Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-03 / 197. szám

BECMAGTXRDRSZXa 1053 szeptember 3. ">Mmm Tisztességtelen verseny és az ügyvéd ellen irányuló kizsákmányoló törekvések kivül esnek az uj ügyvédi rendtartás intézkedésein Kapzsi emberek mindem korban voltak, de minden korban könnyebben elviselhető volt a káreéozásuk, mint a világháború kitörése óta, amikor az élet szükségleteinek kiejtése folyton •agyobb nehézségekbe ütközik. Az a nagyon rötidés igen kétes közgazdasági értékiü „felienéülés", amit optikiai csalódásképpen az infláció nyomán tapasztalhattunk, a tétel általános érvényét egyáltalán nem érinti Azt, hogy a kapzsi emberek működése minden téren a mai időkben a legbírhatatlanabb. És a legkiálhatatlanabb. A törvénykezés világában napról-napra latjuk, hogy a kapzsiság egyszer az ügyvédek köréiben, máskor a felek között üti fel a fejét, harmadszor pedig az ügyvéd és fél személyében éppen versenyre kelnek. Az ügyvédnek a felek irányában kitörő kapzsiságát a bíróságok gyakorlata mindig és következetesen visszaszorította, de létező törvény és bírósági gyakorlat nsántára elérhetetlen, megfoghatatlan, s nem is létező volt eddig az ügyvédek kapzsisába kartársaikk&l szemben és a felek kapzsisága az ax ügyvéddel szemben. Mert akármilyen hihetetlenül hangzik, bizony a felek kapzsisága is gyakran jelentkezik az ügyvé&Iel szemben s egyáltalán nem mosolyogni való mese, hogy az ügyvédet ia felek nagy része kihasználni, sőt egyenesen kizsákmányolni törekszik.. S az ügyvéd sok esetben némán kénytelen tflrni a felek törekvéseit, mert kényszeríti a ver«®y. Ezért gondolkodik az ügyvéd igy: Igaz, hogy kizsákmányol ez a fél; de. ha nem engedem jcagam, elhagy, mást keres fel és az a más majd nem lesz oíyan önérzetes, megéri munkája ellenértékének csekély töredékével is, mert jobban ki van éhezve, mint amennyire ki vagyok éhezve .én. Ugy ki van éhezve a leselkedő versenytárs, ahogy leszek én. ha többé nem állok rendelkezésére olyan feleknek, akik csak kizsákmányoló feltételek mellett foglalkoztatnak. És minden eset, amikor az ügyvéd magát klrsákmányólni engedi, a kartársaival szemben tisztességtelen versenyként jelentkezik. Az ügyvédeknek kartársaikkal szemben folytatott tisztességtelen versenyél nem érinti az 1923: V. t. c., mert ez /az üzleti versenyt Igyeksiik a tisztesség medrébe kényszeríteni s a törvénykezés világában anmak ellenére értelmiséginek minősül az ügyvédi foglalkozás, hojfy igen sokan üzleti eszközökkel és üzleti módszerekkel folytatják. Értelmiségi foglalkozásokra pedig az 1023. évi tőrvény nem vonatkozik. Csak fegyelmi vétség gyanánt kezelhető az ügyvéd részéről kartársaiISKOLAI CIKKEK: Sötétkék kisdiáksapka, lakkvászon ernyős —.88 Levente sapka —.78 Madách-uccai polgári isk. diáksapka —.78 Gyakorló polgári, v. III. kerületi polgárt iskolai diáksapka P 8.38 Piarista, v. reálgimnázium, v. főreál diáksapka P 3.88 5 iv kék könyvcsomagoló papir —21 25 drb enyvezett füzetcimke —.08 ,5 drb 32 lapos tanrendes notesz —.24 1 dóhoz£00 drb rajzszeg —.21 Negyedives rajztábla -=-.78 Fejesvonalzó 53 cm -.42 Irónkörző —.18 Fém vonalzó 20 cm .38 10 drb pal a vessző Reklám palatábla 22x15 .21 Kihuzós tolltartó .11 4 iv fűzet csomagoló zsirpapi 24 24 drb fehér táblakréta 'M 3 drb ..Párisi" fekete irón —.24 Kérj* ma maojalant 16 oldalas iskolai és 6**1 cikkeink árjegyzékét. PÁRIS! NAGY ÁRUHÁZ RT. KiaiD. CSEKONICS és KISS UCCA SAROK . wal szemben elkövetett tisztességtelen verseny, dc a ma érvényes törvény keretei között ez a lehetőség megoldást nem jelent S a T sem hozza a megoldást. Baj. Az ügyvedek ellen Irányuló kizsákmányolási törekvések visszaverésére nem alkamasak as 1932; VI. t. c. rendelkezései, mert különleges, szoridt helyzetben kellene lenni az ügyvédnek ahhos, hogy erre hivatkoahassék a fejével szemben; az általános gazdasági leromlottság mely mindenkit ér, nem elegendő, s azon tul tetemes kárt kell bizonyítania!, amelynek árán ingyenes előnyhöz vagy „feltűnően aránytalan nyereséghez" jutott légyen a kizsákmányoló. Messzebbmenő fejtegetés nélkül is nyilvánvaló, hogy itt sem remélhető a jogos panaszok orvoslása. Pedig a mindennapi élet ily panaszokat tömegcsen termei Például; Jön a fél. Az ő tényei által létrejött jogügyletből eredő bajaira keresi az orvoslást, igényeit kivánja érvényesíteni, s az ügyvéd munkáját azzal a feltétellel akarja Igénybe venni, hogy „pervesztés esetén csak készkiadásokat" visel, dijakat nem fizet. Noha a per megnyerése esetén «z ügyvéd semmi egyebet nem remélhet, mint a munkájának dijait Amit mindig igen szerényen kimérve állapítanak meg a bíróságok. — Vagy a másik fél a*t mondja: „teljesen tiszta és Igazságos a perem. Ha mégis elveszne, cgyetian fillért nem vagyok hajiadó fizetni". Tehát még csak készpénzkiadásokat sem. Pedig ezek magukban olyan méretűek, hogy előleg nélkül egyetlen ügyvéd sem vállalhatja a viselésüket. Viszont a per elvesztése igen gyakran, előre meg nem látható okok miatt villámcsapás módjára következtetik be. Még ha legbiztosabbnak tűnik fej is induláskor. — A harmadik és egyáltalán nem mesebeli fél pedig már annyira megy, hogy az ügyvédnek nem hajlandó fizetni semmit, emellett azonban részelni kíván abból a mnnkadijból, amit az ügyvéd a perbeli ellenféltől be fog venni. Kétségbeejtő a selyzet. És a T. nem tartalmaz olyan szabályt, amely e lehétetlen kérdéseket megoldaná. Pedig bizony szüksége* a megoldás, mert másként nem értik meg a kapzsi felek, hogy miként favágót, varrónőt. Vagy bármely más munkást feltétlenül dijatniök kell ha a szolgáltukat igénybe veszik és még csak kivételesen sem foglalkoztathatják ingyen, vagy éppen ugy, hogy tőlük pénst kapjanak a Sók évi tanulás árán állásához jutott, rengeteg teherrel, bajjal küzködő ügyvédé) sem lehet ftly biztosító intézetként tekinteni, amelynek biztosítási díjakat sem kell fiZetniők, mégis nyújtja azt a munkát, A ennek azt az eredményét, amit a felTk keresnek. Sőt azon túl esetleg egy kis hasznot is. ~ Nem értik meg a a felek, hogy az ügyvédnek az élete, életének minden ereje a munkáira megy rt, s h« az ellenértéket nem látja, végül is óhenhal és pénzért gém állhat szolgáltra, holott az élet ssövévénv** Madntaínslt rengetegében ügyvéd nélkül biztosan Járni általában nem lehet. A T. 98. S-ában mindössze annyit mond. bogy az ügyvédi költségre és munkadlim vonatkozó e:gzetes megegyezés érvényességéhez az üevletnek okiratba foglalása szükséges. Vagyis akár javára, akár terhére szól az iitrwédnék a díjra vonatkozó megegyezés. írás nélkül nem érvénves. Dehét ez kevés. IIoov az ügwédefc és a felek világa között érvényesüljön a jóhiszeműség és a tisztesség, amely nélkül társadalmi, nemzeti és állami élet egyetlen pillanatig setn létezhetik, elengedhetetlen a 98. helyett oíyan módosítás, amely az ügyvéd és felek közötti egyezséggel szemben megvédi elsősorban a/ tl«yvédet és a felet, de mesrvéd mellettük minden jóhiszemű f* tisztessége* embert 6* érdeket Is, •ak.it, amit módosítás nélkül a fél és az flffvvédje megkárosíthat $ a módosítás a következő lenn*: Ügyvédi dijakra vonatkozó megegvezés cs»k Írásban jöhet érvényesen létre, és éreónytelen az egyezségnek minden olyan rendelkezése, mely az ügyvédi kar közvetlenül nem érdekelt tagjainak sérelmére tfcztességtelea verseny, avagy az egyezkedő ügyvédre nézve kizsákmányoló ügylet tényelemét valósítja meg. A tisztességtelen verseny tényelemét megvalósító dijlevél alapján a díj szokásos mértékéig szükséges kiegészítés ügyvéd-jóléti célokra, az ügyvédre nézve illetékes ügyvédi kamarát llíeti. amely ezt az Igényét keresettel érvényesiti Az ilyen jog érvényesítésére alkalmas tényállásról szerzett értesítéseket és bizonyítékokat az összes hatóságok, hatósági közegek és ügyvédek kötelesek az illetékes ügyvédi kamarához haladéktalanul továbbitani. Ugyanezek a szabályok érvényesek a kizsákmányoló ügyi ertet megvalósító díjüevél alapjátn, számításba jövő dijkiegészltésre is, ha a kiegészítést az esedékessé váltától S0 nap alatt a közvetlenül érdekelt ügyvéd, saját nevében, biróság előtt nem érvényesítette. Az ügyvédi Kamara elnöke bármikor követelheti, hogy bármely kamarai tag tárja fél előtto valamely ügvben létrejött dijegyezségét. Az Így szerzett értesülést ae elnök titokban tartom köteles, ha a jelen §. alapján nem szükséges a Kamara fellépése Ezt az ellenőrzési Jogot »z elnőkkeJ szemben a kamara elnökhelyettese gyakorolja. Ha a T. hiányait a törvény neim pótolja, megszűnik az ügyvédi tekintélynek az a lejáratása, amely elsősorban a felekre nézve kóros: másként fogadják a bíróságok és hatóságok a velük egyenrangú perbeli képviselőt és másként azt, akiről tudják, vagy csak csak sejtik is, hogy könnyű és önállósággal nem biró Játéba a felek szeszélyeinek, vagy a kari érdekek semmibevevője. Másként. Mert ahol a gyanú felüti a fejét, megjelenik az Ügyvédi Kamara elnöke, megejti az ellenőrzést, amely vagy megöli a gyannt és tisztázza a gyanúba fogott ügyvédet, vagy váddá erősiti a gyannt, s akkor tisztázza az ügyvédi tiszteseéget és ügyvédi becsületet a nyomén követő fegyelmi eljárás és perlés. Amelyek igy híven és hatásosa* szolgálják a köz érdekét. 5 - Mesei Pál Vadászfegyver a kocsma előtt f.4. Délmagyarország mimkafánáfól.) Érdekes ügyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvényszék Vadaitanácsa. Ktss Márton György sándorfalvai legény volt a vádlott, ald a mult év tavaszán a* *gyik kisteleki kocsmában nagyobb társaságigal Iddogált A szomszéd asztalnál ült Sózó János és Zscmberi István kisteleki legény ls. A két asztal kőzőt* *** szekedés támadt, amelynek eredménye az lett, hogy a legények verekedni kezdtek. Kiss Máidon György elszaladt, ki az országútra és az útszélen elrejtett vadászfegyverét előkapta. Még elszaladt néhány lépésnyi távolságra és Onnan visszalőtt a legényekre. Gózó és Zsemberl könnyebbén tttegsérültek a sörétektől. Az ügyészség több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntettének káséreltével vádolta meg Kiss Márton Györgyöt- A főtárgyaláson azzal védekezett, hogy megtámadták és ő Cíupá'n védekezett. A fegyvert azért rejtette el, mert nemi akart fegyverrel betörni a kocsmába. Amikor megtámadták, akkor meghúzta a ravaszt, de a fegyver, amelyet saját gyártmányú tölténnyel töltött meg, csütörtököt mondótt. Másodszór nem volt szándékában lőni, csak ütögette a fegyver agyát és az közben magától elsült. A biróság kihallgatta a törvényszéki orvossWkértőt. aki azt a véleményt adta, hogy a lövés $0 lépésről történt, a használt fegyverrel pedig ebből a távolságból nem lehet halálos sérüést okozni, a sértettekttt csak fáradt sörétek értéik. A sértettek nem kívánták a vádlott megbüntetését és igy a biróság a vádlottat felmentette, mivel a fegyverszakértő véleménye után csak könnyű festisórtés esete forgott fenn, a sértettek azonban efcirt a leleményért nem kívánták a vádlott megbüntetésétSehol olcsóbban! m a jr é« k«ll«kak gudtg •UauU.ltn KSGIQ PHILIPS«. STANDARD íts legújabb készítményei nSlam kaphatók Szántó Sándor S5SST? Mindennemű fa és vas hordókat VESZEK Schőnfeld, uoca 7. m\