adatok alapján meg fogja állapítani az igazságot és ezzel helyreállítja az egyház békéjét. Regrutabál a Koronában. A makói Függetlenségi és 48-as Kossuth Kör 29-én este 8 órai kezdettel szüreti bállal kapcsolatos regrutabálat rendez a Koronában. Vén Emil festőművész kiállítása. Vén Emil, a Makón általánosan ismert és becsült kiváló festőművész, a vásárhelyi Tornyal Társaság tagja, szeptember 29-től október hatodikáig bucsukiállilást rendez a vármegyeháza disztermében. A kiállítást szeptember 26-án délelőtt 11 őrskor Nikelszky polgármester nyitja meg Szinház Makón. A makói színházban Radó László sznitársulata ma este ujabb értékes vendégszerepléssel gazdagitotta műsorát. A „Cigányszerelem" előadásán Józsi cigányt Szedő Miklós dr. énekelte. Pénteken, szombaton és vasárnap Bőnyí Adorján operettje a „Viki" kerül bemutatásra. A makói Park Mozi ma este mutatta be a Vörös Pimpernel c. Korda-filmet, amelyet vasárnapig játszanak. A Budapesttel egyidőben játszott film átütő sikert aratott. Anyakönyvi hirek. Elhalt; Lajkó Kovács József •)2 éves korában, a makói közkórházban. — Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évrnegnvitó ünnepségét. Műsor a következő: 1. Hiszekegy. 2. Megnyitó, tartja dr. Littke Aurél ügwezető igazgató. 3. Emlékezés Gál Jánosról, tartja dr. Moór Elemér. 1. Származástan és világnézet, előadja dr. Ábrahám Ambrus. 5. Himnusz. — Csikai Gyuri, a hires kolozsvári cigányprímás Szegeden. Töpörödött, őszbevegyült öreg cigúny érkezett tegnnp Szegedre. A boldog békeidőknek volt nagyhirii primása kincses Kolozsvár városában. Csikai Gyuri neve Kolozsvárott fogalmat jf lentett, ő muzsikált a hires „Newyorkhan" és a Mágnás Kaszinóban. Valamikor vagyonos ember volt. most semmi más, mint öreg cigány, aki Erdélyből eljött Magyarországra régi barátai után. I'énteken és szombaton este a Hungária-csárdában muzsikál Boldizsár Kálmán bandája élén a 70 eve*, öreg cigány. Régi erdélyi nótákat játszik, azokat a nótákat, amelyekkel évtizedeken keresztül megríkatta a kolozsváriakat... — A hamis ajándékozási szerződés. Érdekes okirathamisitáisi pert tárgyalt csütörtökön a szegedi törvényszék A p c z y-tanácsa. öt vádlott, öt tanyai ember került a vádlottak padjára magánokira thaimÜsitással és faözokirathamisitással vádolva. özv. Pap lógó Sándor tanyai asszony volt az elsőrendű vádlott, aki társai segítségével hamis ajándékozási szerződést készített. A szerződés azt tartalmazta, hogy özv. Magda Istvánné nekiajándékozta két holdat kitevő ingatlanát. Az ajándékozási szerződés birtokában a két hold földet telekkönyvileg a saját nevére inatta. A dolog rövidesen kiderült és özv. Paplógóoé társaival: özv. Dohány Istvánnéval, P a p 1 ó g ó Sándorral, Szanisz 1 ó Antallal és Harausi Mátyásnéval együtt a rendőrségre került. A csütörtöki főtárgyaláson a vádlottak tagadták bűnösségüket, a kihallgatott tanuk ellenük tettek vallomást. A biróság bűnösnek mondotta kii özv. Paplógó Sándornét és eziért 8 hónapi börtönre ítélte, Dohányné és Paplógó Sándor egy-egy hónapi fogházat kaptak. Az elitéltek fellebbezést jelentettek be az Ítélet ellen. — Adomány. B i r ó Benő nyugalmazott városi műszaki főtanácsos és felesége abból az alkalomból. hogy elköltöznek Szegedről, közművelődési célokra négyszáz, az árvaházi növendékek karácsonyi ajándékaira pedig száz pengőt adományozott. Csak STíöFFEH Mer sajtot egp! CsemcoeilsPelekben kapható. CSIPETKE AZ ELZÁRKÓZÁS ÉS A HIVATALOS TITOK századában élűnk. Ennek az állitásnak az igazságát a legjobban az újságírók érzik, akiknek minden áldott, vagy áldatlan nap tele kell irniuk az újságot, mert azt is tudják, hogy közönségük sohasem volt éhesebb még a hírekre, az uj hírekre, soha jobban nem várt útmutatást újságjától, mint éppen ezekben a súlyos időkben. Az ujságiró, ha teljesíteni akarja hivatását, kénytelen szakitani a régi hírszerző módokkal és él kell hagynia a régi hirtermő vidékeket. Hirvirágot ma már nem lehet szedni gyöngyös koszorúba sem a városházán, sem a törvényszéken, sem a rendőrségen. A városházán nincs tanácsülés, amelyen lepergetnék a nyilvánosság követei előtt a város dolgait, bajait. A hivatalvezetők nem nyilatkoznak, mert nem nyilatkozhatnak, hiszen esküt tettek a hivatalos titok megőrzésére. Igy az a látszat, hogy a városházán nem történik semmi, legalább is a nyilvánosság számára nem, hiába szaporodnak az akták és növekednek ijesztő mértékben az iktató számok. Hasonló a helyzet a törvényszéken is, ahol egyre jobban divatba jönnek a zárt tárgyalások és a — tiltott közlési pörök. A rendőrség is alkalmazkodik a korszellemhez, az ujságiró szolgálatát igen csak akkor igényli, amikor a nyomozás esélyeit ki vánja megjavítani a lapok publicitásával. Az újságíróra este mégis üres hasábok tátják a torkukat, mert a közönség a sajtóirodák kommünikéin kivül másra is kíváncsi. Többek között arra is, ami közvetlen közelében történik, az elzárkózó hivatalokban, ahol többnyire az ő bőréről esik szó. Ez az uj helyzet kitermelte azt az újság írót, aki hátat fordít az elzárkózó hivatalszobáknak, a tárgyalótermeknek és uj gyarmatokat keres közönsége hirigényének kielégítésé re. Az ujságiró ma sokszor gondol vissza néhai jó Ujleki Tóni bátyánk mondására. Tóni bátyánk, a Tesvir, sokszor mondogatta,hogv „az igazi események, az Igazi riportok — az uccán szaladgálnak". Ez a mondás soha anvnyira igaz nem volt, mint minapság. Ma nem csak a redakcióban dolgozik az ujságiró és ma nem az a jó ujságiró, aki naphosszat redakcióban körmöl. Az ujságiró emberek közé jár, ká véházba, korzóra, társaságba. Mindig akaű valnki, aki odalép hozzá és halkan a fülébe súgja: Ide figyeljen szerkesztő ur... Az niságirónak sok külső embert kell meghallgatnia. meg kell hallgatnia mindenkit, ha nem is tvp mindenkitől mesirható, megirni való „anyagot". De az tagadhatatlan, hogy az uccán, a kávéházban, a Tiszaparton, a hid kö rül sokkal érdekesebb dolgokat tudnak és érdekesebb, fontosabb dolgokról beszélgetnek és gondolkoznak az emberek, mint mondjuk néha a közgyűlésen. Mert hát az elzárkózás következtében kivülrekedt maga az élet lis a hivatalszobákon, amelyekben csak élettelen akták és iktatószámok születnek maholnap. — Kezdődő ütőérelmeszesedésnél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz ugy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét megszünteti, a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást mérsékli. A gyakorlati orvostudomány vezelő személyiségei a Ferenc József vizet azért becsülik olyan sokra, mert ez a változás éveiben is gyorsan és rendkívül enyhe módon szabályozza a szervezetre oly igen fontos gyomor- és bélműködést. — A Színházi Élet uj számának érdekességei: Hatvany Lili mozüevele, Bulla Elma cikke, hogyan találkozott Beinhardttal, Muráti Lili mint nyakkendőárusitónő, Dénes Oszkár levele Ausztráliából, stb., stb. E őkelő ízlés, R T II A Dl tökéletes " 1 " A K 1 színárnyalatok divatáruüzletében, Széchenyi tér. > Ax olvasó rovata naauwnxjtraa Az alkalmazottak és a 6 órai záróra Mélyen tisztelt Szerkesztő Uri Tisztelettel kérem, szíveskedjék a „Szegedi Napló" szerdai számában megjelent „Az üzleti záróra" cimü Marosszéki Árpád által irt vezércikkére, az alábbi soroknak helytadni. A legnagyobb megdöbbenéssel olvastam a vezércikket. Azzal kezdi a cikkíró ur, hogy a 6 órai zárórát nem szereti, talán kényelemből, vagy éppen érdekből. Az azonban még nem ok arra, hogy vezércikkéhez hasonló hangot használjon még társaságban sem, nem pedig napilapban. A cikk sok kitétele hamis információk, másik része pedig nem jóhiszemüleg fogalmaztatott meg. A cikkiró ur azt irja, hogy nappal nem ért rá egy övet vásárolni, Kérdjük, hogyan vélekedne ő az olyan cikkekről. mint amilyet irt, ha az ön munkáját és húségét vonnák kétségbe? Azt irja, hogy elfelejtette 6 óráig a7. ővet megvenni. Mi történt volna, ha 7 óra lenné a záróra és neki csak 7 óra után jutott volna az eszébe az ővvásárlás? 8 órára kellett volna a zárórát kitolni? A helyes kereskedői felfogásról a véleménye helyes, csak az a különbség, hogy reggel 7 órától este 6 óráig éppen eleget tevékenykedhetik és tevékenykedik is a kereskedő Komoly vevő hat óra után nemigen jelentkezik, ha pedig a vevő 6 előtt jön, a személyzet i« örömmel — igenis őrömmel lát munkához, akár fél 7, vagy 7 óráig is. A mai viszonyok mellett a vevő feleslegesen nem költ, a legszükségesebbet pedig reggel 7 órától este 6-ig most is megveszi Mindenki tudja, ugy látszik osak Marosszéki ur nem, hogy a 6 órai zárórát először és másodszor a kereskedők akarták és csak azután csatlakoztak az akcióhoz az alkalmazottak. Az pedig, hogy ,,olyan világot élünk, melyben az alkalmazott majdnem kivétel nélkül ellenségének tekinti ai üzletet, amelyből ál,'' — teljesen rosszindulatú inszinuáció, melyet az összes kereskedelmi alkalmazottak visszautasítanak1. Meglepő, hogy egy napilap ilyen hangú cikknek egyáltalán nyilvánosságot ad. Azt irja továbbá, hogy „milyen helyzetet teremt magának az alkalmazott ellenség" Ki kell jelenteni, hogy a kereskedelmi alkalmazott van olyan müveit szakmájában, hogy jól tudja, milyen helyzetet teremtene magának az ellenségeskedésével. Ilyen alkalmazott nincs. Érdeklődjön kereskedőitől, hogy kik az ellenségei az alkalmazottai közült Az alkalmazott nem „kevesebb munkát és több fizetést" követel, ez szintén nagy tévedés. Az alkalmazott nem követel mást, mint amit megérdemel és ezt főnökeitől mégis kapják. Ami pedig a pihenést illeti, ne fájjon a cikkiró urnák, hogy milyen formában veszi azt ki az alkalmazott. Azt hiszem, ő sem vág fát és kapál kertjében állandóan a szórakozási idő alatt. Vegye tudomásul, hogy az alkalmazott mindenhol magáénak tekinti azt az üzletet, amelyikben alkalmazva van és örül, ha főnöke jó üzletet csinál, mégha záróra után is. Biztosak vagyunk benne, hogy főnökeink ugyancsak jóindulattal vannak velünk szemben. A déli záróra ügye már sokat foglalkoztatta a nyilvánosságot, erre nem válaszolok. Főnökeink nék pedig csak olyan vásárlókra van szükségük, akiktől hasznuk van. Már pedig amelyik vevő azt érezteti, hogy a kereskedő tőle él, az nem jó vevő. 500 kereskedő és 1000 alkalmazott nem érdemli meg azt a hangot, amit a kérdéses lap cikkírója megütött és azt határozottan visszautasítja. Tisztelettel: a kereskedelmi alkalmazottak nevében: H. János.