Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-11 / 180. szám

1935 augusztus 11. jr BÉCMAG7ARORSZ* G A tanár ur ... (A Délmagyarország munkatársától.) Egy állásnélküli fiatal tanárról szól ez a szomorú, tipikusan mai történet. A fiatal tanár azóta, hegy sok-sok évi tanulás után elnyerte diplo­máját, nem tudott elhelyezkedni sem a saját szakmájában, sem másutt. A télen sikerüli annyit elérnie, hogy felvették a városhoz szel­lemi inségmunkásnak és keresett havonta 15 pengőt, amely összeg pontosan arra volt ele­gendő. hogy ne haljon éhen. A fiatal tanúrnak ugyanis ezen a 15 pengőn kivül semmiféle né ven nevezendő egyéb jövedelme nem volt. Agyra járóként élt egy külvárosi lakásban, ahol esténként 20—30 fillért fizetett egy ágyért. Elmúlott a tél és már ugy volt, hogy a város a többi inségmunkással egyült szélnek ereszti, de szerencséje volt, mert mint jó mun ­kaerőt, egy darabig visszatartották. Ez a ,.ki­tuéleti idó" is eltelt és a nyár ek jén meg­szűnt a „városi hivatal." A fiaíal lanár az uccára került és választhatott az öngyilkosság és a koldulás között. Szerencséjéi-; egyiket sem kellett választania, mert egyik barátja meg­könyörült rajta és magához fogadta.!. Azon­ban ez az élet sem tartott sokáig. A barát a napokban felmondta a lakást és a tanár az uccára került. Napokon keresztül kóborolt le­rongyolódva, kiéhezetten az uccákon és nem volt sehol sem segítség. Ekkor határozta el magát arra, hogy trükk­höz folyamodik. A napokban elvágódott az uccán és ugy maradt fekve, mig nem jöttek a mentők. Arra számított, hogy kórházba kerül, ahol jó kosztot és kényelmes ágyat kap... De nem igy történt. A mentők megállapították, hogy nem beteg, — legfeljebb egy kissé éhes — és otthagyták az uccán. Az első trükk te­hát nem vált be. Igy folyamodott a második számú trükkhöz, amely merészebb volt az elsőnél. Jelentkeeztt a rendőrségen és feljelen­tette saját magát — lopás miatt. Azt hitte, hogy becsukják és majd kosztot kap. Azon­ban nem olyan egyszerű dolog börtönbe kerül­ni. A tanár ur gyanús volt, vallatni kezdték, hogy hol lopott és mit lopott. Ezekre a kérdé­sekre nem volt elkészülve. Zavarba jött a rendőrtisztviselő előtt és végül zokogva beval­lotta, hogy csak a börtönbe akart kerülni, ezért eszelte ki a lopás meséjét. A rendőrségen nagyon sajnálták, de elbocsájtották. Nem használhatják, mert tisztességes. A tanár ur szomorúan konstatálhatta, hogy a tisztességes ember nyugodtan éhenhalha't, mert a trükkök nem használnak. Most uj trük­kön töri a fejét, mert szeretne végre ebédelni... ^tf Á tfá h A n tölgyéé éa fényre* endSbon. 1 sznbalpin m«g»«4gban lev« kétemeletes modern 900 n«gy»etöle» 25 óvij adómentes m»g».l»t tidflVtaiet AladAn, MatralUred, CIOIIUUJ. Molrogytlnoye UdUltf. HAZTARTASI CIKKEK: 12 drb mézes légyfogó .24 6 drb kávés kanál .24 Burgonyahámozó kés —.16 Gsirkekés .18 3 drb abrosz szőri tó —.24 SZAPPANOK: 1 'Vb cca fél kg szegedi házi szappan —.34 ojiP- °,in arcmosó szappan —.98 3 drb illatos kerek arcmosó szappan —.28 8 ar,si" citrom kézmosó szappan — 88 SZEGEDI EMLÉKTÁRGYAK: Puderdoboz festve ,24 Iparművész könyvjelző '24 12 drb látkénes szegedi képeslap —Í24 Vásárhelvi kis váza 24 ÉLELMISZEREK: 10 dkg méz, v. savanyu, v. erős cukorka —.17 10 dkg félzsíros staniolos sajt _.ii 10 dkg fondan savanyu —22 1 kg málnaszörp p 1.58 PAPÍRÁRU: 4 iv fehér csomagoló papír —.24 5 iv barna csomagoló papir —.24 12 iv pergamen! utánzat papír —24 6 iv szekrénycsik 25 drb rajzszeggel —.24 PÁRISI NAGY ÁRUHOZ RT. SHOSD, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK Csillárt mim CsllldrgQár salát szegedi üzletében vásároltonl Néhány tájékoztató ár: 4 lángú modern ebédlőcslllár . . P 16.50 Villamos vasaló 5 évi Jótállással P 6.90 Állólámpa modern P 3.SO METEOR villamossági és Csillár-GUár R. T. Szegedi Uzlele: KiRASZ UCCA II, TüftFON. 35-76. Szegedi Üzlete: K4KA1/ UI.I A II. iüluuki. J3-/o. Kedvező flzctcsl relféielek. Vnió könyvecskére6 Savi bltel. Kér/nk20 kirakatunk megleklnl«i«| Értelmiségen alapul a status ereje.. Száz esztendős orvosi problémák az Orvosi Tár megsárgult lapjain Hogyan akarta megmagyarositani Irinyi János az orvosi nyelvet (A Délmagyarország munkatársától.) Min­dig érdekes a régi, százesztendős olvasmányok­ban böngészni. Csak a megsárgult lapok szem­léltetik jellemzően, hogy száz év lefolyása alatt milyen sokat változott a világ. A legrégibb ma­gyar orvostudományi folyóirat, az „Orvosi Tár" kötetei fekszenek előttünk. 1842 január 2-án jelent meg a „harmadik folyamat" elsó kötete, ebben böngészgettünk. Elsősorban is azt tudjuk meg, hogy 1841 novemberében, te­hát 94 éwel ezelőtt, milyen volt Pest idő- és kor járata. Müven volt az „idöjárat" 100* éwel ezelőtt. — „Mi az uralkodott időjáratot illeti. — ir ja a lap, — a sok tekintetben kitűnő jelen év ezen hónapában eltért rendes útjából, mert a különben ködös és esősnek mutatkozni szo­kott első 12 nap nemcsak mindég tiszta és fel­hőktől szabad, de egyszersmind délfelé kelle­mesen meleg s csupán reggclenkint hűvösebb." Egy másik fejezet a korjárattal, a betegségekkel foglalkozik. Ebből megtudjuk, hogy 1841 november hónapjában Pesten a pol­gári kórházban 522 beteget ápoltak, 14-el keve­sebbet, mint az előző hónapban. A több, mint félezer beteg közül 32-en haltak meg. Abhan az időben a következő betegségek grasszáltak: csorvásláz, csúz, hurut, vörös himlő, váltóláz, gyulladások, toroklob, orbánc, hasmeacs, him­lő, vörheny, csalánküteg, görcshurut, bujakor, vizkorság, rüh, sömör, hasbéli kékkór. Legfelsőbb rendelet a ser-ről. Tudnivalót is tartalmaz az Orvosi Tár-nak ez a füzete: legfelsőbb császári és királyi ha­tározatot arról, hogv „eszerént a megavult, vagy már épen megsavanyodott sernek külö­nös serfőzöi kezelés áltaíi fölfrissitése s ital végett forgásba hozatala, mint pontos vizsgá­, latok szerént az egészségre nézve ártalmas bá­' násmód, általán fogva tilalmaztatik." Másszó­val nem volt szabad a megromlott sört felfris­síteni és újból eladni. Határozat a szintárkodás ellen. Ugy látszik, hogy a százével őt ti orvosok is erélyes küzdelmet folytattak a magukat feldi­csérő orvosokkal szemben, akiket abban az időben szintárkodóknak hivtak. Az egyik kül­földi orvosegyesület határozatot is hozott a szintárkodók ellen és a határozat „melynek hozzánk is történendő átültetését nem tudjuk eléggé óhajtani," megjelent az Orvosi Tár-han is. Igy szól a nevezetes határozat: „Fájdalommal tapasztala az egyesület, hogy bizonyos idő óta még a jelesebb orvosok közt is messze harapódzott ama kárhozatos szokás, melynél fogva nyilvános politicai és bellestris­ticai lapokban ujabbar véghözvitt sebészi mü­tetteik s némely betegsegek ellen sikerrel hasz. nált gyógymódjaik nem ritkán elég szerényte­len szavakkal feldicsértetnek, miáltal a dolog­ba épen nem avatott közönség helyeztetik birói székbe, mely azonhan csupán hibásan ítélvén, illy módon egyszersmind az orvosrend méltósága is mivoltosan lealacsonyittatik. Mi­vel tehát erre a társaság az akarmelly alakban mutatkozó szintárkodás kiirtását tűzé ki caé­lul, azért az egész orvosrendet felszólítja, hogy minden eszközzel igyekezzék az ilyen kárho­zatos tettek jövőre lehetségig elhárittassanak és megakadályoztassanak." Ma már a „szintárkodást" szigorú rendele­tek tiltják. A közeledő halál biztos megjövendölése. Egy helyen a következő cimet viseli a feje­zet: Minő jelenségekből lehet a betegnél a kö­zeledő halálra biztonsággal ítélni? Most 100 ér távlatában lássuk csak, mit is mondott az ak­kori orvostudomány a menthetetlen betegről: A nemrégiben kimondott állítást „hogy az érütésnek bizonyos tulajdonsága elégséges ar­ra, hogy a közeledő halálra biztosan és csalha­tatlan ráismerjünk," Thierfelder ingadozónak mondja, mert jólehet az érverés minden jelen­ségek közt, közönségesen a legelső helyt áll, mégis igen csalékony tünemény. I. véleményét azon észrevétellel kiséri, hogy a lélekzést arc­változásokat, idegrend szerbé] i működéseket stb. szinte pontos figyelemmel kell kisérnünk, ha betegágynál a közeledő halált megjöven­dölni akarjuk.. Gyógyszernyitás Makón. Az Orvosi Tár következő füzetében a kirá­lyi helytartótanács közhirré teszi, hogy Ma­j kón egy 2-ik gyógytár felállítását engedélyez­: te. A pályázati hirdetmény a következőket j mondja: Ide egy mind tudományiba, mind • tapasztalására ügyes, mind a gyógytár felálli­tásáia szükséges vagyo núi biró. másként is jóerkölcsü kitanult, okleveles gyógyszerész kí­vántatik pályázóul..." Irinyi János a magyarosító. Az Orvosi Tár 1842 április 24-i számában érdekes cikkel találkozunk. A vegyelemek ma­gyar neveiről irt cikket Irinyi János, a gvujtó hires magyar feltalálója. „Értelmiségen alapul a status ^reje s a nemzetek boldogságának intelligentia a kútfe­je, — mondja cikkében Irinyi János. Az értel­miséget a tudományok megemésztése teszi sa­játunkká. Elmúlt már annak ideje, hogy bár­ki büszkélkedhessék azzal, hogy a hon minden polgára tud latinul beszélni, mig a magyar nemzet tagjai magyarult sem tudnak." Irinyi János céljául tűzte ki több műszónak a magyarosítását. A saritag helyett élegy-et ajánl, aztán még a következő szavakat ajánlja: éieuv, folany. halvany, bűzeny, iblany, kén, reteny, irány, hamany, szikeny, lavanv. su­lany, pivanv, keserenv, továbbá ifcoló, kénő, bűzlő, kovó. havany, szikany. Az o> igent sári-

Next

/
Oldalképek
Tartalom